Csaba Ferenc

Az ECB nem változtatott, de fokozza az éberséget

Az Európai Központi Bank kormányzótanácsa tegnap változatlan, 2,5 százalékos szinten tartotta az alapkamatot, de a makroadatok egyre inkább valószínűsítik, hogy júniusban emelésre kerül sor.

Változtatott a GDP-adatokon a szlovák statisztikai hivatal

Szlovákia statisztikai hivatala 0,1 százalékponttal fölfelé módosította a 2005-ös GDP-növekedésről korábban közzétett 6,0 százalékos adatot, a 2004-es növekedés mutatóját pedig 5,5 százalékról 5,4 százalékra csökkentette. A hivatal a változtatásokat az Eurostat irányelveinek érvényesítésével indokolta. A lakossági fogyasztás év végi, 5,8 százalékos bővülését jelző adat is módosult: ez a mutató a jelenleg rendelkezésre álló információk fényében 7,2 százalék, ami elemzők szerint erős érv a jegybank számára egy újabb kamatemelés mellett. A szlovák gazdaság 2005 utolsó negyedében éves szinten 7,6 százalékkal bővült, a központi bank az idén 6,6 százalékos GDP-növekedést prognosztizál.

Lassított, de erősödött a Hyundai

Dél-Korea legnagyobb autógyártója, a vállalatvezetés korrupciós ügyeinek árnyékában bejelentette: nettó nyeresége az első negyedéveben az egy évvel korábbihoz képest 37 százalékkal, 318,8 milliárd vonra (341,3 millió dollár) csökkent.

A P&G és a Microsoft húzta le New York-i indexeket

Az erőteljes gazdasági növekedést alátámasztó makroadatok fényében a New York-i befektetők arra számítanak, hogy a kamatemelési ciklus folytatódik, ezzel is okolható, hogy az indexek csökkentek.

Bolívia államosítja a kőolaj- és földgázkészleteket

Több százalékkal csökkent a bolíviai érdekeltségekkel rendelkező olaj- és gázcégek részvényárfolyama, miután a dél-amerikai ország elnöke, Evo Morales május 1-jén, két nappal a Fidel Castróval és a hasonló programot képviselő Hugo Chavez venezuelai elnökkel folytatott havannai tárgyalásai után bejelentette: utasította a hadsereget, hogy foglalja el az ország kőolaj- és földgázmezőit. Az országban jelen lévő 53 külföldi cég 180 napot kap arra, hogy tevékenysége folytatásáról a kormánnyal új szerződést kössön. A lépés sem az elemzőket, sem a piacot nem érte teljesen váratlanul, amit a kurzusok viszonylag mérsékelt esése is jelez. A legnagyobb veszteség várhatóan a spanyol Repsolt éri, amely azonban a teljes tartalékállományának 18 százalékát kitevő bolíviai készletei felét már januárban leírta. Kisebb, a kitermelés néhány százalékának megfelelő bolíviai érdekeltséggel rendelkezik a brit BG és BP, valamint a francia Total is; a két utóbbi cég közölte: egyelőre nem tudja megítélni a veszteség pontos mértékét. Új játékszabályokra számíthat a brazil állam tulajdonában lévő Petrobras is: ha továbbra is jelen akar maradni Bolíviában, ahonnan éves kitermelésének 2,8 százaléka származik, akkor adóterhei a kitermelt földgáz értékének 82 százalékára nőnek. Az elnöki ultimátum szerint ezen felül 180 napon belül 750 millió dollár – a bolíviai Petrobras-érdekeltségek 51 százalékának megfelelő – értékben részvényeket kell eladnia a bolíviai államnak.

A Delhaize is elhagyja a cseh piacot

Eladja több mint 90 üzletét és távozik Csehországból a belga Delhaize Group tulajdonában lévő Delvita hipermarketlánc – értesült a cseh Euro hetilap. Az információt a Delhaize nem kommentálta, de a hírek szerint már előrehaladott tárgyalásokat folytat a brit Tescóval, valamint a Billa és a Penny Market láncokat üzemeltető német Rewe Grouppal. A Rewe, amely a következő három évben 130 millió eurót kíván fordítani csehországi hálózatának fejlesztésére, korábban 231 millió koronáért (6,2 millió euró) a Delvita szlovákiai hálózatát is megvásárolta. A Delvita cseh egysége az elmúlt éveket rendre veszteséggel zárta, amivel a Delhaize egyik gyenge láncszemének bizonyult. A világszerte több mint 2500 hipermarketet üzemeltető anyacég 2005-ben 18,6 milliárd eurós forgalom mellett 365 millió euró nettó nyereséget ért el. A cseh piacról tavaly két nagy nemzetközi hipermarketlánc is távozott: a Julius Meinl hálózata az Ahold, a Carrefouré pedig a Tesco birtokába került.

Gáláns programot indít az Intel

A világ legnagyobb chipgyártója, az egyesült államokbeli Intel Corp. a következő öt évben 1 milliárd dollárral támogatja a fejlődő országokban az internethasználat elterjedését és a számítógépes szakemberek képzését. A World Ahead nevű program egymilliárd emberhez kívánja eljuttatni a szélessávú, vezeték nélküli internetet, és tízmillió tanár továbbképzésének támogatásával próbálja elérni, hogy a technika az oktatásban is megjelenjen. A világon eladott személyi számítógépek többségének „motorját” az Intel gyártja, a fejlett országok piacának bővülése azonban az utóbbi időben jelentősen lelassult. Potenciált így a fejlődő országok jelenthetnek, amelyekben az internet elterjedése új piacokat nyithat meg, mindenekelőtt az olcsóbb pc-k szegmensében. A program körüli hírverés ezen felül a WiMax vezeték nélküli technológia elterjedéséhez is hozzájárulhat, ami az Intel új, a WiMaxot támogató, Rosedale fantázianevű chipjeinek sikerét is megalapozhatja.

Ötéves csúcson az eurózóna feldolgozóipara

Több mint öt éve nem bővült olyan ütemben az eurózóna feldolgozóipara, mint áprilisban – jelzi a közös valutát használó 12 ország beszerzési menedzserindexe (PMI), amely a márciusi 56,1 pontról áprilisban 56,7 pontra ugrott. A mutató, amelyet az NTC Research a Royal Bank of Scotland megbízásából 3000 beszerzési menedzser megkérdezése alapján számít ki, utoljára 2000 szeptemberében állt ennél magasabban. A foglalkoztatási részindex 0,9 ponttal, 51,9 pontra, az új megrendeléseké 0,6 ponttal, 59,5 pontra emelkedett. A megrendelések jelentős része külföldről érkezett, ami arra utal, hogy az eurózóna gazdaságának húzóereje továbbra is az export. A lakossági fogyasztás – döntően a magas munkanélküliség miatt – továbbra sem mozdul el a holtpontról, a kiskereskedelmi forgalom márciusban Németországban és Franciaországban is visszaesett az előző hónaphoz képest. A PMI-adat a szakemberek szerint újabb érv a kamatemelés mellett, a közgazdászok többsége mégis úgy véli, hogy az Európai Központi Bank holnap változatlanul hagyja az alapkamatot.

Méltánytalan bérleti díjak vagy csalás Strasbourgban?

Az Európai Unió történetének egyik legnagyobb pénzügyi botránya robbant ki az Európai Parlament két strasbourgi épületének bérbeadása körül; a parlament több tíz millió eurós csalást emleget. Strasbourg nem enged betekintést a bérleti szerződésekbe, a rágalmazókat pedig perrel fenyegeti.