BUX 135138.83 -0,56 %
OTP 42440 -0,75 %
header

Bakonyi Attila

04.
07.
23:59

Infrastruktúra-fejlesztés bizalomerősítési céllal

A radioaktív hulladékok átmeneti elhelyezése megoldott, ám a központi nukleáris pénzügyi alap forrásai és kiadásai nem a közép- és hosszú távú tervekben szerepelt ütemezés szerint alakultak 2000 és 2004 közötti – állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Ráadásul az alapból olyan települési infrastruktúra-fejlesztéseket is finanszíroztak – a lakosság bizalmának megnyerése céljából –, amelyeket sem az atomenergiáról szóló törvény, sem pedig az alapot szabályozó rendeletek nem említenek – vélik a számvevők. A lakosság tájékoztatására négy társulás vállalkozott, amelyek az alapból összesen mintegy 2,1 milliárd forintot kaptak. Az alap tavalyi évre szóló terveinek költségbecslése szerint a 2108-ig elkészülő beruházásokra 827,5 milliárd forintot kellene költeni. A meglévő pénzösszeg a tavalyi év végén 65,1 milliárd forint volt. A bevételek főként a Paksi Atomerőmű Rt. befizetéseiből származtak. Az ÁSZ megítélése szerint az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) vezetője 2003-ban kifogásolható mértékű kifizetést vállalt, mikor a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Kht. ügyvezető igazgatójának határozott idejű munkaviszonyát megszüntette. Igaz, az ügyvezető visszahívását az alap felett rendelkező gazdasági miniszter kezdeményezte. A vezetőváltásra az OAH vezetője 39,4 millió forintos pénzügyi fedezetet kért, amit a miniszter jóvá is hagyott. Szintén kifogásolhatónak találta a számvevőszék az RHK által bérelt budaörsi, majd 360 négyzetméteres iroda bérleti díját is. Két évvel ezelőtt ugyanis a bérleményért éves szinten 20,7 millió forintot fizetett a társaság. (Lapunk számításai szerint a legmagasabb átlagos bérleti díjjal – 15 euróval – számolva egy ekkora ingatlan éves díja a fővárosban legfeljebb 16-17 millió forintot tehet ki.) Ráadásul a jelentés szerint állandó jelleggel csupán hat személy használta az ingatlant. Az ÁSZ javaslatai szerint felül kell vizsgálni az RHK telephelyének indokoltságát, valamint az igazságügyi miniszter kísérje figyelemmel többek között az önkormányzatoknak nyújtott támogatások megfelelő célú felhasználását. Mindezek mellett a kormánynak intézkednie kellene a Bátaapátiba tervezett hulladéktároló fejlesztésének felgyorsításáról is.

Szerző(k):
Bakonyi Attila
04.
07.
23:59

E.On-többség két gázszolgáltatóban

Az E.On Hungária Rt. többségi tulajdonrészt szerzett két gázszolgáltató vállalatban, a Kögáz Rt.-ben és a DdGáz Rt.-ben – áll a társaság közleményében. Az E.On Hungária 31,23 százalékról 70,88 százalékra növelte a Kögázban, illetve 49,99 százalékról 50,1 százalékra a DdGázban lévő tulajdonrészét. A közlemény szerint a részesedések megszerzését a Magyar Energia Hivatal és a Gazdasági Versenyhivatal is jóváhagyta.

Szerző(k):
Bakonyi Attila
04.
06.
23:59

A magyar Alstom is szállít Svédországba

Összesen mintegy 190 millió euró értékben szállít és szerel be gőzturbinákat, generátorokat és más erőművi berendezéseket az Alstom-csoport erőművi üzletága a svédországi Ringhals nukleáris erőmű számára. A nyolc darab cseppleválasztót a csoport magyar vállalata, az Alstom Power Hungária Rt. készíti el. A projekt 2011-ig mintegy 2 milliárd forint bevételt jelent az Alstom magyar leányvállalatának – áll a társaság közleményében. Az Alstom Power Hungária 2002 óta az anyavállalatán keresztül minősített beszállítójává vált több, az élettartamát meghosszabbító európai atomerőműnek. Így többek között Svájcba nagynyomású előmelegítőket, Franciaországba kondenzátormodulokat, míg Finnországba szintén cseppleválasztókat szállított a társaság a közelmúltban.

Szerző(k):
Bakonyi Attila
04.
06.
23:59

Újra pörög a mikrohitel

A mikrohitel februárban bevezetett új kondíciói óta mintegy 900 millió forint hitelkérelem érkezett a megyei vállalkozásfejlesztési központokhoz – tájékoztatott a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. Mintegy félmilliárd forint hitelt már jóvá hagytak a helyi mikrohitel-bizottságok. Érdekesség, hogy a legtöbb érdeklődő – majd’ ötszáz – Budapesten volt, ám a beérkezett pályázatok összege alig haladta meg a 14,5 millió forintot, míg például Csongrádban 25-en pályáztak, összesen 20 millió forint keretösszeggel. Február elejétől az igényelhető hitel maximális összege háromról ötmillió forintra emelkedett, a futamidő pedig 3 millió forintig három évre, 3–5 millió forintos hitel esetében öt évre módosult. A beruházáshoz kapcsolódó forgóeszköz-finanszírozás mértéke 20-ról 50 százalékra emelkedett, szintén újítás, hogy az igényelt összeg fele a későbbi elszámolás kötelezettsége mellett előlegként felvehető. A mikrohitel kamata a mindenkori jegybanki alapkamat, jelenleg 7,75 százalék. A tervek szerint a Magyar Fejlesztési Bank Rt. tavasszal indítaná a mikrohitel plusz programot. Eszerint az MFB 20 milliárd forint hitelkeretén belül legfeljebb 10 millió forint hitelt nyújt a mikrovállalkozásoknak. Ennek futamideje hét, a türelmi idő pedig két év, s a hitel kamata a jegybanki alapkamat. A mikrohitel pluszt a programhoz csatlakozó helyi vállalkozói központokon keresztül lehet igénybe venni.

Szerző(k):
Bakonyi Attila