Bana Péter

Az OPEC tart az alacsony olajártól

A Bagdad Hotel betonbarikádjánál tegnap gépkocsival elkövetett öngyilkos merénylet legalább hat halálos áldozatot követelt. Ez volt az ötödik nagyobb robbantásos támadás a főbb iraki hadműveletek május elsejei befejezése óta. Az amerikai parancsnokság szerint feltehetően szabotázsakció miatt áll lángokban a kirkuki olajmezőt egy finomítóval összekötő vezeték. Az olajár már az eseményeket megelőzően, pénteken megugrott az Atlanti-óceán mindkét partján. A nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) novemberi határidős jegyzése 95 centtel, 32,05 dollárra, kéthónapos csúcsra drágult New Yorkban. Az Európában irányadó Brent kurzusa 31,27 dolláron is járt Londonban, ami az iraki háború kezdete óta nem látott szint. A Barclays elemzője szerint az áremelkedést most az táplálja, hogy a múlt héten közzétett előrejelzések a tavalyihoz hasonló hideg telet jósolnak az USA-ban. Az ABN Amro úgy látja, hogy az időjárási prognózis miatt sok árcsökkenésre játszó spekuláns kénytelen volt zárni pozícióit. A Zone Energy brókercég üzletkötője a likvidálások miatt a WTI 32,60 dollárig való emelkedésére számít, de onnan süllyedést valószínűsít. Az olajár mintegy 23 százalékot emelkedett az OPEC két héttel ezelőtt váratlanul elhatározott, a napi kínálatot novembertől 900 ezer hordóval szűkítő döntése nyomán. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) becslése szerint az olajkereslet az év végére napi 80 millió hordóra nő, ami soha nem látott mennyiség lenne. Az OPEC főtitkára a hét végén cáfolta, hogy az olajkartell 25-32 dollárra felfelé tolná a jelenleg 22-28 dolláros célsávot, de aggodalmát fejezte ki, hogy a kartellhez nem tartozó országok termelésnövelése miatt jövőre összeomolhat az olajár. Főleg Oroszország segítsége nélkül komoly nehézségekkel kell számoljunk - közölte Al-Attijah. Az orosz olajminiszter viszont még pénteken úgy nyilatkozott, hogy az olajár túl magas, ami nem jó sem az USA-nak, sem az EU-nak.

Duplázott a Yahoo!

Az ötödik egymást követő negyedévben múlta felül a július-szeptemberi időszakban a Wall Street-i konszenzust a Yahoo! profitja, és az internetes médiavállalat az utolsó negyedévre is erős teljesítményt ígért.

Csak kínkeserves javulás várható az eurózónában

Az eurózónában a külső és a belső kereslet egyaránt számottevően javult a második negyedév óta és az év hátralévő részében a trend fennmarad, így a harmadik negyedévben 0-0,4, a negyedikben pedig 0,2-0,6 százalékos GDP-bővülés várható negyedéves összevetésben - áll az EU brüsszeli bizottságának jelentésében. A második félévi prognózis azon alapszik, hogy az USA egyre lendületesebben növekvő feldolgozóipara több eurózónabeli terméket vesz fel, ugyanakkor az eurózónában a fogyasztói és az üzleti bizalom már látható erősödése tükröződik a belső keresletben. Az előrejelzésben szereplő számok megegyeznek az egy hónappal korábban közzétettekkel, ami nem meglepő, hiszen az EU statisztikai hivatala szintén tegnap erősítette meg, hogy az első negyedévi stagnálás után a második negyedévben háromhavi összevetésben 0,1 százalékkal csökkent a térség GDP-je. Éves összehasonlításban a 0,7 százalékos növekedési ütem 0,2 százalékra lassult. A térség gazdaságai közül a német, az olasz és a holland mindkét negyedévben zsugorodott háromhavi összehasonlításban, így mindhárom országban beköszöntött a recesszió. Az Európai Központi Bank (ECB) havi jelentése szerint a bizalmi indexek és a termelési adatok egyaránt azt jelzik, hogy az eurózóna gazdaságának teljesítménye a harmadik negyedévben valamelyest javult. Az euró erősödése javítja a térségen belül a kereskedelem feltételeit és az importárak csökkenésének köszönhetően növekszik a lakosság elkölthető jövedelme, ami tükröződni fog a fogyasztásban - állapítja meg az ECB. Ernst Welteke, a Bundesbank elnöke, az ECB igazgatótanácsának tagja szerint a makroökonómiai feltételek kedvezőek: a nominális és a reálkamat egyaránt alacsony, ugyanakkor bő a likviditás, az euró dollárárfolyama pedig többé-kevésbé megfelel a sokévi átlagnak. Ugyanakkor az USA folyó fizetési mérlegének és költségvetésének hiánya kockázati tényező, mert Welteke szerint sokan attól tartanak, hogy a devizaárfolyamok gyors és erőteljes korrekcióját okozhatják, amit jól jelez a deviza- és kötvénypiacokon az utóbbi hetekben tapasztalható idegesség.

Erősödik a Siemens mobilpiaci pozíciója

A Siemens AG üzleti évének utolsó három hónapjában, a július-szeptemberi negyedévben 11,5 millió mobiltelefont adott el, és ezzel piaci részesedése jócskán meghaladta a 9 százalékot - jelentette be Rudi Lamprecht, a német nehézipari és elektronikai csoport Siemens Mobile mobiltávközlési üzletágának vezetője. Az egy évvel korábbi azonos időszakban a világ negyedik legnagyobb mobiltelefon-gyártója még csak 8 millió készüléket értékesített, ami 7-8 százalékos piaci részesedésnek felelt meg. Lamprecht szerint a mostani eladási adatok - amelyek nagyrészt a hat-nyolc hete piacra dobott modelleknek köszönhetők - különösen jók, figyelembe véve, hogy nyáron hagyományosan kevesebb készülék talál gazdára. Az általános várakozás szerint jövőre világszerte 5-10 százalékkal több, 450 millió mobiltelefont adnak el összesen a gyártók, de Lamprecht szerint jó esetben az értékesítés elérheti a 490 millió készüléket is.

Mazsolázna a Linde a Messer Griesheimből

A német Linde AG gép- és iparigáz-gyártó csoport megvenné a kisebb rivális Messer Griesheim Holding AG gázgyártó egyes üzletágait. Különösen az észak-amerikai részleg iránt érdeklődik, amely tavaly 337 millió euró árbevételt ért el. A világ negyedik legnagyobb iparigáz-gyártója az egész Messer felvásárlását azért nem tervezi, mert azt a versenyhatóságok szinte biztosan megakadályoznák - értesült a Financial Times Deutschland. Aldo Belloni, a Linde igazgatótanácsának tagja szerint versenyhatósági megfontolások miatt a világ hetedik legnagyobb iparigáz-gyártójának számító Messer üzletágai közül ezért csak azok jönnek akvizíciós célpontként szóba, amelyek összesen évi 400-600 millió euró árbevételt érnek el. A Linde, amely tavaly 4,8 milliárd euró forgalmat produkált, 2006-ra egymilliárd euróra kívánja megduplázni az egészségügyben használt gázokból származó árbevételét, amit jelentősen elősegítene a Messer megszerzése. A lap úgy tudja, hogy a Messer tulajdonosai - a 32 százalékot birtokló Messer család, a 33-33 százalékban tulajdonos Goldman Sachs és az Allianz egy-egy alapja - a jövő évben tervezik az eladást, de előtte csökkentenék a költségeket, hogy magasabb árat kapjanak.

Nem lelkesednek az euróért a németek és a franciák

Az eurózóna két vezető gazdaságában, Németországban és Franciaországban a lakosság visszaállítaná fizetőeszközként a márkát, illetve a frankot, ha erről ma népszavazáson dönthetnének – derül ki a brit ICM közvélemény-kutató intézetnek az euroszkeptikus táborba tartozó Daily Mail című napilap felkérésére készített felméréséből. A számlapénzként 1999, készpénzként 2002 óta 12 európai országban funkcionáló euró bevezetéséről sem Németországban, sem Franciaországban nem tartottak népszavazást. A németeknek 70 százaléka voksolna a márka visszaállítására, ugyanilyen arányban utasítják el az eurót, és csak 29 százalékuk tartaná meg a közös pénzt. Az ICM szerint meglepő, hogy a 18–24 éves németek 73 százaléka euróellenes. Az általános ellenszenv egyik legfőbb oka, hogy sokan az új pénz bevezetését okolják a fogyasztói árak emelkedéséért, noha a hivatalos statisztikai adatok azt mutatják: az euró bevezetése nem volt hatással az árakra. A franciák szintén elutasítóak az euróval szemben, de sokkal kisebb arányban: 51 százalék mondana nemet rá, és 49 százalék fogadná el. Az ICM 954 szavazati joggal rendelkező németet és 957 franciát kérdezett meg.

Csúcsot döntöttek a repülők az európai égbolton

Európában eddig soha nem látott számú repülőjárat közlekedett az idei harmadik negyedévben, ám a légi irányítás egyelőre bírja a terhelést és a késések radikálisan csökkentek.

Lusták a nyugati munkások

Nyugat-Európa a munkások lustasága miatt került recesszióba, mert ott az emberek egyre kevesebbet akarnak dolgozni, de egyre többet keresnek – jelentette ki Ainars Slesers lett miniszterelnök-helyettes, aki szerint országa egy évtizeden belül felzárkózik az EU-hoz. Lettország lesz az Európai Unió és a FÁK államok között az európai Hongkong – tette hozzá Slesers. A politikus, aki korábban sikeres üzletember, majd gazdasági miniszter volt, nem győzte magasztalni a lett munkaerkölcsöt, aminek eredményeként a balti állam a feltételezett átlagnál kétszer gyorsabban tudja majd elérni az uniós életszínvonalat. Lettország, amely szeptember 20-án népszavazáson erősítette meg belépési szándékát az EU-ba, a csatlakozó tíz állam legszegényebbike az egy főre jutó GDP alapján, az átlagfizetés havi 300 dollár. Slesers szerint azonban a következő években elérhető az évi 10 százalékos GDP-növekedés, ami a kétszerese lenne az 1998–2002 közötti ütemnek.

Nem tartanak az erős közös pénztől a pénzügyminiszterek

Háromhavi magasságba emelkedett tegnap az euró dollárral szembeni árfolyama, miután az eurózóna pénzügyminiszterei egyértelművé tették, hogy a közös pénz felértékelődése nem ad okot aggodalomra. A miniszterek támogatják a közös infrastruktúra-fejlesztést és a bankoknak a tőzsdékkel versenyző részvénykereskedését.