a 2005-ös költségvetések alapján további fiskális konszolidáció következik be azokban az államokban, ahol szükség van erre, egyedül Magyarország nagy áht-hiányával és a gyenge költségvetési irányítással kapcsolatban merülnek fel aggodalmak - áll a jelentésben.
A költségvetési fegyelem szigorítása ellenére az ország megkockáztatja a 4,7 százalékos célt - az állam optimista a gazdasági növekedéssel és a fogyasztás szintjének emelkedésével, az adórendszer megváltoztatásának hatásával, illetve az állami-magán partnerség hatékonyságával kapcsolatban is - állítja a Világbank.
Magyarország 3 éve folyamatosan elvéti a célt, annak ellenére, hogy a 2004-es előrejelzését kétszer felül kellett vizsgálnia. Januárban az EU pénzügyminiszterei megfeddték az államot a fegyelmezetlen fiskális politika miatt, míg ezt felfüggesztették Szlovákia, Cseh- és Lengyelország esetében.
Az alacsony deficitcél teljesülését veszélyezteti az is, hogy a régió növekedése a tavalyi 5 százalékról idén 4,5-re mérséklődik - többek között a szűkebb fiskális és monetáris körülmények, az unióhoz való csatlakozás hatásának csökkenése és a nyugat-európai növekedés mérséklődése következtében.
A Világbank szerint Szlovákia kivételével (ami folytatja a betervezett reformokat) a térség államaiban a gyenge lakossági támogatás és a közelgő választások lassítják a reformtörekvéseket. A négy közép-kelet-európai állam, Szlovénia és a Balti államok is 2010-ben szeretne csatlakozni az eurózónához, de Magyarország mellett Cseh- és Lengyelország, valamint Szlovákia is elég messze van a maastrichti 3 százalékos plafontól.
