A magyar gazdasági mutatók a megfelelő kommunikáció hiányában nem felelnek meg a valóságnak, rontják az ország megítélését, félretájékoztatják a lakosságot és passzív viselkedésre ösztönöznek – állítja a VKI. Magyarország előző évi makrogazdasági adatai csak az ok-okozati összefüggések ismeretében ítélhetők meg, hosszabb időszak távlatában kell szemlélni őket – jelentette ki Inotai András, a szervezet igazgatója. Véleménye szerint a magyarországi tendenciákat és a többi állam gazdasági folyamatait, gazdaságpolitikáját figyelembe véve Magyarország nem sereghajtó a bővített EU-ban.
Magyarország versenyképességét a drága állam, a k+f-re fordított alacsony összegek rontják, azonban sok olyan tényező van, amely rendkívül kedvező – mondta Simai Mihály kutató professzor. A termelés szerkezetének átalakítása a régióban Magyarországon sikerült legjobban, a magyar ipar termelékenysége jobban nőtt, mint a térség más államaiban. Az export növekedése és szerkezete is kedvező – igaz, annak következtében, hogy nagy részét olyan termékek adják, melyek világszinten is sikeres iparágak outputjai. Ez azzal a következménnyel jár, hogy Magyarországot a világgazdaság ciklikussága érzékenyen érinti. Mindez az eddiginél rugalmasabb gazdaságpolitikát követelne meg.
Az alapvető kérdés nem a magyar gazdaság versenyképessége, hanem a politikai rendszer működése, megosztottsága, nem megfelelő felkészültsége – vélik a kutatók. Az új gazdasági környezet felismerése, és az ahhoz való igazodás reformokat követelne többek között a közigazgatás, az adópolitika, az egészségügy és az oktatás terén.
Bodolóczki Linda