Bodolóczki Linda

Pártelnöki tartozások

(millió forint) Dávid Ibolya 13,0 Hiller István 0,34 Kuncze Gábor 18,96 Orbán Viktor 20,0 Forrás: MKOGY

Kinek jó a munkaerő-kölcsönzés? (részletes)

Január elsején változtak a munkaerő-kölcsönzés szabályai: a módosításnak az volt a célja, hogy a kölcsönzés ne jelenthessen kiskaput a közteher-fizetési kötelezettség alól és a munkáltatók ne éljenek vissza hatalmukkal.

Az MFB a vállalkozások bankja lesz

Tucatnyi intézmény kerül át decemberig az MFB-hez, amely az átalakítások után a magyar vállalkozók bankjává válik.

Az új kölcsönzési jogszabály is a szlovák munkaerőt vonzza?

Január elsején változtak a munkaerő-kölcsönzés szabályai: a munka törvénykönyve módosításának az volt a célja, hogy a kölcsönzés ne jelenthessen kiskaput a közteher-fizetési kötelezettség alól és a munkáltatók ne éljenek vissza a munkavállalóval szembeni hatalmukkal. Az új szabályozás fogadtatása felemás: havonta akár egymilliárd forint is befolyhat az államkasszába, biztonságosabb helyzetet teremt a munkavállalók számára, a kölcsönbevevőkre és -adókra gyakorolt pozitív hatás azonban megkérdőjelezhető. Úgy tűnik, a legnagyobb probléma a törvénnyel kapcsolatban az, hogy nem adott felkészülési időt a kölcsönző cégeknek. A törvény december 25-én jelent meg a Magyar Közlönyben, január másodikán pedig már életbe is lépett, ami nem adott lehetőséget arra, hogy a kölcsönadók korrigálják a béreket – mondta lapunknak Csaposs Noémi, az évente 12 ezer embert kölcsönző Trenkwalder Multiman ügyvezető-helyettese, a Személyzeti Tanácsadók Szövetsége munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó szekciójának vezetője. A törvény szerint hat hónapos kölcsönzés után ugyanolyan bérre jogosult a kölcsönzött alkalmazott, mint az, aki rendes munkaszerződéssel dolgozik a cégnél. Ennek megállapítása azonban nem könnyű, ez ugyanis nemcsak a munkakörtől függ, hanem a végzettségtől, képességektől is – a törvény pedig erre nem ad gyakorlati útmutatást. Ráadásul a bérek korrigálása nagy utánajárással és adminisztrációval jár: a kölcsönző cégeknek át kell nézniük az adatbázisukat, és mivel a munkaszerződésbe nem nézhetnek bele, a munkavállalót kell nyilatkoztatni, hogy mennyi ideje dolgoznak a cégnél – véli Gárdus Zsuzsa, a hetente háromezer embert kölcsönző Adecco ügyvezetője. Az alkalmazó cégnek is nyilatkoznia kell arról, hogy az adott munkakörben mennyit keresnek a nála dolgozók.

Olcsóbb, hatékonyabb egészségügy és oktatás 2013-ra

Az Európai Bizottság kedvező értékelést tett közzé a lisszaboni stratégia magyar nemzeti akcióprogramjáról – Baráth Etele szerint ha elkezdődnek a reformok, még ebben a költségvetési ciklusban érzékelhetők lesznek a kedvező hatások.

Bankot gründolt a kormány

A magyar vállalkozások bankjává válik az MFB - döntött a kormány.

Egységes munkaerőpiacot követelnek a V4-ek

Az osztrák elnökség alatt a magyar Európa-politika szerint meg kell őrizni az eddig elért pénzügyi eredményeket, el kell érni a szolgáltatási irányelv mind szélesebb körű alkalmazását, valamint a munkaerő-piaci korlátok lebontását a lehető legszélesebb körben.

Az unió a reformok részletezését kérte

Az Európai Bizottság elfogadta a Lisszaboni Stratégia magyar nemzeti akcióprogramját, de kérte Magyarországot, hogy a megvalósítandó reformokat (egészségügy, oktatás, önkormányzatok) részletezze a szeptemberben benyújtandó konvergenciaprogramban - mondta ma Baráth Etele európai ügyekért felelős miniszter.

Uniós pénz ne támogassa a munkahelyek leépítését

A német gazdasági miniszter megengedhetetlennek tartja, hogy EU-s alapok – közvetve tehát a német költségvetés – támogatásával szűnjenek meg a régi tagállamokban munkahelyek, mert a cégek az új tagországokba helyezik át termelésüket, ahol az uniós források teszik lehetővé a kedvezőbb feltételeket.