Csaba Ferenc

Hideg a helyzet Európában

A Gazprom Ukrajnát megkerülve, Fehéroroszországon, illetve Törökországon keresztül fokozza az Európába szállított gáz mennyiségét – jelentette be tegnap a cég szóvivője. A világ legnagyobb földgáztermelője közölte: a kiesésekért Ukrajnát tartja felelősnek, és újra felszólította az országot, hogy „optimalizálja” gázfogyasztását. Az olasz ENI olajipari csoport szerint viszont még mindig a vártnál 8 százalékkal kevesebb orosz gáz érkezik az országba. A római kabinet döntése értelmében a távfűtéses lakásokban, illetve irodákban a hőmérsékletet 19 fokra csökkentik, a lakosságot pedig fokozott energiatakarékosságra szólítják fel. A Gazprom a szerződésben foglaltaknál 14-15 százalékkal kevesebb gázt szállít Romániába is, ahol szintén kritikus a helyzet: Bukarestben és az ország északkeleti részén már a háztartások gázellátása is veszélyben van, s a fővárosban a vezetékek károsodása miatt áramkimaradások is voltak. Az energiaellátást az oroszországi gázszállítások akadozása mellett a helyi energiaszolgáltatók problémái is veszélyeztetik. Csehországban a temelíni atomerőmű egy részét a nagy hideg miatt öt órára le kellett állítani. Lengyelország keleti részén egy fűtőerőmű leállása miatt mintegy 60 ezer ember maradt fűtés nélkül. Az utóbbi napokban Európára tört sarkvidéki hidegnek már több mint száz halálos áldozata van. Lengyelországban – ahol Varsóban mínusz 25, Lódz környékén mínusz 30 fokot is mértek – múlt csütörtök óta 39-en fagytak meg, az iskolák egy részét bezárták. Ukrajnában a hideg pénteki megérkezése óta több mint ötvenen lelték halálukat.

Világszerte nekilendültek a külföldi tőkebefektetések

Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) előzetes adatai alapján a külföldi működőtőke-befektetések (FDI) összege tavaly a világgazdaságban az előző évhez képest 29 százalékkal, 897 milliárd dollárra nőtt. A fejlett országokba érkező befektetések összege a 2005-öt megelőző négy évben fokozatosan csökkent, ez a trend azonban tavaly látványosan megfordult: a leggazdagabb országokba az egy évvel korábbit 38 százalékkal meghaladó, 573,2 milliárd dollár értékű tőke áramlott be külföldről. A 2005-ös FDI-éllovas Nagy-Britannia 219 milliárd dollárral, amelynek csaknem a fele a Shell és a Royal Dutch Petroleum egyesülésével érkezett az országba. A második és a harmadik az Egyesült Államok és Kína lett, 106, illetve 60 milliárd dollárral. Az Európai Unió 15 régebbi tagországába érkező FDI 2005-ben – éves összevetésben – 76 százalékkal, 408 milliárd dollárra nőtt. A leglátványosabb eredményt Németország produkálta: az ország FDI-mutatója a 2004-es mínusz 39 milliárdról 4,9 milliárdra nőtt. A 10 új tagállamba érkező befektetések összege 36 százalékkal, 38 milliárd dollárra emelkedett. A térség éllovasa az egy év alatt 12,5 milliárd külföldi dollárt csábító Csehország. Több mint kétszeresére, 12 milliárdról 26 milliárd dollárra nőtt az Oroszországba érkező FDI, de jelentősen megugrottak a Szovjetunió utódállamaiba érkező befektetések is. Utóbbiakból a leginkább Kazahsztán profitált, mindenekelőtt annak köszönhetően, hogy a China National Petroleum Corporation 4,2 milliárd dollárért felvásárolta a Petrokazakh olajcéget.

Az írek védenék munkaerőpiacukat

Az írek többsége úgy véli, hogy az országban elég vagy túl sok külföldi dolgozik, 78 százalékuk pedig korlátozná a külföldiek munkavállalását. Az Irish Times által végzett közvélemény-kutatás arról tanúskodik, hogy a „Zöld Sziget” polgárai elismerik ugyan a külföldi munkavállalóknak a gazdaságra gyakorolt pozitív hatását, de legalább olyan erős az a meggyőződésük is, hogy a – többségében az új tagállamokból érkező – vendégmunkások megnehezítik az álláskeresést, és hogy nem kis részben ők okolhatók a bérek csökkenéséért és a munkakörülmények romlásáért. Az 1000 megkérdezett 41 százaléka szerint több külföldi munkásra már nincs szükség, 29 százalékuk pedig egyenesen csökkentené a számukat. A válaszadók 23 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az országnak több külföldi munkavállalóra lenne szüksége, 7 százalékuk pedig nem nyilvánított véleményt.

Az Apple vezérigazgatója lesz a legnagyobb egyéni Disney-részvényes

A Walt Disney Co. igazgatótanácsa felhatalmazta Bob Iger vezérigazgatót arra, hogy a cég nevében ajánlatot tegyen a Pixar Animation Studios Inc.-re. Az esetleges akvizícióról szóló hírek hatására a Pixar részvényárfolyama december óta 12 százalékkal emelkedett, a stúdió piaci értéke jelenleg 6,93 milliárd dollár. A kialkudott vételárat a Disney a Reuters és a Dow Jones információi szerint saját részvényekkel egyenlíti ki. Steve Jobs, a Pixar elnök-vezérigazgatója – aki „mellesleg” az Apple vezérigazgatója – a megállapodás szerint helyet kap a Disney elnökségében. Az ügylet nyélbe ütése után Jobs lesz a nagy múltú cég legnagyobb egyéni részvényese, aki az elemzők szerint hathatósan egyengetheti Hollywood útját a kibertérbe. Számítógépes animációval készült filmjeivel a Pixar az utóbbi években komoly sikereket ért el. Az 1995-ben bemutatott Toy Story egymaga 3,2 milliárd dollárt hozott, de aratott a Némó nyomában és az Oscarra is érdemesnek talált Hihetetlen család is.

Százmillió dolláros LG-beruházás Lengyelországban

A világ harmadik legnagyobb háztartásigép-gyártója, a dél-koreai LG Electronics Inc. a lengyelországi Wroclavban 101 millió dolláros beruházással két új üzemet épít. Az építkezés hónapokon belül megkezdődik, a gyárak a teljes kapacitást 2007 első negyedévére érik el, ettől kezdve évente 500 ezer hűtőszekrény és 3,5 millió lcd-televízió készül majd el. Az LG már otthon érezheti magát Lengyelországban: az 5 ezer új munkahelyet teremtő, főként a nyugat-európai és az orosz piacra termelő üzemek a 2010-ig tervezett egymilliárd dolláros befektetéssel kilenc üzemből álló lánc megvalósítását célozzák. A világ első számú légkondicionáló-gyártójaként és negyedik legnagyobb mobiltelefon-gyártójaként is ismert LG nettó nyeresége a negyedik negyedévben az egy évvel korábbi közel kétszeresére, 312,2 milliárd vonra (318,1 millió dollár) nőtt. A Reuters által megkérdezett elemzők 182 milliárd vonos, a Wall Streeten 201,1 milliárd vonos profitra számítottak. Az egy évvel korábbinál 5,2 százalékkal kisebb, 6180 milliárd von árbevétel viszont elmarad a várakozásoktól. A sokáig gyengélkedő mobiltelefon-divízió a negyedik negyedévben a régi időket idézte: az LG a negyedév során rekordmennyiségű, 16,2 millió készüléket adott el, miközben az üzeminyereség-ráta az egy évvel korábbi 5,6 százalékról 8,1 százalékra emelkedett. A cég 2006-ban a tavalyi 55 millió után 70 millió mobiltelefon értékesítését tervezi, ez becslések szerint körülbelül 8 százalékos világpiaci részesedést jelenthet. Az LG részvényárfolyama, amely a negyedik negyedév folyamán 28 százalékkal emelkedett, az eredmények közzététele után további 3,7 százalékkal nőtt.

FDI-adatok

(milliárd dollár) Ország/Térség 2004 2005 Világ 695 897 Fejlett országok 415 573,2 Fejlődő országok 242 274 Afrika 18,7 29 Ázsia 194 173 Latin-Amerika 68,5 72 EU (15-ök) 232 408 EU (új tagállamok) 28 38 Nagy-Britannia 77 219 USA 95,9 106 Kína 60,6 60 Németország –39 4,9 Csehország 4,46 12,5 Forrás: UNCTAD

LG-adatok

(milliárd von*) 2004. IV. n.év 2005. IV. n.év Árbevétel 6520 6180 Üzemi eredmény 94,9 211,1 Adózott eredmény 163,4 312,2 *1 dollár=976 von Forrás: Dow Jones

Sikeres volt az elektronikai hulladékok visszagyűjtése

A jogszabályok által előírtnál 65 százalékkal több, összesen 16,5 ezer tonna háztartási elektronikai hulladékot gyűjtöttek be tavaly a hazai kereskedők - jelentette a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.

A menedzsmenten spórol a Daimler

A DaimlerChrysler AG ötezer fővel csökkenti menedzsereinek számát.