Bakonyi Attila

Új it- és fb-tagok a Budapest Erőműnél

A Budapesti Erőmű Rt. közgyűlése tegnapi ülésén jóváhagyta a vállalat tavalyi évi mérlegét és eredménykimutatását– tájékoztatta lapunkat az erőmű vezetése. Emellett a francia Electricité de France tulajdonában álló, hő- és elektromos energiát kapcsoltan termelő cég közgyűlésén új tagokat is választottak, mind az igazgatótanácsba, mind pedig a felügyelőbizottságba.

Júniusban indulhat az emissziókereskedelem?

A közelmúltban fogadta el az Országgyűlés az üvegházhatású gázok kereskedelméről szóló törvénytervezetet. Ennek hatálybalépéstől, azaz június elejétől indulhat meg Magyarországon is az emissziókereskedelem, ugyanis ezen időpontig kell a cégeknek feltölteniük a központi tranzakciós tárba (registry) kvótáikat – tájékoztatták lapunkat a környezetvédelmi tárcánál. A minisztérium szakemberei jelenleg is tesztelik a registryt, amelynek felállítási költségei mintegy 300 millió forintra tehetők. A tagországok közül a svédek, a németek, a hollandok, valamint a dánok már üzemeltetik a rendszerüket, amelyet felhasználva – a cégek kvótáival – elméletben már nemcsak határidős, hanem azonnali ügyletek is köthetők. A törvény előírása szerint az első kereskedési időszakban, 2005–2007 között legalább a kvóták 95 százalékát kell ingyenes kiosztani, a fennmaradó 5 százalékról egy kormányrendeletben döntenek majd. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a Brüsszel által elfogadott magyar nemzeti kiosztási terv szerint 2,5 százalékot, azaz 2,345 millió kvótát értékesíthet az állam árverésen. Ettől eltérni pedig csak úgy lehet, ha az uniónál kérünk módosítási javaslatot, ám ebbe a briteknek is beletört a bicskájuk. A környezetvédelmi tárca szakemberei szerint bár nehezen jelezhető előre a kvóták ára, az első kereskedési időszakban 10 euró körüli árral kalkulálnak. (Jelenleg a Point Carbon internetes oldal szerint 15 euró körül alakul az egy tonna szén-dioxidnak megfelelő kvóták ára.) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek értékesítéséből idén várható költségvetési bevétel a gazdasági tárca „Energiafelhasználási hatékonyság javítása”, és a környezetvédelmi tárca „Hulladékkezelési és gazdálkodási feladatok” előirányzatainak növelésére használható fel. Hogy pontosan mekkora lesz az árverésből befolyó összeg, azt egyelőre a szakértők sem tudják, ám 10 eurós átlagárral számolva 5,81 milliárd forint jön ki.

Kvótakiosztás

(2005–2007 között, ezer kvóta*)

A NEP-források után nyomoz a gazdasági tárca

Továbbra is csupán nyomoz a gazdasági tárca a nemzeti energiatakarékossági program (NEP) elindításához szükséges források után. Így egyre kevesebb a remény, hogy az utóbbi évek egyik legsikeresebb programja 2005-ben is működjön. Az ez évi 524,1 millió forintos keret ugyanis csupán arra elég, hogy a még tavaly beadott, pozitívan elbírált pályázatokat kifizesse a tárca. A program sikerességét mutatta az is, hogy a szakértők szerint tavaly őszre kimerülő keret már a nyáron elfogyott – 2003-ban 3,5 milliárd, tavaly pedig csak 2,1 milliárd forint állt a NEP rendelkezésére. Igaz, 2004-ben a vállalkozók számára már elérhető volt, mint alternatív útvonal, a környezetvédelmi és infrastruktúra operatív program (KIOP) is, amelynek keretösszege 5,2 milliárd forint. A gazdasági tárca a napokban hirdette meg az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése című KIOP-os tenderét, amelyben az idén energiahatékonyságra 500 millió, jövőre pedig 280 millió forint áll rendelkezésre. Ugyanezen pályázatban a megújuló energiaforrással termelt villamos energia előállítására az idén 700 millió, jövőre pedig 2,02 milliárd forint van. Mindez persze vélhetően nem vigasztalja a lakosságot, amely e pályázatokat nem veheti igénybe. A lakossági energiamegtakarításról szóló tendert is folytatná a gazdasági tárca, egy ideje ugyanis már folytatnak tárgyalásokat ez ügyben a Kolber István tárca nélküli miniszter alá tartozó Országos Lakás- és Építésügyi Hivatallal (OLÉH). Így akár az is lehet, hogy a jövőben az OLÉH-hoz kerülne ez a program. Lapunk megkeresésére Borsi László, a szervezet elnöke úgy nyilatkozott, hogy bár a tárgyalások még folynak, jó lenne rövid időn belül pontot tenni az ügy végére.

Új erőre kap a főváros ingatlanpiaca

Az elmúlt fél évtizedre visszatekintve több rekord is megdőlt a magyarországi irodapiacon tavaly. Így például az eddigi legmagasabb kereslet volt tapasztalható, több mint 230 ezer négyzetméter irodahelyiséget adtak bérbe – hangzott el a Jones Lang LaSalle (JLL) ingatlan-tanácsadó sajtótájékoztatóján. Emellett míg az ezredfordulón a kihasználatlansági ráta még 20 százalék körül mozgott, addig tavaly év végére ez a mutató 12,6 százalékra csökkent. A fővárosban a teljes irodaállomány 1,77 millió négyzetméter volt 2004. december 31-én. A tavalyi év során az új irodák építése némiképpen csökkent a korábbi évekhez viszonyítva, az év végéig 98,6 ezer négyzetméter új irodát adtak át, ebből 36 ezer négyzetméter volt a spekulatív fejlesztés. Viszonylag nagyszámú előbérleti szerződést is kötöttek olyan épületekre, amelyeket még építettek vagy kivitelezésük még el sem kezdődött. Az átlagos bérleti területek 600–1000 négyzetméter között voltak, emellett számos tranzakció köttetett kétezer négyzetméter felett is. A legtöbb irodát az üzleti szolgáltatást nyújtó cégek, a számítástechnikai és telekommunikációs társaságok vették ki, a legkedveltebb célpont a pesti nem központi terület, a „Váci úti folyosó” volt – egy évvel korábban még a budai központi rész volt a bérleményt keresők kedvence. A JLL szakértői szerint a változás azzal magyarázható, hogy egyrészt nem volt jelentősebb átadás az említett területen, másrészt Pesten több jó minőségű, versenyképes ingatlan állt rendelkezésre. A legmagasabb bérleti díj a piacon továbbra is 17–18 euró körül alakult havonta és négyzetméterenként, míg az átlagos díj 11–15 euró között szóródott, az ingatlan elhelyezkedésétől és a szolgáltatások minőségétől függően. Az előrejelzések szerint idén a bérleti díjak tovább stabilizálódnak, ám a drágább helyeken akár 20 euró környékére is felkúszhatnak az árak. Az ingatlan-tanácsadó elemzői szerint ez évben további 150 ezer négyzetméter irodaterület kerülhet a piacra, ám átadásuk nagyrészt csak az év második felében várható. A piac történetében először az egy főre eső irodaterület meghaladhatja az egy négyzetmétert, igaz, még ez is elmarad a fejlett országokban tapasztalt 4-5 négyzetmétertől. A bevásárlóközpont-piac növekedési üteme tovább lassult tavaly, csupán egyetlen center nyitotta meg kapuit, a 12 ezer négyzetméteres Récsei Bevásárlóközpont. Jelenleg 19 bevásárlóközpontban összesen 484,9 ezer négyzetméter üzlethelyiség található. A piac telítettségével egyetemben újfajta kiskereskedelmi egységek jelentek meg specializált bevásárlóközpont-fejlesztésként. Az első két outlet, a Premier és a GL Factory tavaly év végén nyitott, összesen 29,8 ezer négyzetméteren. Mindezekkel együtt az ország nagyobb városaiban is elkezdtek terjeszkedni a legnagyobb hipermarket- és barkácsáruházláncok is. A tervek szerint 2005 szeptemberében nyílik meg a lakberendezésre és lakásépítésre szakosodott Material Center, valamint vélhetően ugyanezen időpont környékén nyit az Ablon-csoport két stripmallja is. Utóbbiak már létező kereskedelmi parkokban épülnek, az egyik Dunakeszin, 20 ezer négyzetméteren, a másik Soroksáron, 12,3 ezer négyzetméteren. Az elemzők szerint a nagyobb nemzetközi kiskereskedelmi láncok jelentősen lendíthetnek az üzlethelyiségek piacán. Ezt a folyamatot elsősorban Budapest belvárosában lehet megfigyelni, ahol a korábban megjelent Mango, Espirit, Marks & Spencer, Promod mellett tavaly nyitott meg a Foot Locker, a C&A és a Zara is. A Hennes & Mauritz egy 2,8 ezer négyzetméteres üzletet bérel már jó előre a Vörösmarty téren épülő irodaházban, igaz, a nyitásra még 2006-ig várniuk kell. A bevásárlóközpontokban a legmagasabb bérleti díjak 70–100 euró közöttiek havonta és négyzetméterenként, míg az üzemeltetési költség 4–11 euró között van. A bevásárlóutcákban a díjak 100–120 euró között mozognak. Az ipari ingatlanok piacán tavaly 150 ezer négyzetméterrel bővült az állomány, amely negyedével nagyobb a 2003-asnál. Az új kínálat nagy részére előbérleti szerződést kötöttek, ezért az év végén a kihasználatlansági mutató továbbra is az igen alacsonynak mondható 4,8 százalékon állt. Kereslet tekintetében a raktárpiac is rekordévet zárt 2004-ben, a bérbe adott területek nagysága elérte a 191 ezer négyzetmétert. A legjelentősebb bérbeadások közé tartozik a ProLogis fejlesztésében, az EuroBusiness parkban épült 29 ezer négyzetméter alapterületű ingatlan, amelyet a Geodis számára húztak fel. A piacon már jelen lévő fejlesztők palettája egy újabb feltörekvő céggel bővült, a Parkridge Development CE várhatóan idén fejezi be első spekulatív, 20 ezer négyzetméter területű fejlesztését. A 2005-ös év folyamán a JLL elemzői szerint 130 ezer négyzetméternyi új ingatlan kerül a piacra. A bérleti díjak 2004-ben 4–5,3 euró között mozogtak, ám ez év második felében enyhe növekedés várható.

LNG-projektben a Shell

Európa második legnagyobb olajtársasága, a Royal Dutch-Shell csoport a napokban csatlakozott a ChevronTexaco Corp. és a BG Group társaságokhoz, melyek a Nigerian National Petroleum Corp.-al közösen hoznának létre egy folyékony földgáz (LNG) projektet.

Négymilliárd zöldenergiás beruházásokra

A magyarországi megújuló energiaforrásokat minél szélesebb körben kellene hasznosítani, nem csupán a környezetszennyezés csökkentése, hanem az energiaimport-függőség mérséklése miatt is – e témában tegnap két konferenciát is tartottak Budapesten. A Közép-Európai Egyetem és a környezetvédelmi tárca a szélenergiát, míg az Energiapolitika 2000 társulat a Biomassza Erőművek Egyesülésével (BEE) karöltve a biomasszát vette górcső alá. A szélenergiával foglalkozó tanulmányok szerint a világ hasznosítható kapacitása évi 53 ezer terawattóra körüli, amely duplája a 2020-ra prognosztizált 25,57 terawattórás villamosenergia-igénynek. Tavaly a szélerőművek teljesítménye elérte a 47 ezer megawattot, s ennek 72,4 százaléka Európában található. Magyarországon ezzel szemben a szélenergiából termelt villamos energia csupán 3,6 gigawattórát tett ki 2003-ban, ez a tervek szerint 2005-re megduplázódhat. A megújulók további elterjesztéséhez többek között szükség van kedvező pályázati lehetőségekre, támogatási rendszerre, esetleges adó-visszaigénylési lehetőségre, valamint egy reális kötelező átvételi ár meghatározására. A támogatási oldal a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program keretében jött létre. A zöldenergiás projektekre és hatékonyságnövelésre a 2005–2006-os esztendőkre 4,4 milliárd forintot különítettek el, s a benyújtható projektek összegének alsó határa 125 millió forint. A tavaly december végi adatok szerint mintegy 600 szélerőmű felépítésére adott ki környezetvédelmi hozzájárulást a természetvédelmi szakhatóság, s ebből 500 esetben az építési engedélyt is megkapták a beruházók. Jelen pillanatban azonban Magyarországon csupán hat szélerőmű üzemel. Somosi László, a PannonPower Rt. vezérigazgatója és a BEE elnöke szerint a borsodi, a bakonyi és a pécsi biomassza-tüzelésű erőművek az ország zöldenergia-termelésének döntő többségét adják. Éves szinten mintegy 900 gigawattórányi villamos energiát állítanak elő megújuló forrásból. Somosi elmondása szerint egy biomasszás erőmű felépítése jelenleg 13-15 milliárd forintba kerül. A biomassza-felhasználás további fejlesztéséhez azonban szükséges az energiaültetvények megfelelő telepítési és termesztési támogatási rendszerének kialakítása is.

Támogatás, reális ár és adóvisszatérítés - ez kell az zöld energiához

A megújuló energiaforrások magyarországi elterjedését pályázati lehetőségekkel, támogatásokkal, adóvisszatérítéssel és kötelező, reális átvételi árral lehetne elősegíteni.

A megújuló energiaforrásoknál fontosabb a hatékonyság

A jelenlegi technológia mellett Magyarországon akár tízszázalékos energiamegtakarítást lehetne elérni – véli Molnár László, aki tavaly december óta az ENSZ Fenntartható Energia Bizottságának elnöke.