A múlt héten az Európai Bizottság elfogadta a lisszaboni stratégia magyar nemzeti akcióprogramját. A testület egyetért a nemzeti akcióprogram által meghatározott kilenc fő kihívással, az értékelés szerint fontos a fenntartható makrogazdasági stabilitás biztosítása, az üzleti környezet további fejlesztése, a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének javítása. A program elkészítése során a magyar fél egyszázalékos éves foglalkoztatásbővítéssel számolt. A bizottság szerint a 2010-re kitűzött 63 százalékos foglalkoztatás elérése ambiciózus, de megvalósítható célkitűzés.
Az uniós szerv kérte Magyarországot, hogy a megvalósítandó reformokat (önkormányzati rendszer, oktatás és egészségügy) a szeptemberben benyújtandó konvergenciaprogramban részletezze, de Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter szerint ezek már a március végére elkészülő operatív programokba is beépülnek. A miniszter szerint ha a kormány a választások után rögtön elkezdi a reformokat, akkor már a 2007–2013-as költségvetési ciklus végére nagy eredmények érhetők el ezen a téren: olcsóbbá és hatékonyabbá válik az egészségügy és az oktatás is.
A miniszter szerint az osztrák elnökség alatt Magyarország elsődleges célja, hogy megtartsa a decemberben kialkudott kedvező feltételeket. A féléves ciklusban cél még, hogy a régi uniós tagállamok megnyissák munkaerőpiacaikat, hogy Románia és Bulgária csatlakozása az eredeti menetrend szerint történjen, hogy a második generációs schengeni információs rendszer jogi alapjának megteremtése ne késlekedjen, és hogy ne szigorítsanak a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvtervezeten. Magyarország ezek mellett a közös energiapolitika előmozdítása terén is kezdeményező szerepet kíván betölteni.
Bodolóczki Linda