A jelenlegi budapesti tarifákkal számolva átlagosan 172 forintot kell fizetni kilométerenként, ha telefonon rendelnek az ügyfelek taxit, 235-öt, ha az utcán intik le és 159-et, ha szerződött partnerről van szó. A Fővárosi Önkormányzat rendelettervezetében szereplő árak a mostaniakhoz képest (a budapesti taxitársaságok árainak átlagával számolva) 39,2 és 50 százalék közötti emelkedést jelentenének, ha nem az utcán fogják a taxit. A telefonon rendelt, illetve a taxitársaságokkal szerződött viteldíjakat tovább növelné a 300 forintos kiállási díj.
A társaságok bevételének jelentős része egyébként a szerződött ügyfelektől származik. A Budapest Taxi igen árérzékeny ügyfelekkel áll kapcsolatban: kórházakkal, egészségügyi szervezetekkel – mondta lapunknak Tihanyi Sándor, a cég kereskedelmi és marketingigazgatója. A vállalat forgalmának 30-35 százalékát adják ezek a fuvarok. Jelenleg 139 forintos viteldíjjal dolgoznak a szerződéses és a törzsutasok esetében – ráadásul most egy akció keretében minden telefonon rendelt taxira érvényes ez. A társaság áraihoz képest a tervezett vitel- és kiállási díj több mint 70 százalékkal drágítaná az utazást.
A fix díjak bevezetése esetén a szerződött ügyfelekkel kapcsolatban két probléma is felmerül. Az érvényben lévő megállapodások egy részében a taxitársaságok meghatározott időre vállalnak kötelezettséget a tarifaszint megtartására, így a költségvetési éven belüli árváltozás váratlanul és jelentősen növelné a szerződött megrendelők költségeit. Másodszor pedig kérdés, hogy egyáltalán megéri-e még a vállalatoknak 50-60 százalékkal magasabb áron a következő évben is szerződni.
A Buda és a Tele5Taxi forgalmának több mint fele a szerződött ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásból származik – mondta Dudás Zoltán, a két céget tömörítő Buda Kft. igazgatója, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 6. Közlekedési Osztályának elnökségi tagja. Az év elején kötött szerződések év közben nem módosíthatók, azonban a rendelet hatályossá válásával vis maior helyzet keletkezik: a hatóságilag rögzített ár alkalmazása kötelező érvényűvé válik a szerződött partnerekkel szemben is. Így az év második felében 60 százalék körüli költségnövekedés következik be a vállalatoknál. Mivel egyes cégek havi több millió forintot is költenek ezekre a fuvarokra, valóban hatalmas költségnövekedést jelent számukra a rendelettervezetben szereplő ár. Ennek csökkentésére a szerződött partnerek alternatív megoldásokat részesíthetnek előnyben a taxi igénybevétele helyett, s több cég is elvesztheti partnereit.
Dudás véleménye szerint az is elképzelhető, hogy – mivel a rendelet csak a Budapest közigazgatási határán belül működő taxisokra lesz kötelező érvényű – a fővároson kívüli székhelyű taxitársaságokkal szerződnek majd a cégek. A vidéki társaság ugyanis vidéki tarifákat számít fel a budapesti fuvarokért is. Logikusan az következne ebből, hogy a kiskaput kihasználva a társaságok átteszik székhelyüket Budapesten kívülre, azonban fővárosi drosztot csak ide bejegyzett cég kaphat. Elméletileg mégis elképzelhető, hogy azok a vállalatok, amelyek bevételének döntő többsége szerződéses ügyfelektől származik, lemondanak a drosztokról és ingyenes parkolóhelyeken várják az ügyfelektől érkező hívásokat.
A fix árak bevezetése mellett szól, hogy egyszerűvé, teljesen átláthatóvá tenné a fogyasztók számára a taxizást, ráadásul minden bizonnyal emelné a szolgáltatás minőségét, hiszen az ár rögzítése esetén csak e paraméter mentén tudnak majd versenyezni a társaságok – mondta lapunknak Rusznák Imre, a Fővárosi Önkormányzat kereskedelmi és turisztikai bizottságának elnöke, a tervezet benyújtója. Véleménye szerint a turisták átvágásával kapcsolatos rémhistóriáknak is vége lenne. A telefonos hívás díját azzal magyarázta, hogy ez esetben plusz szolgáltatásról van szó, tehát plusz összeget kell fizetni érte – Nyugat-Európában mindenhol ilyen rendszer működik.
A piac szabályozásának négy alapeleme van: a drosztok és a taxisok létszáma, valamint a tarifa és az ellenőrzés – mondta Dudás. Jelenleg 1404 droszt van a fővárosban, újakat csak az ötödik kerületben lehet létrehozni, de itt is összesen maximum 30-at. Számítása szerint egy droszt három taxist bír el (egy nem dolgozik, egy úton van és egy várakozik), vagyis 4302 taxisnál több nem igazán fér el Budapesten. Jelenleg 5500 droszthasználati engedély él, vagyis több mint ezerrel több, mint ami optimális lenne. Így jelenleg a budapesti taxik döntő többségénél a kihasználtság a 40 százalékot sem éri el. A taxisszakma ezért a létszám meghatározását tartja a legfontosabb tényezőnek, és csak azt követően az ár szabályozását: a létszám csökkenése és a hatékonyság növekedése ugyanis az utazóközönség és a taxis vállalkozók számára is elfogadható mértékű fix tarifaszintet eredményezne.
Dudás szerint a rendelet hatása kétféle lehet – attól függően, milyen módon reagál a kereslet az árváltozásra. Ha a magas tarifák csökkentik a szolgáltatás iránti keresletet, az akár egyes társaságok megszűnését is eredményezheti Ez a – taxisok és társaságok szemszögéből – pesszimista forgatókönyv egyébként hosszabb távon könnyen a piac rendeződését vonhatná maga után, hiszen a kínálat csökkenésével jár.
Ha a fogyasztók nem reagálnak negatívan az ár emelkedésére, a taxisok jelentős többletbevételre tehetnek szert. A profit miatt azonban újabb vállalkozók lépnek be a piacra, és ezzel hosszabb távon ismét felborul az egyensúly, a korábban megállapított fix tarifa pedig értelmét veszti.
Dudás szerint nagy problémát jelenthet a társaságokból kilépett taxisok ellenőrzése is. Jelenleg a társaságok évente 40-50 millió forintot költenek alvállalkozóik ellenőrzésére, szemben a Főváros által a drosztok ellenőrzésére költött 20 millió forinttal. A rendelet hatására – mivel a fogyasztók számára az lesz a leggazdaságosabb, ha az utcán szállnak be az autókba – a taxisok egy része kilép a társaságokból, ezzel lecsökken az ellenőrzésük hatékonysága. Mivel a Droszt Kht., a Közterület Felügyelet és a Fogyasztóvédelmi Felügyelet is csupán a hivatalos munkaidőben ellenőriz – reggel 8 és délután 5 között – az éjszaka dolgozók ellenőrzése gyakorlatilag teljesen megszűnne. Így a Rusznák által hangoztatott „minőségemelkedés” és a kirívó túlkapások megszűnése is megkérdőjeleződik. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara pár napja kapta meg a tervezetet, jelenleg azt vizsgálja, milyen lesz annak hatása a fizetőképes keresetre – mondta Dudás.
Bodolóczki Linda