Bana Péter

Jól kezdte az évet a Metro

A világ ötödik legnagyobb kereskedelmi hálózata, a német Metro AG 22,2 millió euró üzemi nyereséget ért el a hagyományosan leggyengébb első negyedévében, noha a piac negatív eredményre számított. A nettó veszteség csökkent, főként a gyorsan növekvő Cash & Carry részleg és a MediaMarkt/Saturn elektronikai hálózat jóvoltából. Az előbbinél az üzemi nyereség 19,9, az utóbbinál 9,5 százalékkal ugrott meg éves szinten. A Magyarországon is több áruházzal rendelkező csoport árbevételének több mint felét adó németországi értékesítés a késői húsvét ellenére meglepetésre jól alakult, az eladások a három hónap során 3,3 százalékkal bővültek. Külföldön a javulás ennél kisebb, 1,9 százalékos volt. A teljes árbevétel így 2,5 százalékkal, 12,13 milliárd euróra emelkedett, de ha kiszűrjük az eurónak a dollárral szembeni erősödését, kétszer ekkora a növekedés. A csoport az idén árbevételének 5, részvényenkénti profitjának 6-10 százalékos bővülésére számít.

Kivonulna az USA-ból a Vivendi

A világ második legnagyobb médiabirodalma, a francia-amerikai Vivendi Universal SA még az idén meg kíván válni amerikai szórakoztatóipari érdekeltségeitől, köztük hollywoodi filmstúdióitól, és a távközlésre kíván koncentrálni - közölte Jean-René Fourtou elnök-vezérigazgató. A csoport már tárgyalásokat folytat az érdeklődőkkel, ezek kilétét azonban a vezérigazgató nem árulta el. A Vivendi a jövő év végéig 16 milliárd euró értékű vagyont kíván értékesíteni, hogy adósságát a minimálisra szoríthassa le. Az amerikai szórakoztatóparkokat és kábeltévé-érdekeltségeket is magában foglaló Los Angeles-i Universal Entertainment részleget részben vagy egészben adnák el, és bár érdeklődőkben nincs hiány, a tranzakció nem ígérkezik egyszerűnek. Fourtou elődjét, Jean-Marie Messiert tavaly júliusban váltották le a tulajdonosok, miután világossá vált, hogy nem tud megbirkózni az adósságheggyel, amit az egykori vízműcégből médiaóriássá váló vállalkozás felhalmozott. Fourtou közölte a részvényesekkel, hogy reményei szerint még egy évet vesz igénybe a nagytakarítás, utána szívesen nyugdíjba vonulna. A világ legnagyobb zenekiadója, a Vivendi Universal Music jövőjéről még nem született döntés, de a csoport egyelőre nem akar megválni tőle - érzékeltette Fourtou, aki ezzel közvetve cáfolta azokat a hetek óta keringő pletykákat, hogy tárgyalások folynának ez ügyben az amerikai Apple-lel. A távközlés előtérbe helyezése keretében a Vivendi a jelenlegi 70-ről 100 százalékra kívánja növelni részesedését a Cégétel távközlési cégben, amelynek mobilrészlege, az SFR a második legnagyobb a francia piacon. A törekvés érthető, mert a most 56 százalékban birtokolt SFR adja a távközlésből származó bevételek oroszlánrészét. A Canal-Plus fizetőtévét egyelőre nem teszik eladólistára és egy részét az esetleges értékesítés után is megtartanák.

Egyre sürgetőbbé válik a kamatcsökkentés

A gyenge német üzleti bizalmi index után napvilágot látott legfrissebb francia makroadatok szintén az eurózóna gazdaságának gyengélkedését jelzik, így sokak szerint az ECB-nek kamatvágást kellene végrehajtania.

Az IMF hisz a román igéretekben

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) újabb 76 millió dolláros hitelrészletet szabadított fel Románia számára, miután Bukarest meg tudta győzni arról, hogy az infláció és a kormányzati kiadások nem lépik túl a korábban közösen megállapított plafont. A román kormány az év végére 14 százalékra kívánja leszorítani az inflációt, és arra is ígéretet tett, hogy nem engedi a költségvetési hiányt a bruttó hazai termék (GDP) 2,65 százaléka fölé emelkedni. Tavaly 17,8 százalékos volt az infláció, a GDP pedig 4,7-5 százalékkal bővült az országban. Decemberben az IMF még elutasította a 413 millió dolláros hitelcsomag negyedik részletének folyósítását, mert az évre tervezett költségvetési kiadáscsökkentés elmaradt a megállapodott mértéktől. A kormány ugyan 43 százalékkal emelte a minimálbért, de ez nincs ellentétben a büdzsé kiadási irányelveivel és nem gyorsítja fel az inflációt, emellett a kormány elkötelezett az állami vállalatok veszteségeinek további mérséklése mellett - indokolta az IMF döntését Anne Krüger vezérigazgató-helyettes. Románia mindazonáltal elvesztheti a hitelekre való alkalmasságát, ha továbbra is túl sok alkalmazottat foglalkoztat az állami vállalatoknál és túlságosan emeli béreiket - figyelmeztetett. Szerinte fel kellene gyorsítani az kevéssé hatékony gáz- és áramszolgáltatók privatizációját. Az amerikai Standard and Poor's hitelminősítő, amely február végén B pluszról BB mínuszra minősítette fel a hosszú lejáratú román devizaadósságok besorolását, úgy látja, hogy a gazdaság stabilizációja már tükröződik az export és a magánberuházások növekedésében, az infláció és a kamatszint pedig egyaránt csökken.

Egyre sürgetőbbé válik a kamatcsökkentés

Az eurózóna második legnagyobb gazdaságában, Franciaországban az üzleti bizalom a márciusi mínusz 53-ról áprilisban mínusz 59 pontra zuhant. Ilyen alacsonyan utoljára 1976-ban állt a párizsi statisztikai hivatal 4000 vállalatvezető megkérdezése alapján számolt mutatója. A végleges számok szerint a francia bruttó hazai termék (GDP) a tavalyi utolsó negyedévben nem 0,2 százalékkal bővült, hanem 0,1 százalékkal zsugorodott háromhavi összevetésben, mert a vállalati beruházások nagyobb mértékben hanyatlottak. Így a múlt év egészében 1,2 százalékkal, az 1996-os 1,1 százalékos növekedés óta a legkisebb mértékben bővült a francia GDP. A kiábrándító német Ifo-index után egy nappal közölt adatok újabb megerősítését jelentik, hogy az iraki háború okozta bizonytalanság következményeinek felszámolása érdekében az Európai Központi Banknak (ECB) tovább kellene csökkentenie a térség hitelköltségeit. A 2,5 százalékos történelmi mélyponton lévő repokamat újabb mérséklése mellett szól az is, hogy az euró az elmúlt egy évben több mint egyötödével felértékelődött a dollárhoz képest és a háború tovább rontotta az exportot, valamint a fogyasztói bizalmat. Az euró erősödése egyébként meglátszik a folyó fizetési mérlegen: az export többlete csökkent, a portfólióbefektetések egyenlege februárban 10,7 milliárd euró pluszt mutatott, szemben az egy évvel korábbi 8,7 milliárdos kiáramlással. Az ECB igazgatótanácsa jövő heti ülésén várhatóan mégsem nyúl a kamathoz. Az M3 pénzkínálati mutató február után márciusban is 7,9 százalékos rekordmértékben nőtt éves szinten, nem közeledve a bank 4,5 százalékos referenciaértékéhez. A magánszektor hitelfelvétele ugyanakkor négy és fél éve a legkisebb ütemben nőtt, mivel a lakossági és a vállalati szektorban egyaránt hiányzik a hiteligény. A Deutsche Bank szerint a vezető gazdaságokban tapasztalható bizalomhiány miatt az ECB-nek a következő három-négy hónapban 50 bázisponttal kellene csökkentenie a kamatot. A bank vezetői egyelőre erre semmilyen hajlandóságot nem mutatnak. Wim Duisenberg, a bank elnöke az Európai Parlament illetékes bizottságában az ECB múlt évi jelentését ismertetve még csak nem is utalt a monetáris szigor enyhítésének lehetőségére, Lucas Papademos alelnök pedig egyenesen úgy nyilatkozott, hogy a bizonytalanságok mérséklődésével a második félévben a gazdasági növekedés fokozatos gyorsulása várható.

Drasztikus elbocsátások az Ericssonnál

Egyötödével szaladt fel tegnap az Ericsson árfolyama, miután bejelentette, hogy az újabb tetemes negyedéves veszteség és a vártnál is meredekebben apadó kereslet nyomán sok ezer alkalmazottját küldi el.

Megveszi az Alstom ipariturbina-részlegét a Siemens

Az Alstom SA francia nehézipari csoport 1,1 milliárd euróért eladja ipari turbinákat gyártó részlegét a Siemens AG-nek. A felvásárlással a legnagyobb német nehézipari és villamosenergia-csoport turbinagyártásból származó árbevétele közel a duplájára, legalább évi 2 milliárd euróra ugrik. A Siemens a tegnap aláírt szerződés értelmében átveszi a részleg összesen mintegy 6500 alkalmazottját, így több mint 10 000 főre emelkedik a turbinagyártó részlegénél foglalkoztattak száma. Az akvizíciókra 9,5 milliárd euró szabad pénzeszközzel rendelkező Siemens erőművi berendezéseket előállító részlegének üzemi nyeresége az első negyedévben 42 százalékkal zuhant, miután az amerikai Enron csődje miatt a Siemens kulcsfontosságú amerikai piacán visszaesett a gázturbinák iránti kereslet. A TGV-vonatokat is gyártó Alstom 15 megawattos kisebb turbinái azonban jól kiegészítik a Siemens portfólióját, és a remények szerint vevőket hódíthatnak el az amerikai General Electrictől az erőművi berendezések évi mintegy 125 milliárd dollárra becsült piacán. Az Alstom nagyobb gáz- és gőzturbinákat gyártó részlege valamikor ősszel kerül a Siemens birtokába. A vételár, amelyből 950 millió euró a készpénz, a többi adósságok és egyéb kötelezettségek átvállalása, jóval magasabb, mint a néhány hete már igen előrehaladottnak minősített tárgyalások során emlegetett 700–900 millió euró. Az Alstom az eladással közelebb kerül célkitűzéséhez, hogy 5 milliárd euróra rúgó adósságának csökkentése érdekében a jövő év márciusáig 3 milliárd euró bevételre tegyen szert vagyonelemek értékesítéséből. Az ügylet nem érinti az Alstom Power Hungaria Rt.-t, mivel nem a Siemenshez kerülő üzletághoz tartozik.

A feltörekvő piacokat sújthatja az új bázeli egyezmény

A feltörekvő országoknak való hitelezés a már amúgy is nyomott szintről tovább zuhanhat, valamint néhány állam még nehezebben és drágábban jut majd kölcsönhöz, ha a legnagyobb gazdaságok bankfelügyeleteit reprezentáló bázeli bizottság javaslatait életbe léptetik. A testület holnap bocsátja a bankszektor rendelkezésére szakmai vita céljából az új bázeli egyezmény harmadik változatát. A kialakuló végső változat lépne a még 1988-ban elfogadott második bázeli egyezmény helyébe, a remények szerint még az idén. A közgazdászok szerint a legújabb tervezet miatt várhatóan kevésbé hanyatlik a hitelezés, mert mégsem a hitelminősítők válnak a kockázatmegítélés korlátlan uraivá. Emellett az egyezmény valamivel enyhébb feltételeket szabna a rövid távú hitelezés során, okulva az 1997-1998-as ázsiai valutaválság tapasztalataiból – írta a Reuters. A terv több bank számára tenné lehetővé, hogy saját kockázati minősítési feltételeit használja. Az OECD szerint a befektetési kategória alatti besorolású országok esetében a tervezet enyhén negatív hatású. A Bank of England elemzése szerint az új szabályozás kiküszöbölné azt a jelenlegi ellentmondást, hogy egyes OECD-országok rosszabb hitelminősítésük ellenére könnyebben jutnak kölcsönhöz, mint a szervezethez nem tartozó, de jobb adósi besorolású államok. Egyes elemzők szerint az új rendszer azzal a következménnyel járna, hogy a bankok hitelminősítésük megtartása érdekében inkább hiteleznének a fejlett piacoknak, amivel azonban meglepő módon valójában nőne a kockázatuk. Az Institute of Development Studies matematikai modellje ugyanis azt mutatja, hogy azok a bankok, amelyeknek egyáltalán nincs feltörekvő piaci hitelük, 23 százalékkal nagyobb eséllyel találják magukat szembe a kihelyezéseik miatti váratlan veszteséggel, mint azok, amelyek nem ódzkodnak a kockázatosabb piacok hitelezésétől.

Lassan pörög fel az USA gazdasága

Az iraki háborút megelőző aggodalmak miatt az USA-ban igen mérsékeltre sikeredett az első negyedévben a GDP növekedése, a fogyasztói bizalom alakulása azonban erőteljes gyorsulást sejtet.