Bakonyi Attila

Megújuló energia a csatlakozó országokban

(villamos energia %-ában) Ország 1999-2000 2010* Ciprus 0,05 6,0 Csehország 3,8 8,0 Észtország 0,2 5,1 Lettország 42,4 49,3 Lengyelország 1,6 7,5 Litvánia 3,3 7,0 Málta 0,0 5,0 Magyarország 0,7 3,6 Szlovákia 17,9 31,0 Szlovénia 29,9 33,6 *vállalás Forrás: Európai Bizottság

Hatósági helyett méltányos ár

A Magyar Energia Hivatal várhatóan még az idén megkezdi a villamosenergia- és a gáztörvény módosításának előkészítését. A „portalanításra” több okból is szükség van: egyrészt a hatósági árszabályozáson, másrészt a közüzemi léten is változtatni kellene. A gáz- és villamosenergia-szektor ugyanis 2007 júliusával jogilag teljesen felszabadul, azaz bekövetkezik a teljes liberalizáció, s a közüzem fogalmát az uniós szabályozások nem ismerik. A pontos változtatások egyelőre csak a szakemberek fejében vannak meg, ugyanakkor az biztos, hogy például a hálózati infrastruktúra-szolgáltatás tarifáit a jövőben is az állam szabályozza. A termék – azaz az áram és a gáz – árát viszont 2007 nyarától elviekben a piac határozza majd meg, így a kereskedők versenghetnek a lakossági fogyasztókért is, ugyanúgy, ahogy jelenleg versenyeznek a nagyfogyasztókért. Kérdés, mi lesz a jelenlegi közüzemi szolgáltatókkal. A lehetséges verziók szerint a szolgáltatók átalakulnak kereskedővé vagy teljesen megszűnnek, tulajdonosaik ugyanis többségében már létrehoztak kereskedő cégeket. A lakosságot persze nem lehet energia nélkül hagyni; az energiaellátás biztonságának felelőse továbbra is a mindenkori kormányzat lesz, de az állam adminisztratív módon csak rendkívüli helyzetben avatkozhat közbe. Főként erre találták ki az úgynevezett végső menedéket, ami tulajdonképpen egy kvázi hatósági ár, amelyet az állam méltányos árként garantál a fogyasztóknak. A másik fontos kérdés a kapcsolt és a megújuló energiaforrásból előállított energia kötelező, támogatott átvétele. A jelenlegi szabályozás szerint ezt az energiát a helyi szolgáltató vagy a közüzemi nagykereskedő veszi át, majd bekerül a közüzembe. A versenypiacon azonban a kereskedők elvileg nem kötelezhetőek arra, hogy magasabb áron kínált terméket vásároljanak meg. Szakemberek szerint ebben az esetben a kereskedők legfeljebb arra kényszeríthetők, hogy a vásárolt áram bizonyos százalékát megújuló energiaforrásból szerezzék be egységesen. Az unióban létezik olyan megoldás is, amikor a helyi rendszerirányító vásárolja meg a megújuló forrásból előállított energiát, viszont minden fogyasztás bizonyos százalékát tőle kell megvásárolnia a fogyasztónak.

Kétmilliárdos profit a DdGáznál

A Dél-dunántúli Gázszolgáltató Rt. (DdGáz) tavalyi adózás előtti eredménye – a 2002-es évhez képest mintegy 50 százalékkal emelkedve – közel 1,9 milliárd forint lett – jelentették be a társaság közgyűlésén. Emellett a regionális földgázszolgáltatónak tavaly sikerült felszámolnia az elmúlt években felhalmozott veszteségeket, így a 2003-as év nyeresége után fizet először társasági adót. Az adózott eredmény kétharmadát osztalékként fizeti ki a DdGáz, amelynek mértéke a részvények névértékére vetítve 18,2 százalék. A fennmaradó rész a társaság további működését és a fejlesztéseket segíti. A DdGáz földgáz-értékesítése tavaly első ízben lépte át a 900 millió köbméteres határt, emellett tízezer új ügyfelet kapcsoltak be a hálózatba. Szintén a tavalyi év fejleménye volt, hogy a cég – átlépve hagyományos szolgáltatási területét – többségi tulajdonrészt szerzett a Kiskungáz Rt.-ben.

FIABCI-díjas a Lehel Csarnok

A napokban elnyerte a FIABCI nemzetközi ingatlanszövetség különdíját a főváros XIII. kerületében, a Lehel utca és a Váci út sarkán álló Lehel Csarnok. Az elismerést az egyesült államokbeli Houstonban ítélték oda.

Buda és Pest már egyaránt vonzó

Az uniós csatlakozással a külföldi kereslet nagymértékű növekedésére nem lehet számítani a magyarországi ingatlanpiacon. Mindezt egyrészt arra alapozza az Otthon Centrum és az Ecorys Magyarország közös felmérése, hogy május elsejével egyszerre tíz ország csatlakozott az Európai Unióhoz, másrészt pedig a külföldi vásárlók már az elmúlt néhány évben felfedezték maguknak a piacot. Összességében így a csatlakozás hatása az összes vásárláson belül ugyan növekvő arányú, ám még így is elenyésző. Ebből következik, hogy az árak alakulását döntő súllyal továbbra is a belföldi kereslet és kínálat határozza meg. A hazai ingatlanpiacot, s ezen belül főként a lakáspiacot természetesen a makrogazdasági folyamatok és kormányzati lakáspolitika is befolyásolja. Ám a makrohírekhez képest – melyekre ütemkéséssel reagál a piac – a lakáspolitika változásai nagyobb és azonnali befolyásúak. Például a tavaly év végi szigorítások nyomán hihetetlen mértékben megélénkült a piac, ugyanakkor a telekáfa bevezetésével, s ezzel együtt az új lakások árának növekedésével 2004 első negyedében a töredékére csökkent a forgalom. Nehezíti az építtetők és a forgalmazók helyzetét, hogy a keresleti oldal egyre igényesebb. A lakások megközelíthetősége, a szobák jó elrendezése, a minőség, a vonzó lakókörnyezet mind-mind egyre fontosabbá válik a vevők oldalán. Mindennek eredményeként a jövőben leginkább az egyedi beruházások válhatnak sikeressé, ezek az elhelyezkedésből adódóan, egy-egy projekt „tematizálásával”, a nyújtott szolgáltatásokkal vagy az építészeti kialakítással kelhetnek életre. Ez azonban gyakran a felső középkategóriához vezet, annak magasabb áraival és limitált potenciális vevőkörével. Az egyediségre való törekvés azonban nem mindig jelent egyenes utat a könnyebb értékesíthetőség felé. Érdekes termék, de irreálisan magas áron és kedvezőtlen helyen vezetett már bukáshoz a fővárosi lakáspiacon, így az egyedi jellemzők általában csak részben érvényesülnek. Persze a vevők sem szeretnek minden extra szolgáltatást, így például azokat, amelyek nagymértékben emelik a közös költséget (úszómedence, fitneszterem), ha azonban ezeket megnyitják a nagyközönség számára (többnyire költségcsökkentő célzattal), akkor elvész a projekt megkülönböztető jellemzője. Az Otthon Centrum értékesítési tapasztalatai szerint – az új lakásokat vizsgálva s a lakástípust tekintve – egyre kevésbé különül el a budai és a pesti oldal iránti kereslet. A Duna mindkét felén a 41–60 négyzetméter közötti lakásokat keresik leginkább, az ezüstérmes 40 négyzetméter alatti garzonok előtt. A lakások alapterülete helyett továbbra is a szobaszám a meghatározó, így például a másfél, két- és egy plusz két félszobás lakások a legkelendőbbek. A fent említett keresletkiegyenlítődés mellett azonban a lakásárakat tekintve nagyobb különbség tapasztalható a budai és pesti oldal között. Míg a pesti oldalon a reménybeli vásárlók több mint fele 15 millió forint alatti áron keres lakást, a budai oldalon a 15–25 millió forint közötti kategóriát favorizálják. Csekély változás tapasztalható a potenciális vásárlók preferencialistájában. Míg Budán a közlekedési szempontok egyre fontosabbak, Pesten a környezet minősége a meghatározóbb tényező a korábbi felmérésekhez képest, bár érdemes megjegyezni, hogy mindezek ellenére továbbra is az ár a döntő, így a vásárlók ennek hatására inkább lemondanak bizonyos előnyökről. Az alacsony mobilitási ráta a jövőben mindenképpen növekedik, ezt támaszthatja alá az is, hogy a fiatalok lakáspiaci aktivitásának élénkülésével egyre nagyobb szerepet kap az általuk nagymértékben preferált belvároshoz közeli területek fejlesztése. Jelenleg a túlkínálat jelei mutatkoznak a tömegigényt kielégítő, jellemzően a pesti oldal átmeneti zónáiban felépülő nagy volumenű (300-400 lakásos) beruházások piacán, ezzel együtt jár, hogy a vásárlók mindenhol ugyanazt a közép-, alsó középkategóriájú lakást tudják megvenni, így a városrészhez vagy kerülethez ragaszkodás vált döntő tényezővé. A nagyobb volumenű rehabilitációs programok alkalmasak az egységesen vonzó lakókörnyezet megteremtésére. A célcsoport ugyanúgy a középkategóriás ingatlanokat kereső, széles piaci réteg, sőt az egyediség ilyen keretek között egyszerűbben és hatékonyabban biztosítható. Növekvő igény várható az alacsony épületekből álló, de sűrűn beépített területű, főként sorházakból és kisebb társasházakból álló fejlesztések iránt is. Itt elsősorban azokra lehet támaszkodni, akik a tömbberuházások által biztosítottnál nagyobb privát teret igényelnek, valamivel magasabb – ám a családi házaknál alacsonyabb – áron. Egyelőre piaci résnek mutatkozik az elhagyott ipari épületek lakóépületekké alakítása. Míg nyugaton már régóta keresett terméknek számítanak az így kialakított nagy alapterületű, extravagáns, úgynevezett loft-lakások, addig Magyarországon a környezeti kármentesítés, az épületek megőrzése, átalakítása, valamint a gyakran kusza tulajdonviszonyok következtében az ilyen típusú fejlesztések ma még kockázatosnak számítanak. A belvárosi területek kiüresedett épületeinek felújítása és lakáspiaci pozicionálása nyugati példák alapján könnyen vonzó befektetési lehetőségeket kínálhat tehetősebb vásárlók számára, emellett exkluzív kialakítást tesz lehetővé a tetőterek beépítése is. A társasházi törvény tavaly év végi módosítása középtávon nagy lendületet adhat az ilyen típusú fejlesztéseknek – vélik az elemzők. Hosszabb távon azonban az idősebb és tehetősebb, ugyanakkor városi élethez szokott vásárlókat elégíthetik ki a nálunk még ismeretlen, direkt ezen célcsoportot célzó szolgáltatásokkal és felszereltséggel ellátott apartmanházak.

Új vezető a magyarországi EdF élén

A Budapesti Erőmű Rt. elnök-vezérigazgatóját, Horváth Tamást bízta meg magyarországi képviseletének vezetésével az anyavállalat, az Electricité de France (EdF) - áll a társaság közleményben. Emellett az EdF a Budapesti Erőmű vezérigazgatójává Gérard Bourland-t nevezte ki. Az EdF 1995 óta van jelen Magyarországon, s többségi tulajdonosa a Budapesti Erőműnek, a Démásznak, a D-Energia Kft.-nek és a Prometheus Rt.-nek.

Tőkeemelés a salgótarjáni öblösüveggyárban (Kimaradt!)

A tulajdonosok döntése értelmében 300 millió forintos tőkeemelést hajt végre az St. Glass Öblösüveggyártó és Forgalmazó Rt. – mondta Draskovics Tibor pénzügyminiszter egy tegnapi, salgótarjáni sajtótájékoztatón. A tavaly egymilliárd forint veszteséget felhalmozó társaság többségi tulajdonosai a Magyar Befektetési és Vagyonkezelési Rt. és a Borsod-Abaúj 2000 Kft. A mostani tőkeinjekcióval megőrizhető a munkahelyek többsége, lehetővé válik a termelés fenntartása és a szükséges racionalizálási lépések megtétele.

Energia: csökkenteni kell az importfüggőséget

A magyar energiapolitikának is teljes mértékben illeszkednie kell az uniós elvárásokhoz, emellett persze semmiképpen sem szabad figyelmen kívül hagyni az ellátásbiztonságot, a környezetvédelmet és a gazdasági növekedést - hangsúlyozta Hatvani György, a gazdasági tárca helyettes államtitkára tegnap, a II. Energia Ipari Fórumon. Az EU energiapolitikája a források diverzifikálását, a belső liberalizációt, az energiaadó felülvizsgálatát, az energiahatékonyságot és -takarékosságot irányozza elő. Hatvani elmondása szerint Magyarországon - az unióhoz hasonlóan - az egyik égető probléma az ellátásbiztonság kérdése, s ezzel együtt az importfüggőség mérséklése. (Egy uniós tanulmány szerint 2030-ra az EU importfüggősége a 70 százalékot is meghaladhatja.) A helyettes államtitkár mindezek mellett beszélt a jelenleg a rendszerirányításban használt ISO-modellről is, melyet a gazdasági tárca véleménye szerint TSO-vá kellene alakítani (NAPI Gazdaság, 2004. március 17., 1-4. oldal). A jelenlegi rendszer szerint ugyanis a feladatok és a felelősség két engedélyes cég között oszlik meg, ami költségnövekedést és hatékonyságcsökkenést okoz. A probléma megoldására két alternatíva jöhet szóba: egyrészt a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt.-be integrálják a rendszerirányító Mavir Rt.-t, vagy utóbbi társaság veszi át az MVM hálózatát. Hatvani szerint erről akár már az idén is születhet kormánydöntés.

Néhány sor történelem

Miskolc története több mint tízezer évre vezethető vissza. Minderre az Avas alján, a Sajóba ömlő Szinva és Pece patak mentén talált jégkorszaki kőszerszámok valamint, a Lillafüred melletti Szeleta-barlangban talált régészeti leletek, például ruházati eszközöket kiegészítő csatok utalnak. A bronzkor emberének fejlettebb életmódjáról a mai vasgyár területéről származó leletekből lehet következtetni. A település területének első ismert lakói a kelták egyik törzséhez tartozó kotinuszok voltak. A településnek nevet adó Miskóc nemzetségnek a XI. századtól lett ez a terület a központja. Anonymus műve (1210 körül) terra Miskoucy néven emlékezik meg a Bors-Miskóc nemzetség honfoglalás kori szállásterületéről, amelyet 1241-ben a tatárok felégették. I. (Nagy) Lajos király az 1364. év végén csatolta a várost a diósgyőri királyi váruradalomhoz. A török harcok hulláma először 1544-ben érte el a várost. A budai basa csapatai első rohamának áldozatul estek Miskolc legszebb épületei, sok tehetősebb lakosát elhurcolták, állataikat elhajtották. A kuruc csapatok 1674-ben, a török kiűzése előtt birtokba vették Diósgyőr várát, de Miskolc török általi adóztatása csak 1687-ben szűnt meg. Az 1780-as évek táján Miskolcon szabadkőműves-páholy működött, kapcsolatot tartva a magyar jakobinusokkal is. Itt épült meg a miskolci polgárok adományaiból az ország első magyar kőszínháza 1823-ban.