A magyarországi megújuló energiaforrásokat minél szélesebb körben kellene hasznosítani, nem csupán a környezetszennyezés csökkentése, hanem az energiaimport-függőség mérséklése miatt is – e témában tegnap két konferenciát is tartottak Budapesten. A Közép-Európai Egyetem és a környezetvédelmi tárca a szélenergiát, míg az Energiapolitika 2000 társulat a Biomassza Erőművek Egyesülésével (BEE) karöltve a biomasszát vette górcső alá. A szélenergiával foglalkozó tanulmányok szerint a világ hasznosítható kapacitása évi 53 ezer terawattóra körüli, amely duplája a 2020-ra prognosztizált 25,57 terawattórás villamosenergia-igénynek. Tavaly a szélerőművek teljesítménye elérte a 47 ezer megawattot, s ennek 72,4 százaléka Európában található. Magyarországon ezzel szemben a szélenergiából termelt villamos energia csupán 3,6 gigawattórát tett ki 2003-ban, ez a tervek szerint 2005-re megduplázódhat.
A megújulók további elterjesztéséhez többek között szükség van kedvező pályázati lehetőségekre, támogatási rendszerre, esetleges adó-visszaigénylési lehetőségre, valamint egy reális kötelező átvételi ár meghatározására. A támogatási oldal a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program keretében jött létre. A zöldenergiás projektekre és hatékonyságnövelésre a 2005–2006-os esztendőkre 4,4 milliárd forintot különítettek el, s a benyújtható projektek összegének alsó határa 125 millió forint. A tavaly december végi adatok szerint mintegy 600 szélerőmű felépítésére adott ki környezetvédelmi hozzájárulást a természetvédelmi szakhatóság, s ebből 500 esetben az építési engedélyt is megkapták a beruházók. Jelen pillanatban azonban Magyarországon csupán hat szélerőmű üzemel.
Somosi László, a PannonPower Rt. vezérigazgatója és a BEE elnöke szerint a borsodi, a bakonyi és a pécsi biomassza-tüzelésű erőművek az ország zöldenergia-termelésének döntő többségét adják. Éves szinten mintegy 900 gigawattórányi villamos energiát állítanak elő megújuló forrásból. Somosi elmondása szerint egy biomasszás erőmű felépítése jelenleg 13-15 milliárd forintba kerül. A biomassza-felhasználás további fejlesztéséhez azonban szükséges az energiaültetvények megfelelő telepítési és termesztési támogatási rendszerének kialakítása is.
Bakonyi Attila