Egyetlen felsőoktatási intézmény sem tervez tandíjemelést vagy az oktatói létszám csökkentését a gazdasági válság miatt, de felmérésünk szerint számolniuk kell a ppp-beruházásaik elakadásával. A hitelhez jutás nehézségeivel ugyan közvetlenül nem kell szembesülniük (a törvény szerint ugyanis nem vehetnek fel hitelt), a magán- és a közszektor együttműködését segítő ppp-konstrukciókon keresztül azonban mégis érintettekké váltak. A partnereknek a bankszektor biztosítja - vagy nem - a forrásokat.
A Semmelweis Egyetem (SE) ppp-projektjei fölött már megjelentek az első viharfelhők. Már érezzük a válság begyűrűző hatását - mondta lapunknak Stubnya Gusztáv, az egyetem stratégiai főigazgatója, aki szerint a futó projektekkel nincs gond. Azokban az esetekben viszont, amikor a szerződést még a pénzpiaci pánik kitörése előtt kötötték meg, viszont a projekt kezdete most esedékes, a bankok megváltoztatták a finanszírozás feltételeit. A múlt héten a partnereik azzal keresték fel az egyetemet, hogy a tavaszi szerződéskötéshez képest jóval drágább lesz a kivitelezés. Ez a helyzet a főigazgató szerint a tandíjakat nem befolyásolja, de az oktató és kutatóközpontokat, valamint a kollégiumfelújításokat célzó projekteket igen, mert a magánszektor minden esetben a feltételek újratárgyalását követeli, ami jelentősen lelassíthatja a fejlesztéseket - tette hozzá.
A Corvinus Egyetem is aggódik. A gazdasági szereplőkkel szorosabb kapcsolatban álló karok (az élelmiszer-tudományi vagy a gazdálkodástudományi) projektjei valóban bajba juthatnak, ha k+f projektjeik csorbát szenvednek - mondta Kerekes Sándor, az egyetem oktatási rektorhelyettese. Ráadásul az utóbbi időszakban jellemzően azok a karok bővültek, ahol nem került sokba a kutatás finanszírozása és az infrastruktúra-fejlesztés. A kialakult helyzetben megváltozhatna az ágazatok közti sorrendiség, előtérbe kerülhetne a közvetlen értéket előállító szakemberek képzése, ehhez azonban szükség van a megfelelő szakmai műhelyekre is - állították az egyetemen. A finanszírozás gondjai azonban tandíjemeléssel nem orvosolhatók. A tandíj emelése a költségtérítéses hallgatók alacsony létszáma miatt értelmetlen lenne, ráadásul minimum hároméves átfutással hozna eredményt - mondta Andor György, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE) rektorhelyettese. Tandíjemelésre ugyanis csak az oktatási struktúrába újonnan belépő hallgatók esetében van lehetőség, egyéb esetben a képzési szerződések csak inflációkövető korrekciót engedélyeznek.
Csajági Mátyás