A féléves osztrák uniós elnökség alatt el kell kerülni, hogy az Európai Parlament szigorítsa az uniós támogatások felhasználási kritériumait; a felhasználási idő korlátozása és az áfaszabály módosítása az új tagállamoknak lenne különösen hátrányos – mondta pénteken Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. Az uniós támogatásokhoz előírt 15 százalékos önrészhányad és az önkormányzati fejlesztéseknél az áfa visszaigényelhetősége folytán ugyanis 1600-1700 milliárd forintot takaríthat meg a büdzsé hét év alatt. Magyarország fellép továbbá minden törekvés ellen, amely szűkítené a szolgáltatási irányelv tárgyi hatályát, illetve korlátozná a származási ország elvének alkalmazását. Ezenkívül kezdeményező szerepet kíván betölteni a kormány az EU energiabiztonságának javítását illetően.
Az Európai Bizottság elfogadta a lisszaboni stratégia magyar nemzeti akcióprogramját, de kérte Magyarországot, hogy a megvalósítandó reformokat részletesen építse bele a szeptemberben benyújtandó konvergenciaprogramba. Baráth szerint ezek már a március végén elkészülő operatív programokba is beépülnek.
Május 1-jén jár le a munkaerő-piaci átmeneti intézkedések első szakasza, a kétoldalú tárgyalásokon a magyar kormány továbbra is a piacnyitás megfontolását szorgalmazza. Spanyolország és Portugália már hivatalos nyilatkozatot adott ki a korlátozások feloldásáról, Németország és Ausztria azonban minden bizonnyal továbbra is fenntartja ezeket. A miniszter úgy véli, ez utóbbi államok is nyitottak lennének a kis számú magyar munkaerő fogadására, ám különbséget tennének az új tagállamok között. A korlátozások feloldását monitoringrendszer kialakításával segítenék a V4-ek és Szlovénia – derült ki a régió munkaügyi minisztereinek pénteki találkozója után. Ezzel az Európai Bizottság február 8-án várható, a munkaerő-piaci korlátozásokkal kapcsolatos ajánlását kívánják befolyásolni a V4-ek és Szlovénia – mondta Csizmár Gábor munkaügyi miniszter. A szaktárca vezetője hozzátette: nincs szakmai alapja a korlátozások fenntartásának. A Magyarországon foglalkoztatottak közel három százaléka külföldi, ez minden bizonnyal meghaladja a régi EU-országokban munkát vállaló magyarok arányát.
