Az izlandi jegybank az 50 bázispontos elemzői előrejelzéseket meghaladó mértékben, 75 bázisponttal, 13 százalékra emelte az irányadó kamatot. A jegybank 2004 májusa óta 14-szer szigorított, az utolsó két alkalommal – márciusban, illetve májusban – a mostanival megegyező mértékben. A korona, amely az év eleje óta 23 százalékkal esett vissza az euróhoz, illetve a dollárhoz képest, a bejelentés után további 0,4, illetve 0,3 százalékkal gyengült. A forinttal gyakran együtt figyelt korona az idén a második legrosszabbul teljesítő fizetőeszköz a világon a zimbabwei dollár után. A kamatemelést az elemzők szerint a központi bank 2,5 százalékos célkitűzését igencsak meghaladó, júniusban 8 százalékra ugró infláció, valamint a 13 milliárd dolláros izlandi gazdaság túlfűtöttsége indokolta. Maga a jegybank az infláció elleni fellépés szükségességével indokolta a lépést, mivel megítélése szerint a májusi utolsó kamatemelés óta romlottak az inflációs kilátások. A pénzromlás üteme előrejelzések szerint a negyedik negyedévben 11 százalékon fog tetőzni és a jövő év közepéig ezen a szinten marad. Az izlandi GDP az első negyedévben 5 százalékkal növekedett, a következő két évben azonban a szakértők a bővülés lassulására, sőt zsugorodásra számítanak, mindenekelőtt a magas infláció, valamint a folyó fizetési mérleg és az államadósság okozta problémák miatt. A folyó fizetési mérleg hiánya a tavalyi GDP 16,5 százalékára rúg, az adósság pedig megközelíti a 40 milliárd dollárt. A nemrég megalakult kormány június végén a fogyasztás csökkentését célzó intézkedéscsomagot fogadott el; Geir Haarde miniszterelnök a pénzügyi ellenőrzés szigorítása érdekében a központi bank és pénzügyi felügyelet összevonását fontolgatja.
Csaba Ferenc