Az eurózóna második legnagyobb gazdaságában, Franciaországban az üzleti bizalom a márciusi mínusz 53-ról áprilisban mínusz 59 pontra zuhant. Ilyen alacsonyan utoljára 1976-ban állt a párizsi statisztikai hivatal 4000 vállalatvezető megkérdezése alapján számolt mutatója. A végleges számok szerint a francia bruttó hazai termék (GDP) a tavalyi utolsó negyedévben nem 0,2 százalékkal bővült, hanem 0,1 százalékkal zsugorodott háromhavi összevetésben, mert a vállalati beruházások nagyobb mértékben hanyatlottak. Így a múlt év egészében 1,2 százalékkal, az 1996-os 1,1 százalékos növekedés óta a legkisebb mértékben bővült a francia GDP.
A kiábrándító német Ifo-index után egy nappal közölt adatok újabb megerősítését jelentik, hogy az iraki háború okozta bizonytalanság következményeinek felszámolása érdekében az Európai Központi Banknak (ECB) tovább kellene csökkentenie a térség hitelköltségeit. A 2,5 százalékos történelmi mélyponton lévő repokamat újabb mérséklése mellett szól az is, hogy az euró az elmúlt egy évben több mint egyötödével felértékelődött a dollárhoz képest és a háború tovább rontotta az exportot, valamint a fogyasztói bizalmat. Az euró erősödése egyébként meglátszik a folyó fizetési mérlegen: az export többlete csökkent, a portfólióbefektetések egyenlege februárban 10,7 milliárd euró pluszt mutatott, szemben az egy évvel korábbi 8,7 milliárdos kiáramlással.
Az ECB igazgatótanácsa jövő heti ülésén várhatóan mégsem nyúl a kamathoz. Az M3 pénzkínálati mutató február után márciusban is 7,9 százalékos rekordmértékben nőtt éves szinten, nem közeledve a bank 4,5 százalékos referenciaértékéhez. A magánszektor hitelfelvétele ugyanakkor négy és fél éve a legkisebb ütemben nőtt, mivel a lakossági és a vállalati szektorban egyaránt hiányzik a hiteligény. A Deutsche Bank szerint a vezető gazdaságokban tapasztalható bizalomhiány miatt az ECB-nek a következő három-négy hónapban 50 bázisponttal kellene csökkentenie a kamatot. A bank vezetői egyelőre erre semmilyen hajlandóságot nem mutatnak. Wim Duisenberg, a bank elnöke az Európai Parlament illetékes bizottságában az ECB múlt évi jelentését ismertetve még csak nem is utalt a monetáris szigor enyhítésének lehetőségére, Lucas Papademos alelnök pedig egyenesen úgy nyilatkozott, hogy a bizonytalanságok mérséklődésével a második félévben a gazdasági növekedés fokozatos gyorsulása várható.
Bana Péter