Észtországban tegnap rendezték meg az Európai Unióba való belépésről döntő és az ehhez szükséges alkotmánymódosítást jóváhagyó népszavazást. Az előzetes adatok szerint a tíz tagjelölt közül nyolcadikként az 1,4 milliós lakosú, 45 ezer négyzetkilométer területű balti állam is igent mondott a jövő május elsejei csatlakozásra, ami nem jelent meglepetést, mert a közvélemény-kutatások legalább 70 százalék körüli jóváhagyást valószínűsítettek. A várakozások szerint az eredmény segíti az uniós kampányt Lettországban is, ahol jelenleg 50-50 százalék az elutasítók és a támogatók aránya. A lettek szombaton szavaznak, és a referendum ügydöntő lesz.
Észtországban a támogatók és a jobboldali kormánykoalíció elsősorban azzal érvelt, hogy a tagság nemcsak lendületet ad a gazdaságnak – a második negyedévben a GDP 4,1 százalékkal bővült éves összevetésben –, hanem megerősíti a Szovjetunióból való 1991-es kiválás után visszanyert függetlenséget. Észtország az eurózónába a lehető leghamarabb be kíván lépni, így már jövőre vállalni akarja a közös pénz átvételének folyamatában az előszobát jelentő ERM–II árfolyamrendszert, amelyben az észt korona az euróval szemben rögzített középárfolyamhoz képest mindkét irányban 15 százalékkal ingadozhat majd.
Bana Péter