Több százalékkal csökkent a bolíviai érdekeltségekkel rendelkező olaj- és gázcégek részvényárfolyama, miután a dél-amerikai ország elnöke, Evo Morales május 1-jén, két nappal a Fidel Castróval és a hasonló programot képviselő Hugo Chavez venezuelai elnökkel folytatott havannai tárgyalásai után bejelentette: utasította a hadsereget, hogy foglalja el az ország kőolaj- és földgázmezőit. Az országban jelen lévő 53 külföldi cég 180 napot kap arra, hogy tevékenysége folytatásáról a kormánnyal új szerződést kössön. A lépés sem az elemzőket, sem a piacot nem érte teljesen váratlanul, amit a kurzusok viszonylag mérsékelt esése is jelez. A legnagyobb veszteség várhatóan a spanyol Repsolt éri, amely azonban a teljes tartalékállományának 18 százalékát kitevő bolíviai készletei felét már januárban leírta. Kisebb, a kitermelés néhány százalékának megfelelő bolíviai érdekeltséggel rendelkezik a brit BG és BP, valamint a francia Total is; a két utóbbi cég közölte: egyelőre nem tudja megítélni a veszteség pontos mértékét. Új játékszabályokra számíthat a brazil állam tulajdonában lévő Petrobras is: ha továbbra is jelen akar maradni Bolíviában, ahonnan éves kitermelésének 2,8 százaléka származik, akkor adóterhei a kitermelt földgáz értékének 82 százalékára nőnek. Az elnöki ultimátum szerint ezen felül 180 napon belül 750 millió dollár – a bolíviai Petrobras-érdekeltségek 51 százalékának megfelelő – értékben részvényeket kell eladnia a bolíviai államnak.
Csaba Ferenc