Vegyes képet mutat az Európai Bizottság által az innováció európai helyzetéről közzétett jelentés. A legjobb osztályzatot a skandináv államok mellett Németország kapta, az új tagállamok egy része, az EU-aspiránsok, valamint Spanyolország viszont nagyon gyengén szerepelt. A vizsgálat öt szempontot vett figyelembe: az innováció hajtóerőit, az új ismeretek gyarapodását, illetve alkalmazását, a vállalkozások által végrehajtott fejlesztéseket, valamint a szellemi tulajdon helyzetét. Európa élmezőnyét Svájc, Finnország, Svédország, Dánia és Németország alkotja. A jelentés mindazonáltal leszögezi: Németország esetében a kiváló mutató elsősorban az ország világszínvonalú, exportra termelő cégeinek köszönhető, az oktatási rendszerben érvényesülő negatív trendek miatt azonban félő, hogy az innovatív munkaerő hiánya már a közeljövőben problémákat fog okozni.
A régi EU-tagállamok többsége átlagos osztályzatokat kapott, Görögország és Portugália viszont – Csehországgal, Magyarországgal és Szlovéniával együtt – a „felzárkózó” kategóriába került. A lista végén az EU-aspiráns Románia, Bulgária és Törökország található, Lengyelország, Észtország, Szlovákia és Spanyolország társaságában. Az utóbbi két ország esetében a jelentés arra figyelmeztet, hogy az innováció elhanyagolása a jelenlegi gyors gazdasági növekedés fenntarthatóságát veszélyezteti. A szakértők leszögezik: az innováció tekintetében Japán egyre inkább elhúz ez EU-tól, míg az USA előnye az öreg kontinenssel szemben állandósulni látszik.
Magyarország az innovációs listán a 25 EU-tagállam közül a 15. helyen végzett. Az elemzés szerint hazánk sokkal jobb eredményeket ért el az innováció terjesztésében, mint a kreatív fejlesztésben, ami azzal magyarázható, hogy az új technológiák jelentős része külföldi cégeken keresztül jut az országba. Az ismeretek gyarapodásának szintje megfelel ugyan az európai átlagnak, az élethosszig tartó tanulás tekintetében azonban Magyarország mutatója az EU-átlagnak mindössze 20 százaléka. A kutatásra és fejlesztésre költött pénz 1998-ban a bruttó nemzeti terméknek mindössze 0,26 százalékára rúgott, de 2003-ban sem haladta meg a GDP 0,36 százalékát. A tudományos fokozatot szerző mérnökök és természettudósok aránya az uniós átlagnak csupán 39 százaléka. Különösen alacsony – az EU-átlagnak mindössze 6 százaléka – az új vállalkozásokba való kockázati tőkebefektetések [early stage venture capital] összege, ami az elemzés szerint elbátortalaníthatja a külföldi befektetőket.
Csaba Ferenc