Egy kissé eltérően látják a villamosenergia-szabadpiac tavalyi teljesítményét a fogyasztók és a kereskedők. Abban ugyanakkor egyetértenek, hogy a 2005-ös év igen jónak ígérkezik. Bár az elmúlt év első néhány hónapja eléggé „depresszív” volt a magyarországi árampiacon, ám a hajrá visszahozta a piaci szereplők reményeit – mondta lapunknak Kóbor György, az E.On Energiakereskedő Kft. ügyvezetője. Az év második felében jót tett a likviditásnak a paksi kettes blokk újraindítása, valamint a szabályozás területén is tisztult a kép. Sőt a paksi blokk újraindítása mellett több további erőmű is elkezdett a szabadpiacra termelni – közölte Kóbor. Emellett szintén fontos momentum volt a tavaly júliusi második nyitás, hiszen ezen időponttól kezdve már minden nem lakossági fogyasztó vásárolhat a szabadpiacról áramot. Ez azonban a fogyasztás szempontjából már nem adott túl nagy lökést. Hornai Gábor, az MVM Partner Energiakereskedelmi Rt. vezérigazgatója becslése szerint a teljes szabadpiac legfeljebb 30 százalékra bővíthető. Elmondása szerint is jó évet tudhat maga mögött a piac, ám vannak még hiányosságok, mint például az, hogy az önkormányzatok belépése egyelőre még várat magára – igaz, néhány közvilágítással foglalkozó cégnek sikerült ezt megtennie. Az MVM Partner első embere szerint továbbra is folyamatos az érdeklődés a szabadpiac iránt, ami ráadásul, úgy tűnik, nem a február elsejei közüzemiár-növekedésnek tudható be.
Nem osztja viszont a kereskedők véleményét egy lapunk által megkérdezett nagyfogyasztó. Véleménye szerint ugyanis az első szabadpiaci év, azaz 2003 végén túl sokan szerettek volna belépni, aminek komoly árfelhajtó hatása volt. A társaság szerint így árengedmények szempontjából nem volt túl jó év a tavalyi, ám a folyó évre már nagyobb megtakarítást prognosztizálnak az energiaköltségek terén. Adataik szerint amíg tavaly mintegy 3,7 százalékos megtakarítást értek el, addig ez az idén – főként a 2005. februári áremelésnek, valamint a korábbi indexált ár helyetti fixáras, forintalapú szerződéseknek köszönhetően – ennek a többszöröse is lehet a fogyasztói átlagárhoz képest. (Az indexált áras szerződés lényege, hogy a megállapodás szerint mind a kereskedő, mind a fogyasztó kerülhet előnyös vagy hátrányos helyzetbe bizonyos tényezők, mint például a közüzemi ár vagy a rendszerirányítói díj megváltozása kapcsán.)
Bakonyi Attila