Csaba Ferenc

Újabb rekordot döntött az olajár

A csütörtöki visszaesés után pénteken újra történelmi csúcsra emelkedett az olajár: egy hordó amerikai könnyűolajért a nap folyamán 75,78 dollárt is adtak, ami 30 centtel haladja meg a szerdai rekordot. Zárásra azonban 74,09 dollárra esett az ár, elsősorban az iráni atomprogrammal kapcsolatos aggodalmak enyhülése miatt. A londoni Brent nyersolaj ára 75,09 dollárral ugyancsak rekordot döntött, zárásra azonban 73,51 dollárra süllyedt. A csütörtöki mérséklődés mindenekelőtt annak volt köszönhető, hogy az Egyesült Államok üzemanyagkészletei a várakozásokat meghaladó mértékben bővültek, a pénteki emelkedésben az olajkereslet növekedése játszott meghatározó szerepet: a washingtoni kormány jelentése szerint az országban az elmúlt négy hét során éves összevetésben 1,4 százalékkal bővült a kereslet. Az immár négy és fél éve tartó, 20 dollárról induló, az év eleje óta 23 százalékos drágulást hozó olajár-növekedés az elemzők szerint várhatóan még kitart egy ideig, amiben a globális kereslet folyamatos növekedése mellett az iráni atomprogram, az észak-koreai rakétakísérletek és a nigériai beruházásokat érő sorozatos támadások is szerepet játszanak.

Lebuktak a Coca-Cola-tolvajok

A jövő héten áll az atlantai bíróság elé a Coca-Cola három alkalmazottja, akik ellen nem kisebb a vád, mint hogy szigorúan titkos információkat loptak el a cégtől, köztük egy új ital termékmintáját, és azokat az PepsiCónak próbálták eladni. A három tolvaj egyike „Dirk” néven jelentkezett be a riválisnál, és felajánlotta az információkat. A PepsiCo azonban, amelynek szóvivője szerint a legkeményebb konkurenciaharcnak is törvényes keretek között kell folynia, azonnal értesítette az FBI-t. Dirk – valódi nevén Ibrahim Dimson – így az atlantai repülőtéren már egy titkos ügynökkel randevúzott. A három jómadarat június végén tartóztatták le, néhány órával azután, hogy a „megállapodás” szerinti 1,5 millió dollár reményében saját nevükön bankszámlát nyitottak. A Coca-Cola szóvivője mindazonáltal megnyugtatta a kedélyeket: bár a klasszikus Coke receptje nem forgott veszélyben, a cég felülvizsgálja biztonsági rendszerét. Neville Isdell elnök-vezérigazgató pedig kijelentette: nagyra értékeli a PepsiCo hozzáállását.

Huszáros kamatemelés Izlandon

Az izlandi jegybank az 50 bázispontos elemzői előrejelzéseket meghaladó mértékben, 75 bázisponttal, 13 százalékra emelte az irányadó kamatot. A jegybank 2004 májusa óta 14-szer szigorított, az utolsó két alkalommal – márciusban, illetve májusban – a mostanival megegyező mértékben. A korona, amely az év eleje óta 23 százalékkal esett vissza az euróhoz, illetve a dollárhoz képest, a bejelentés után további 0,4, illetve 0,3 százalékkal gyengült. A forinttal gyakran együtt figyelt korona az idén a második legrosszabbul teljesítő fizetőeszköz a világon a zimbabwei dollár után. A kamatemelést az elemzők szerint a központi bank 2,5 százalékos célkitűzését igencsak meghaladó, júniusban 8 százalékra ugró infláció, valamint a 13 milliárd dolláros izlandi gazdaság túlfűtöttsége indokolta. Maga a jegybank az infláció elleni fellépés szükségességével indokolta a lépést, mivel megítélése szerint a májusi utolsó kamatemelés óta romlottak az inflációs kilátások. A pénzromlás üteme előrejelzések szerint a negyedik negyedévben 11 százalékon fog tetőzni és a jövő év közepéig ezen a szinten marad. Az izlandi GDP az első negyedévben 5 százalékkal növekedett, a következő két évben azonban a szakértők a bővülés lassulására, sőt zsugorodásra számítanak, mindenekelőtt a magas infláció, valamint a folyó fizetési mérleg és az államadósság okozta problémák miatt. A folyó fizetési mérleg hiánya a tavalyi GDP 16,5 százalékára rúg, az adósság pedig megközelíti a 40 milliárd dollárt. A nemrég megalakult kormány június végén a fogyasztás csökkentését célzó intézkedéscsomagot fogadott el; Geir Haarde miniszterelnök a pénzügyi ellenőrzés szigorítása érdekében a központi bank és pénzügyi felügyelet összevonását fontolgatja.

Most még nem lépett az ECB

Az Európai Központi Bank változatlan, 2,75 százalékos szinten hagyta az irányadó kamatot, Jean-Claude Trichet azonban nem sok kétséget hagyott afelől, hogy már augusztusban folytatódik a szigorítás.

Csúcsközelben az olajár

Az amerikai könnyűolaj hordónkénti ára a szerdai 75,41 dolláros történelmi csúcsról tegnap valamivel visszaesett ugyan, de nemigen tágított a 75 dollár körüli szinttől. Az árat, amely az év eleje óta 23 százalékkal emelkedett, az észak-koreai rakétakísérletek járatták csúcsra, miközben az iráni atomprogram miatti aggodalom sem enyhült; a feszültséget fokozta, hogy az ország nukleáris főtárgyalója, Ali Laridzsani július 11-ére halasztotta az Európai Unió képviselőivel tervezett tárgyalásait, mivel attól tart, hogy merényletet terveznek ellene. Délután 34 centtel, 74,85 dollárra enyhült az olajár, miután a legfrissebb adatok szerint az Egyesült Államok üzemanyagkészletei a vártnál nagyobb mértékben emelkedtek. A jövőre vonatkozó, tegnap napvilágot látott előrejelzések azonban nem adnak okot sok örömre. A Bloomberg elemzői szerint az idei átlagár 67,25 dollár lesz, ez 9,25 dollárral haladja meg az év eleji prognózist. A Goldman Sachs befektetési bank – nem mellékesen a világ egyik legnagyobb energiakereskedője – a 2006 második félévére vonatkozó előrejelzését 5 dollárral, 75 dollárra emelte, a jövő évre pedig 75,50 dollárral számol. Ennél is tovább megy Jim Rogers: a korábban Soros Györggyel is együttműködő amerikai befektető szerint az olajár a kereslet folyamatos emelkedése nyomán egy-másfél évtizeden belül jóval 100 dollár fölé emelkedik. Az olajárat szerinte egyedül egy világméretű madárinfluenza-járvány kitörése nyomhatná le, akár 40 dollár körüli szintre.

Nem sikerült a receptlopás - Lebuktak a buta Coca-Cola-tolvajok

A jövő héten áll az atlantai bíróság elé az a három Coca-Cola alkalmazott, akik ellen nem kisebb a vád, mint hogy szigorúan titkos információkat loptak el a cégtől - köztük egy új ital termékmintáját -, és azokat az PepsiCónak próbálták eladni.

Per készül a kínai Yahoo ellen

A Lemezkiadók Nemzetközi Szövetsége (IFPI) hamarosan pert indít a Yahoo China ellen, mivel a második legnépszerűbb kínai internetes kereső illegális zeneletöltéseket kínáló oldalakhoz ad linkeket – jelentette be a Bloombergnek adott interjújában John Kennedy, a szövetség elnöke. A 40 százalékban a Yahoo tulajdonában lévő kereső segítségével néhány másodperc alatt akár a legfrissebb kiadványok mp3-verziói is elérhetők. Kínában a zenei fájlok mintegy 90 százalékát illegálisan töltik le, a zenei feketepiac bevétele az IFPI szerint eléri az évi 400 millió dollárt. Kennedy nem árulta el, mekkora kártérítésre tart igényt, a Yahoo China pedig egyáltalán nem kommentálta a híreket. Az IFPI, amelynek többek között az EMI, a Sony BMG és a Warner Music is tagja, tavaly a legnagyobb kínai kereső, a Baidu ellen indított polgári peres eljárást. A szerzői jogot sértő gyakorlat felszámolásának érdekében azóta a kínai törvényhozás is lépéseket tett: az illegális másolatok terjesztőire július 1. óta akár 100 ezer jüanos (12 500 dollár) pénzbírság is kiszabható.

Megugrott a termelői árak inflációja az eurózónában

Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal, éves összevetésben pedig 2000 novembere óta nem látott mértékben, 6,0 százalékkal emelkedtek májusban a termelői árak az eurózónában. Az áremelkedésért mindenekelőtt a 2005 májusához képest 18,6 százalékkal drágább energia okolható; az energiát figyelmen kívül hagyva a termelői árak éves emelkedése mindössze 2,6 százalék. Az energia drágulása ráadásul egyre erőteljesebben érezteti a hatását a többi termékcsoportban is: a félkész termékek ára például havi szinten 0,9 százalékkal, éves összevetésben pedig 4,5 százalékkal nőtt. A közös valutát használó országok közül a legnagyobb mértékben, havi szinten 1 százalékkal Portugáliában emelkedtek a termelői árak, Hollandiában viszont 0,4 százalékkal csökkentek. Az Európai Unió 25 országában – döntően a Nagy-Britanniában regisztrált 0,5 százalékos csökkenésnek köszönhetően – átlagosan mindössze 0,1 százalékos emelkedést regisztráltak. A termelői árak megugrása elemzők szerint várhatóan tovább növeli az Európai Központi Bank (ECB) döntéshozóinak aggodalmát, hogy a magas energiaárak mindjobban növelik az inflációs nyomást.

A Rosznyefty felé kacsintgat a BP?

A világ második legnagyobb olajvállalata, a brit BP Plc médiaértesülések szerint azt fontolgatja, hogy orosz kapcsolatait megerősítendő részesedést vásárol a Rosznyeftyben, Oroszország harmadik legnagyobb olajcégében. A Rosznyefty IPO-ja július 14-én lesz Londonban és Moszkvában, a cég első lépésben 11 milliárd dollár értékben bocsát ki részvényeket. A saját becslése szerint 60–80 milliárd dollár értékű Rosznyefty Oroszország leggyorsabban fejlődő és – ettől nem függetlenül – a Kremllel kifejezetten jó viszonyt ápoló olajvállalata, a részesedés a BP számára így komoly kapcsolati tőkét is jelenthet. A két cég évek óta együttműködik a Szahalin-szigeti kőolaj- és földgázkitermelésben, amelybe együtt 5 milliárd dollárt fektettek be. A vásárlásról szóló híreket azonban egyik fél sem kommentálta, bár Szergej Bogdancsikov vezérigazgató már korábban közölte: az IPO során senki sem szerezhet a Rosznyeftyben 2 százaléknál nagyobb részesedést.