Az Európai Központi Bank a várakozásoknak megfelelően nem változtatott a 2,5 százalékos alapkamaton, de a gazdaság erősödésére utaló makroadatok és az ECB célkitűzésénél magasabb infláció miatt az elemzők többsége elkerülhetetlennek tartja a júniusi, 25 bázispontos kamatemelést. Erre utalhat az is, hogy a döntést követő sajtótájékoztatón Jean-Claude Trichet elnök „fokozott éberséget” emlegetett. Az éves szintű infláció az Eurostat előzetes adatai szerint a márciusi 2,2 százalékról áprilisban 2,4 százalékra emelkedett, amiért döntően az év eleje óta 18 százalékkal megugrott olajár okolható. (Az alapkamat Nagy-Britanniában sem változott: a Bank of England a 4,5 százalékos szint tartása mellett határozott.)
A döntést megelőzően több kedvező makroadat is napvilágot látott. Az eurózóna gazdaságának kétharmadát adó szolgáltatószektor teljesítménye áprilisban az előző havinál is gyorsabb ütemben bővült: a beszerzési menedzserindex (PMI) márciushoz viszonyítva 0,1 ponttal, 58,3 pontra emelkedett. A mintegy 2000 cég megkérdezésén alapuló, az NTC Economics Ltd. által számított index ennél magasabban utoljára 2000 szeptemberében állt, és immár harmincharmadik hónapja haladja meg a szektor bővülésének és zsugorodásának határát jelző 50 pontot. Javult a munkaerő-piaci helyzet is: az Eurostat adatai szerint négy éve nem volt olyan alacsony a munkanélküliség, mint 2006 márciusában, amikor az állástalanok aránya az előző hónaphoz képest 0,1 százalékponttal, 8,1 százalékra csökkent. Bár ez az adat nemzetközi összehasonlításban még mindig magas – Japánban 4,1, az USA-ban 4,7 százalékos a ráta –, az elemzők szerint a munkanélküliek arányának csökkenése fokozhatja a lakosság vásárlókedvét.
A vásárlói boom azonban az Eurostat tegnapi jelentése szerint egyelőre várat magára: a közös valutát használó 12 országban a kiskereskedelmi forgalom márciusban az előző hónaphoz képest 0,8 százalékkal, éves összevetésben pedig 0,2 százalékkal esett. Az adatok meglepték az elemzőket: a Reuters által megkérdezett szakemberek például 0,1 százalékos havi és 1,2 százalékos éves szintű bővülésre számítottak. Az eurózónát a legnagyobb gazdaság húzta lefelé: a németországi kiskereskedelmi forgalom márciusban havi szinten 2,7, éves viszonylatban pedig 2,2 százalékkal csökkent.
Csaba Ferenc