Michael Glos német gazdasági miniszter az EU soros osztrák elnökségéhez intézett levelében követelte a vállalatok szubvenciójának megtiltását, amikor ez a delokalizációt segíti elő. Szinte ugyanakkor lépett föl az Európai Parlament (EP) is, követelve, hogy az Európai Bizottság szigorúbban nézzen azoknak a vállalatoknak a körmére, amelyek a strukturális alap segítségével támogatáshoz jutnak, majd rövid időn belül odébbállnak. José Manuel Barroso bizottsági elnök szerint elfogadhatatlan, hogy az uniós adófizetők pénzéből fizessék egy vállalat „országváltását”. Günter Verheugen iparügyi biztosnak ugyanez a véleménye, és különösen felháborítónak tartja, hogy vannak vállalatok, amelyek rosszabb munkafeltételek elfogadására veszik rá alkalmazottaikat azzal a fenyegetéssel: különben átviszik a termelést egy szegényebb uniós országba. Az állami támogatások feltételrendszerében azonban már most is szerepel a segélyben részesült vállalat ötéves „röghöz kötése”, amit az új hosszú távú költségvetési időszakban, 2007-től hét évre módosítanak.
Ugyanakkor a német miniszter kritikája kétirányú. Egyrészt megengedhetetlennek tart egy adott régióra (a régi tagállamokra) vonatkozó fejlesztési politikákból következő támogatást – ha a kedvezményezett veszi a sátorfáját. Másrészt megtoldja azzal a követeléssel: az új tagállamok felzárkóztatása ne járjon azzal, hogy uniós támogatásból finanszírozzák a cégeknek nyújtott kedvezőbb feltételeket, és ezzel csalogassák el a régi tagállamok vállalatait. A konkrét németországi eset, hogy a svéd Electrolux bezárja nürnbergi cégét, emiatt több mint 1700 munkahely szűnik meg, mert a termelést Lengyelországba helyezik át.
Danuta Hübner, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős – történetesen lengyel – tagja tegnapi sajtótájékoztatóján aláhúzta, hogy az Electrolux németországi telephelye nem részesült uniós támogatásban, az pedig, hogy költözésre szánta el magát, szíve joga, döntését nyilván piaci tényezők befolyásolják. Hübner egyébként is igyekezett csökkenteni a delokalizáció jelentőségét, rámutatva: az EU-n belüli költözés a munkahelyek elhanyagolható részét érinti, a teljes állásoknak mindössze 0,003 százalékát. Hübner egyébként elmondta, hogy a tavalyi az EU regionális politikája történetének legsikeresebb éve volt, a megpályázott pénzek 99 százalékát sikerült elkölteni, a felzárkóztatási támogatásoknál 27,1 milliárd eurót kötöttek le, és 19,9 milliárdot fizettek ki. Hübner dicsérte az újak abszorpciós kapacitását is, ami lényegében a régiekével azonos szintű volt.
Gordon Tamás
Bodolóczki Linda