Bana Péter

Aggódik a KarstadtQuelle

Európa legnagyobb áruházlánca sem az ez évi árbevételt, sem a nyereséget nem képes előre jelezni – derült ki a KarstadtQuelle düsseldorfi éves sajtótájékoztatóján tegnap. Mint Wolfgang Urban vezérigazgató elmondta, januárban csökkent az árbevétel, és az egész évi eredménybecslést lehetetlenné teszi a bizonytalan németországi fogyasztástól való függésük, amely most már a terrorizmus kockázatával párosul. A katalógusáruházi tevékenység terén is igen jelentős csoport árbevétele 3,4 százalékkal, 15,3 milliárd euróra csökkent, és az adózás, valamint az amortizáció előtti eredménye (EBTA) mindössze 9 millió eurót tett ki tavaly. A Sal. Oppenheim befektetési bank 25 millió euró EBTA-eredményt várt, így elemzői meglepődve vették tudomásul, hogy a csoport változatlanul 0,71 eurós osztalékot tervez kifizetni a részvényeseknek. Ez könnyen túlzott önbizalomnak bizonyulhat, tekintettel a viszonylag magas adósságállomány csökkenő ütemű leépítésére – figyelmeztetnek az elemzők. A nettó adósságállományt a Karstadt tavaly 1,4 milliárd euróval, 4,1 milliárd euróra faragta le, de az év végi cél 3,3–3,6 milliárd euró. A részvény árfolyama a tavaly szeptemberben elért több mint egyéves csúcs óta harmadával morzsolódott le.

Atomerőműre kap pénzt Bukarest

Napokon belül jóváhagyja a brüsszeli bizottság azt a Romániának nyújtandó 223,5 millió eurós uniós hitelt, amely az ország második atomerőművének felépítését hivatott segíteni - szivárogtatták ki tegnap a brüsszeli bizottsághoz közel álló források. Az összeget a jelenleg csak félig kész Csernavoda 2 erőmű biztonsági berendezéseire költik, miután Bukarest biztosítékokat adott az EU brüsszeli bizottságának, hogy minden környezetvédelmi előírást teljesít. Az erőművet a tervek szerint 2007-ben állítják üzembe. A bizottság környezetvédelmi igazgatósága az atomerőmű-ellenes csoportok azon kifogása ellenére hozta meg döntését, amely szerint nem mérték fel elég alaposan a környezeti hatásokat. A román atomenergia-hivatal szerint ez nem igaz.

A papírszámítógép a CeBIT slágere

A high-tech ipar hangulatát előrejelző hannoveri CeBIT kiállításon a mobilgyártók az MMS robbanásszerű térhódítását várják az idén, de a 3G tömeges elterjedésére nem látnak esélyt. Az óriáscégek vérre menő küzdelmének termékei mellett üdítő színfolt volt a papírkomputer és a memóriakártyával felszerelt katonai kés.

Tolvajok mondatták le a minisztert

Lemondott Tiit Tammsaar észt mezőgazdasági miniszter, miután kiderült, hogy ellopták a balti ország gabonatartalékának az egyharmadát. A 13 ezer tonna, 20 millió észt korona (1,58 millió dollár) értékű gabona egy magtárból tűnt el, ahol a tolvajok egy titkos második szintet építettek. A bűncselekmény valószínűleg már évek óta folyt, így az egy év óta hatalmon lévő jelenlegi koalíció csak részben volt érintett, de a miniszter úgy döntött, vállalja a felelősséget. Tammsaar ugyan azt nyilatkozta, hogy az európai demokratikus tradíciókat mindenek elé helyezve döntött a lemondás mellett, de aligha tehetett mást, mert az ügy egész Észtországot felkavarta, és igen kényelmetlenül érintette a korábban állami számvevő Juhan Parts miniszterelnököt is.

Terjeszkedik a CSA cseh légitársaság

A Ceské Aerolínie (CSA) cseh légitársaság három év alatt további 15-tel bővítené jelenleg 35 gépből álló légiflottáját - írta a Mladá Fronta Dnes. Az ambiciózus fejlesztési program szerint ugyancsak 15-tel tervezik növelni a célállomások számát, a fő csapásirány Kelet-Európa lesz. A koncepció elfogadása esetén 2004-ben már Bakuba, Szamarába, Jekatyerinburgba és Krakkóba is repülne a CSA, 2005-ben Szarajevó, Szkopje, Minszk és Tbiliszi kerülne fel a listára, 2006-ban pedig Gdansk és Donyeck mellett Atlanta bővítené a választékot. A program az alkalmazottak számának növelését is maga után vonná: a CSA tavaly 4540 főt foglalkoztatott, ebből 358 volt pilóta, 2005-ben már 5400 alkalmazottal (478 pilóta), 2006-ban pedig közel 5700 alkalmazottal (520 pilóta) számolnak. A lap szerint az intenzív bővítés pénzügyi akadályokba ütközhet, de Jaroslav Tvrdík vezérigazgató, volt honvédelmi miniszter úgy látja, a legtöbb pénzt felemésztő légiflotta-bővítés nem elodázható. Már áprilisban kiírják a tendert 15 repülőgépre, s 2006 végéig összesen 24 új gépet vásárolnak, mivel néhány öregebb géptől szeretnének megválni.

Szegények a leggazdagabb országok vezetői

Az állami vezetők vagyona rendkívül nagy szórást mutat: a leggazdagabb Fahd szaúdi király 25 milliárd dollárral, míg a tizedik helyezettnek csak 150 millió dollárnyi értéke van - derül ki a Forbes összeállításából. A magas olajár és a dollár gyengesége szorosan összefügg a vagyon nagyságával - a második helyezett az Egyesült Arab Emírségek elnöke, Zayed al-Nahyan sejk 20 milliárd dollárral. A korábban magasan vezető brunei herceg 14,3 milliárd dollárral a harmadik helyre szorult vissza. Őt Dubai első embere és testvérei követik 10 milliárd dollárral, de innen a szakadék egyre nő: az ötödik helyezett liechtensteini hercegnek csak 2,2 milliárd dollárnyi, a thai miniszterelnöknek és családjának 1,4 milliárd dollár vagyona van. Az európai királyi családok már be sem férnek a milliárdosok klubjába: II. Erzsébet vagyona 680 millió dollár, és a lista nyolcadik helyezettje, Beatrix holland királyn[ 260 millió dollárból tengődik. Meglepetésre a kilencedik helyezett Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság első embere 200 millió dollárral, és tizedik Fidel Castro kubai államfő. A leggazdagabb országok (G7 plusz Oroszország) első embereiről külön lista készült, de a tízekhez képest egyenesen sajnálatra méltó koldusoknak tűnnek, kivéve Silvio Berlusconit. Az olasz miniszterelnök a Mediaset tévétársaság és több kiadó, valamint bank résztulajdonosaként 10 milliárd dolláros vagyonnal bír. George W. Bush farmja és részvényei 15 millió dollárt érnek, Jacques Chirac francia elnök és felesége pedig csak 9 millió dollár értékű luxusingatlannal rendelkezik. A brit miniszterelnök vagyona 3 millió, a japáné 2 millió dollár, a német kancellár pedig csupán 1 millió dollár felett rendelkezik.

Meg akarja állítani az Ericsson a Nokiát (KIMARADT!!)

Az Ericsson AB növeli részesedését a brit Symbian Plc-ben, mert meg akarja akadályozni a rivális finn Nokia Oyjt abban, hogy többségbe kerüljön a mobiltelefonokba szoftvereket gyártó cégben, amely világelső az úgynevezett smartphones mobilok - intelligens telefonok - operációs rendszereinek gyártásában. A mobilhálózati berendezések gyártása terén világelső és a Sony-Ericsson révén a mobiltelefon-gyártásban is jelentős szereplő svéd távközlési-eszközgyártó a jelenleg 17,5 százalékos közvetlen és közvetett részesedését 27,6 százalékra tervezi növelni. A lépés nem titkolt célja, hogy a Nokia tulajdoni aránya ne mehessen 50 százalék fölé. Ha a Nokia többséghez jut, gyakorlatilag a riválisunktól függnénk - nyilatkozta Carl-Henric Svanberg, az Ericsson vezérigazgatója a Financial Timesban. A Nokia - a világ legnagyobb mobilgyártója - 63,3 százalékkal a Symbian fő részvényesévé válhatna, miután januárban megegyezett a Psion 31 százalékos pakettjének 136 millió fontért történő megvásárlásáról és korábban a Motorola tulajdoni hányadát is megvette. A Symbian alapító okirata szerint azonban a többi tulajdonos a meglévő részesedése arányában vehet a Psion pakettjéből - vagyis élhet elővásárlási jogával. Az Ericsson mellett várhatóan a Samsung, a Panasonic, a Matsushita és a Siemens sem nézi tétlenül, hogy az intelligens telefonok egyre erősebb terjedése közepette a Nokia diktáljon. Tavaly világszerte 10 millió ilyen, a kéziszámítógépek egyes funkcióira képes mobil talált gazdára, és a Merrill Lynch becslése szerint a szám 2007-re eléri a 125 milliót.

Rossz hétvégét szerzett részvényeseinek a Sanyo

A japán Sanyo Electric Co Ltd. a pénteki tokiói tőzsdezárás után nem kevesebb mint 88 százalékkal, 3 milliárd jenre (1 dollár=107 jen) csökkentette nettó nyereségének a márciussal záruló pénzügyi évre szóló prognózisát, és 101 milliárdról 95 milliárd jenre az üzemi nyereség előrejelzését. A Sanyo a figyelmeztetést azzal indokolta, hogy a hűtőgépektől a mosógépeken és a légkondicionálókon át a porszívókig terjedő termékskálájú részlegének az eladásai igen gyengére sikeredtek, valamint 15 milliárd jent ír le európai és észak-amerikai tevékenységeinek értékéből, mert a jövőben a korábban feltételezettektől elmaradnak az ottani eredményei. Ugyanakkor az audovizuális termékeket, a mobiltelefonokat és különösen az alkatrészeket gyártó részlegek jól teljesítenek - a Sanyo a digitális fényképezőgépek egyik vezető gyártója és az ezekhez való alkatrészek világpiacának 90 százalékát ellenőrzi -, így a csoport árbevételi prognózisát 2,5 ezer milliárd jenre emelte, ami éves összevetésben 14 százalékos javulást jelent. Az biztosnak tűnik, hogy a digitális boomban egyre több chipre lesz szükség, legalábbis ezt feltételezi a chipektől a számítógépekig szinte mindent gyártó Fujitsu Ltd., amely 1,5 milliárd dollárt ruház be a 300 milliméteres chipgyártó technológiát alkalmazó, Japánban jövő áprilisra elkészülő üzemébe. Az innen kikerülő chipeket harmadik generációs mobiltelefonokba, digitális kamerákba, DVD-kbe és autóelektronikai termékekbe építik be.

Idegen kézben a Citibank japán ügyféladatai

A világ legnagyobb pénzügyi szolgáltatója, az amerikai Citigroup Inc. pénteken kénytelen volt közölni, hogy Szingapúrban még február 21-én - miközben egy helyi vagyonvédelmi cég szállította - nyoma veszett annak a mágnesszalagnak, amely 123 690 japán ügyfele aktuális havi tranzakcióit és személyes adatait tartalmazta. A Citibank szerint nem bűncselekmény, hanem véletlen baleset történt; nem tudni, hogy illetéktelenek hozzáférhettek-e az egyébként biztonsági kódokkal védett adatokhoz, de ha ez megtörtént, akkor sem lehet az adatokkal visszaélve tranzakciókat kezdeményezni. Takenaka Heidzo, a pénzügyi szervezeteket felügyelő japán miniszter, aki részletes jelentést kért a Citigrouptól, nagyon kiábrándítónak tartja, hogy ilyesmi megtörténhetett, annál is inkább, mert a személyes adatok védelmét igen komolyan kell venni. (Februárban a Softbank, a legnagyobb japán internetszolgáltató ügyfelei kétharmadának neve került számítógépes kalózok kezébe.) A kínos eset nem befolyásolta a Citigroup felső vezetőinek javadalmazását. A cég 44,6 millió dollárral honorálta a tavaly leköszönt vezérigazgatója múlt évi ténykedését, de a helyébe lépő Charles Prince-nak egyelőre be kellett érnie 29 millió dollárral. Ebből az alapfizetés elenyésző: mindössze 638 ezer dollár, ennek tízszerese volt a bónusz és 2,4 millió dollár a részvényopciók értéke. A többi Wall Street-i vezető bankban is jól megy az üzlet: a Merrill Lynch & Co. elnök-vezérigazgatója tavaly összesen 28,1 millió dollárt kapott különböző jogcímeken, ami közel duplája az egy évvel korábbinak. A Bear Stearns vezérigazgatója 27 millió dollárt tehetett zsebre alapfizetésből, jutalomból, opciókból, és ezen felül cége 12 millió dollár értékű részvényéhez jutott hozzá, igaz, ezek még hosszú ideig nem tehetők pénzzé.