A feltörekvő országoknak való hitelezés a már amúgy is nyomott szintről tovább zuhanhat, valamint néhány állam még nehezebben és drágábban jut majd kölcsönhöz, ha a legnagyobb gazdaságok bankfelügyeleteit reprezentáló bázeli bizottság javaslatait életbe léptetik. A testület holnap bocsátja a bankszektor rendelkezésére szakmai vita céljából az új bázeli egyezmény harmadik változatát. A kialakuló végső változat lépne a még 1988-ban elfogadott második bázeli egyezmény helyébe, a remények szerint még az idén.
A közgazdászok szerint a legújabb tervezet miatt várhatóan kevésbé hanyatlik a hitelezés, mert mégsem a hitelminősítők válnak a kockázatmegítélés korlátlan uraivá. Emellett az egyezmény valamivel enyhébb feltételeket szabna a rövid távú hitelezés során, okulva az 1997-1998-as ázsiai valutaválság tapasztalataiból – írta a Reuters. A terv több bank számára tenné lehetővé, hogy saját kockázati minősítési feltételeit használja. Az OECD szerint a befektetési kategória alatti besorolású országok esetében a tervezet enyhén negatív hatású. A Bank of England elemzése szerint az új szabályozás kiküszöbölné azt a jelenlegi ellentmondást, hogy egyes OECD-országok rosszabb hitelminősítésük ellenére könnyebben jutnak kölcsönhöz, mint a szervezethez nem tartozó, de jobb adósi besorolású államok.
Egyes elemzők szerint az új rendszer azzal a következménnyel járna, hogy a bankok hitelminősítésük megtartása érdekében inkább hiteleznének a fejlett piacoknak, amivel azonban meglepő módon valójában nőne a kockázatuk. Az Institute of Development Studies matematikai modellje ugyanis azt mutatja, hogy azok a bankok, amelyeknek egyáltalán nincs feltörekvő piaci hitelük, 23 százalékkal nagyobb eséllyel találják magukat szembe a kihelyezéseik miatti váratlan veszteséggel, mint azok, amelyek nem ódzkodnak a kockázatosabb piacok hitelezésétől.
Bana Péter