Kétnapos esés – esetleg intenzívebb korrekció – után tegnap újra magára talált a fémpiac. A réz, a cink, az arany és az ezüst emelkedett nagyobb mértékben. A lejtmenet oka vélhetően az amerikai alapkamat és infláció várható növekedése volt, amely, úgy tűnik, kissé megzavarta a befektetőket – vélekedtek az elemzők a Bloombergnek nyilatkozva. Egyes vélemények szerint a hét eleji megingás nem volt komoly, a bullish hangulat továbbra is fennáll, sőt „ha valaki azt gondolja, hogy ez a vég kezdete, akkor az igencsak rövidlátó”. A Citigroup Inc. mindenesetre valószínűleg nem tartozik az utóbbiak közé – előrejelzését fölfelé módosítva az egész évre szólóan drágulást vár a réz, a nikkel és az alumínium esetében. A Bloomberg által ismertetett prognózis abból indul ki, hogy a kereslet élénkül, amivel nem tud lépést tartani a kínálat.
A piac felpörgetése a spekulatív befektetők, ezen belül főként az alapok érdeme, amelyet természetesen tetéz Kína és az Egyesült Államok versengése a készletek birtoklásáért. A piac túlfűtöttségén felül már csak hab a tortán a Dél-Amerikában tapasztalható folyamatos sztrájkhullám. Az év elején például a chilei Codelco társaságnál zajló munkabeszüntetés, valamint a Mexikói-öbölben történt kisebb földrengések miatt 4575 dollárra emelkedett a réz tonnánkénti ára a londoni tőzsdén, ám ma már ez legfeljebb kellemes emlék lehet a vásárlóknak, hiszen az azóta kialakult tonnánként 8300 dolláros ár valamivel több mint 80 százalékos növekedést takar. Az év elején a lapunk által megkérdezett elemzők és gyártók úgy nyilatkoztak, hogy azért nem készletezett senki, mert mindenki a fémjegyzések csökkenésére vár. Érdekes, hogy például korábban a réz átlagárát 2005-re 2475 dollár körülire várták a Londoni Fémtőzsdén (LME), ám tavaly január végén már 3033 dolláron állt a jegyzés. Ekkor még indokolatlanul magasnak titulálták az árakat a szakértők, s nem úgy tűnt, hogy sejtenék az alapok térnyerését, és az azzal járó drágulást.
Persze a vörös fémen kívül más nyersanyagokat is érintett az alapok vásárlási láza. Az alumínium ára a közelmúltban 18 éves csúcsot állított fel, meghaladta a tonnánkénti 3000 dollárt. Az ólom az év elején 1080 dollár körül állt, míg ma három hónapos határidőre tonnánként 1200 dollár körül mozog. A nikkel 14 ezer dollár körül kezdte az évet, s jelen pillanatban 21 ezer dollár körül ingadozik. Az arany több rekordot is megdöntött az elmúlt öt és fél hónapban, az elemzőknek igen sokszor kellett módosítaniuk előrejelzéseiket a naponta akár 15-20 dolláros emelkedést is produkáló nemesfém miatt. A lehetséges árat – azon kívül, hogy a szakértők immáron nem igazán vállalkoznak jóslásokra – 800 dollár körülre vagy akár e fölé helyezik azok, akik mégis megkockáztatnak egy előrejelzést. Aki ezüstbe fektetett, az még jobban járt. Látva az irdatlan emelkedést, az elemzők által feltett kérdés az, hogy az alapok mikor hagyják ott a fémpiacot, s nyergelnek át például a gabonapiacra, s hogy mely termék lesz/lehet a célpontjuk. Ha a magánbefektető figyel, akkor az alapokkal együtt vásárolva és eladva nagy nyereséget érhet el.
Bakonyi Attila