BUX 129728.50 -0,69 %
OTP 39800 0,0 %
header

Bodolóczki Linda

01.
30.
23:59

Pénteken adták át a Nemzeti Minőségi Díjat.

Magyarország versenyképessége már nem az olcsó, hanem a magas minőségű termelésen alapszik – jelentette ki Kóka János gazdasági miniszter a Nemzeti Minőségi Díj (NMD) átadásán. A versenyben nem lehet elbújni, a riválisokkal való megmérettetés előtt azonban saját magunkkal, cégünkkel kell megküzdeni: folyamatos változtatásokra, innovációra van szükség az irányítási rendszer, a belső struktúrák, a termelés terén – fogalmazott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A versenyképesség egyik kiemelkedően fontos eleme a szervezeti kiválóság, az ezen a területen elért eredményeket díjazza az NMD, amely az EFQM (Európai Minőségmenedzsment Alapítvány) harmadik elismerési szintje – az Európai Kiválósági Díj és a Fődíj után. A zsűri a vállalatok szervezeti adottságait és elért eredményeit pontozza; NMD-t az a cég kap, amely az 1000 pontból 500 körülit ér el, eredményes szereplésnek számít a 400 pontos eredmény. Magyarország legkiválóbb vállalatai 2004-ben az Alcoa Európai Keréktermék Kft., a Videoton Holding Rt. Elektro-Plast Vállalat és a Höldmayr Hungaria Logistics Kft. lett. A cégek kiemelkedő eredményeket értek el többek között a vállalatirányítási rendszerek és a minőség-fejlesztési rendszerek hatékonysága, a fejlesztések, az innovációs képességek, a vevői és dolgozói megelégedettség és a környezetbarát technológiák alkalmazása terén. A Recognised for Excellence, vagyis a kiválósági modell eredményes alkalmazásáért járó oklevelet kapott az E.on Tiszántúli Áramszolgáltató Rt., a Matáv, a Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft., valamint a Pécsi Vízmű Rt. A díjkiosztó ünnepségen helyi és regionális kormányzati díjakat is kiosztottak, amelyek a működési kiválóságot és az e-kormányzat szintjét díjazzák. Ebben a kategóriában Dunaújváros polgármesteri hivatala és a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság nyert, míg a Nemzeti Minőségi Díj nagykövete címet Macher Endréné, a Macher Kft. ügyvezetője kapta.

Szerző(k):
Bodolóczki Linda
01.
27.
23:59

Egy memoár a múlt századról

Király Béla nem katonának született. Állatorvosnak készült, de a családnak nem volt elég pénze a taníttatására, így vasutasnak szánták, mivel apai ágon nagy gyakorlatot szerzett a família ebben a szakmában. A kis Béláról azonban kiderült, hogy színtévesztő, így nem követhette a hagyományt. Véletlenül lett katona, de ez nem jelentette azt, hogy ne köteleződjön el teljesen a hadseregnek. Király Béla mindent megélt, amit egy katonatiszt megélhet. Végigharcolta a II. világháborút, 1952-ben egy koncepciós perben halálra ítélték, majd az ítéletet életfogytiglani börtönbüntetésre módosították. 1956-ban a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány elnöke és a Nemzetőrség parancsnoka volt. A forradalom leverése után elhagyta Magyarországot, s 1956-ban megkapta az amerikai állampolgárságot. Katonai pályája nem tört meg, bár elméleti síkon, a hadtörténet professzoraként folytatta azt. A rendszerváltás után hazatért, a magyar Országgyűlés képviselője lett. Király Béla visszaemlékezése pontosan 90 évet ölel fel, majdnem egy egész századot 1912-től 2002-ig. A kötet katonai precizitással, ugyanakkor egy sokat megélt, idős ember valós élményeivel, érzéseivel jeleníti meg előttünk a huszadik századot. Az aktuális kor, egy-egy harcban vagy békében eltelt időszak társadalma, hangulata elevenedik meg az olvasó előtt. Zavaróak csak a minden fejezet végére betűzött jegyzetek lehetnek, amelyek megtörik a könyv egységét, és sok mindent fölöslegesen magyaráznak meg. Az olvasó például nagy elánnal lapozhat kiderítendő, milyen kiegészítő információval is szolgálhat a könyv Adolf Hitlerről, majd meglepődve olvashatja róla a lexikonszócikkszerű, újat nem mondó jegyzetet.

Szerző(k):
Bodolóczki Linda
01.
27.
20:01

A Világbank nem bízik Magyarországban

Az EU új államai közül a nyolc volt szocialista állam legtöbbje megfelelően tervezte meg a 2005-ös költségvetését a konvergenciaprogram megvalósításához, ám Magyarország esetében veszélyben van a deficitcél teljesítése – áll a Világbank regionális jelentésében. Eszerint a régió államaiban idén folytatódik a fiskális konszolidáció, egyedül Magyarországnál aggódik a szervezet a magas államháztartási hiány és a gyenge költségvetési irányítás miatt. A Világbank – a régió és a magyar gazdaság tendenciái alapján – szkeptikus a kitűzött deficitcélt illetően. A jelentés szerint a magyar fiskális politika túlzottan optimista a gazdaság és a fogyasztás bővülésével, az adórendszer megváltoztatásának hatásával, valamint a PPP-programok hatékonyságával kapcsolatban. A régió GDP-je a tavalyi 5 százalék után 4,5 százalékkal növekedhet. (Az Európai Bizottság 5,2 százalékot vár 2005-ben.) A Világbank szerint Szlovákia kivételével a térség államaiban a gyenge lakossági támogatás és a közelgő választások lassítják a reformtörekvéseket, bizonytalanná teszik a költségvetési kilátásokat. A vizsgált 8 ország mindegyike 2010-re szeretne csatlakozni az eurózónához, vagyis 2008-ig teljesíteniük kell a maastrichti kritériumokat. Magyarország mellett Cseh- és Lengyelország, valamint Szlovákia is elég messze van ettől – véli a Világbank.

Szerző(k):
Domokos László
Bodolóczki Linda ,