Az LNM újabb lengyel acélgyárat vesz
Az LNM újabb lengyel acélgyárat vesz
Továbbra is függőben a Lékó-Kramnyik döntő
Bár a Magyar Sakkszövetség továbbra sem adta fel, hogy Magyarország adjon otthont a Lékó-Kramnyik világbajnoki döntőnek, az utóbbi hónapokban nem volt előrelépés - közölte a szövetség.
Húszéves csúcson az USA feldolgozóipara
Világszerte tovább javult a feldolgozóipar teljesítménye, amely az Egyesült Államokban, Ázsiában és Nagy-Britanniában növekszik a legerősebben, az eurózónában viszont elmaradt a várakozásoktól.
Az Omahai Jós megvenné a Telegraphot
Warren Buffet is felsorakozott a Telegraph kérőinek illusztris társaságába. A brit kiadó a tulajdonos Hollingernél a lemondásra kényszerült főnök körül kipattant pénzügyi botrány miatt került eladósorba.
Greenspan nincs túlfizetve
A világ hét legfejlettebb ipari országának (G-7) jegybankelnökei, illetve kormányzói nem tartoznak a legjobban fizetett állami hivatalnokok közé. Alan Greenspan, a Fed elnöke például ennek csak töredékét kapja, de ő egyébként is a legrosszabbul fizetett jegybankár a G-7 államok között. A MNB elnökének javadalmazása nem publikus, noha az MNB formailag részvénytársaságként működik. A monetáris tanács tagjai havi 1,5 millió forint javadalmazásban részesülnek.
Elfogadták a felvásárlási kódexet
Az EU-tagállamok megszavazták a vállalatfelvásárlási kódexnek az olasz elnökség által tető alá hozott kompromisszumos változatát. A brüsszeli bizottság ellenezte a felvizezett változatot, de tizennégy ország mellette szavazott és csupán Spanyolország tartózkodott, ami az uniós döntéshozatali szabályok szerint a bizottság álláspontjának egyhangú felülbírálatát jelenti. A vállalatfelvásárlási kódex azokra a felvásárlásokra és fúziókra vonatkozik, amelyek legalább két uniós tagállam törvényeit, illetve hatóságait érintik. Az egységes szabályozás tizennégy évi egyezkedés után született meg, de a végső változatból Németország, Svédország és Dánia ellenkezése miatt kimaradtak azok a részek, amelyek megtiltották volna a vállalatoknak a felvásárlások kivitelezését gyakorlatilag lehetetlenné tevő védekezési módszerek alkalmazását. E módszerek közül a cégek előszeretettel élnek a szavazati jogok limitálásával, vagy a sokszoros szavazati jogok gyakorlatával, illetve azzal, hogy a céget két tőzsdére is bevezetik. A miniszterek a bizottság azon javaslatát sem támogatták, amely megtiltotta volna a vállalatok igazgatóságának, hogy a részvényesek hozzájárulása nélkül hozzanak védekező intézkedéseket az ellenségesnek tekintett felvásárlási ajánlatok elhárítására. A tervezetről várhatóan december közepén szavaz az Európai Parlament, így az jövő május elsején valószínűleg hatályba lép.
Felvásárlási célpont a Manchester United
A Manchester United Plc (MU) jegyzett tőkéjének 6 százaléka közel 30 millió fontért cserélt gazdát pénteken a londoni tőzsdén, ismét felerősítve a találgatásokat, hogy a világ leggazdagabb futballklubjának egyik fő tulajdonosa felvásárlási terveket szövöget. A német Commerzbank Securities ottani részlege 11,9 millió részvényt vett meg két részletben - 264,25, illetve 265 pennyért -, s ezen felül a kisbefektetők eladási ajánlataira is azonnal lecsapott. A részvény árfolyama, amely az év elején 105 penny volt, azóta több mint két és félszeresére emelkedett, és pénteken hároméves csúcsot ért el. A klub ezen az árfolyamon mintegy 690 millió fontot (990 millió euró) ér. Az üzletkötést lebonyolító bróker - aki nem más, mint Mehmet Dalman, a Commerzbank londoni főnöke - állítólag nagy MU-szurkoló, és ha saját magának vette meg a részvényeket, rögtön az egyik fő tulajdonossá vált. Ezt a verziót azonban gyengíti, hogy a brókercég talányosan azt közölte: a pakett egy része egy ügyfélé. Az MU-t mindenesetre felvásárlási célpontként emlegetik, mióta Roman Abramovics orosz üzletember júliusban mindenki elképedésére megvette a nagy rivális Chelsea-t. Az esetleges többségi részesedésre törő vevőt azonban valószínűleg házon belül kell keresni. Októberben két ír lóversenyistálló tulajdonos közös cége 23 százalékra növelte részesedését, miután 62 millió fontot adott a BSkyB tévétársaság 10 százaléknyi MU-pakettjéért. A többiek sem tétlenkednek, hiszen Malcolm Blazer sportmágnás, az egyesült államokbeli Tampa Bay Buccaneers amerikaifutball-klub tulajdonosa három hónapi szorgalmas vásárlás után már 10 százalékos pakettet birtokol, John de Mol, a Big Brother mögött álló milliárdos pedig 3,5 százalékos részesedését fokozatosan növelte. Mellettük Harry Dobson skót bányamilliárdos 6,5 százalékos, a Lansdowne Partners fedezeti alap 5,2 százalékos tulajdonosként szerepelt korábban az MU részvénykönyvében.
A GE lehet az LG Card megmentője
Az amerikai General Electric Co. pénzügyi részlege, a GE Capital megvenné a legnagyobb dél-koreai hitelkártya-kibocsátót, a súlyosan eladósodott LG Card Co.-t - értesült a Reuters. A cég, amelynek életben tartása érdekében a dél-koreai bankok már 1,7 milliárd dollárnak megfelelő rendkívüli hitelt biztosítottak, egynegyedével csökkentette alkalmazottainak számát, és megbízta a Morgan Stanley befektetési bankot, hogy találjon stratégiai befektetőt a számára. A cég topmenedzserei bejelentették: készek átadni a vezetést, ha szükséges. A dél-koreai média korábban több jó nevű pénzintézetet és több kockázati tőketársaságot is az LG Card lehetséges kérői között emlegetett, de a Hana Bank cáfolta, hogy meg kívánná szerezni a céget, a brit HSBC pedig túl drágának minősítette az egész dél-koreai bankszektort, ahol így jobban megéri neki akvizíció nélkül terjeszkedni. Noha a GE Capital felvásárlásáról szóló hírt egyik fél sem kommentálta, a felvásárlási pletyka elég volt ahhoz, hogy a LG Card egy hét alatt nem kevesebb, mint a felére zuhanó árfolyama pénteken közel 8 százalékkal emelkedjen a szöuli tőzsdén. Az LG Cardnak 14 millió ügyfele van, ami a dél-koreai lakosság közel egyharmada. A bajok arra vezethetők vissza, hogy a korábbi rekordalacsony kamatszint közepette alaposan eladósodott ügyfelek közül egyre többen képtelenek visszafizetni a felvett hiteleket. Augusztus végén a dél-koreai lakosság teljes hitelkártya-tartozása 78 430 milliárd vonra (65,25 milliárd dollár), az éves GDP egyhetedére rúgott, és ennek 11 százalékát tették ki a már lejárt tartozások. A Reuters által megkérdezett elemzők szerint a hitelkártya-válság gátja lehet a fogyasztói költekezésnek, így kedvezőtlenül hathat a recesszióból éppen most, a harmadik negyedévben kilábalt gazdaságra is.
A tévépiacon is megjelenik a HP
A világ második legnagyobb számítógépgyártója, az amerikai Hewlett-Packard Co. (HP) jövő tavasszal sík képernyős tévéket dob piacra, csatlakozva az iparág más vezető szereplőihez, amelyek kínálatukat már a magasabb haszonkulcsot biztosító fogyasztói elektronikai termékekkel színesítik. A Dell Inc. és a Gateway Inc. egyaránt saját márkajelzésű tévéket, digitális kamerákat és egyéb elektronikai cikkeket árul, és a világ második legnagyobb mobilkészülék-gyártója, a Motorola több év után ugyancsak visszatért a tévépiacra. Míg a személyi számítógépek esetében a 10 százalékos haszonkulcsért is keményen meg kell dolgozni, a fogyasztási elektronikai cikkek előállítói tipikusan 35-40 százalékos haszonkulcsot tudnak elérni - kommentált a technológiai cégek elemzésére szakosodott IDC. A HP a januári Las Vegas-i elektronikai vásáron várhatóan mind LCD-vel, mind plazmatévével előrukkol - nyilatkozta a Wall Street Journalnak Vyomesh Joshi, a cég alelnöke. A HP nyomtató- és képalkotó üzletága a digitális boomnak köszönhetően az elmúlt negyedévben 18 százalékkal növelte árbevételét, így a tévépiaci megjelenés természetes stratégiai irány - írta a Wall Street Journal -, annál is inkább, mert a PC-részleg 6 milliárd dollár árbevétel mellett csupán 21 millió dollár üzemi nyereséget ért el, ami mindössze 0,4 százalékos haszonkulcsnak felelt meg.
Új erőművekre lesz szükség Németországban
A legnagyobb német közműcsoport, az E.ON AG vezérigazgatója szerint a berlini kormánynak a jelenleg még félévente változó koncepciók helyett következetes energiapolitikát kell kidolgoznia, és biztosítania kell, hogy az energiatermelő szektor a következő két évtizedben hozzájusson a halaszthatatlan beruházásokhoz elengedhetetlenül szükséges 30-40 milliárd eurónyi pénzügyi forráshoz. Wulf Bernotat úgy számol, hogy az atomerőművek fokozatos leállítása és az elöregedő más erőművek kapacitásainak pótlása miatt évi mintegy 37 000 megawatt előállítására alkalmas új kapacitást kell biztosítani 2020-ra. Jelenleg a német villamosenergia-igény 30 százalékát az atomerőművek adják, de a 2001-ben elfogadott törvény alapján ezeket a létesítményeket 2020-ig leállítják. Így az E.ON-nak legkésőbb 2007-ben döntenie kell az új erőművek építéséről - mondta Bernotat. A csoportnak a szélerőművek által termelt energia továbbítása érdekében már most is több száz millió eurót kell áramhálózatára fordítania. Ennek keretében 800 kilométer új vezetékeket építenek, amelyek az Északi-tengerre tervezett szélerőműveket kötik majd össze a jelenleg már meglévő hálózattal.