Bakonyi Attila

Új minőségi jel az építőiparban

Magyarországon az építési piac egészére jellemző, hogy nem érvényesülnek a korszerű, az EU színvonalának és elvárásainak megfelelő műszaki követelmények, emiatt az építmények minősége, tartóssága gyenge. Ennek okán a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség (MÉASZ) kezdeményezésére a Kiváló Építési Termék Minőségjel (KivÉT) hazai bevezetését határozták el. Az embléma használatára csak azok pályázhatnak, akik bizonyítottan teljesítik a jogszabályi előírásokat, továbbá igazolni tudják, hogy termékeik megfelelnek a hazai és az uniós követelményeknek. A „tanúsítványra” tegnaptól lehetett a pályázatokat benyújtani.

Tovább zuhant az olajnapraforgó ára

Az elmúlt hetekben folyamatosan lanyhult a kereskedési hajlam a Budapesti Értéktőzsde határidős gabonapiacán, s nem lett volna ez másként az elmúlt héten sem – főként, mivel egy ünnepnap is volt a héten – egy nagyobb mértékű olajnapraforgó-ügylet nélkül. Mindent összevetve 180 kontraktusnyi üzletkötés történt, amely jóval komolyabb kereskedésre utal, mint az egy héttel korábbi 122 kontraktus, nem beszélve a mostani 552,77 millió forintos forgalomról szemben a két héttel ezelőtti 360 millió forinttal. A már említett keddi olajnapraforgó-rally összesen 51 kontraktust foglalt magában, valamivel több mint 224 millió forint értékben. A gabona árfolyama októberre a héten igencsak hektikusan mozgott, sőt az igen komoly zuhanását már két héttel ezelőtt megkezdte, mikor is előbb limittel, majd pénteken már 2,2 ezer forinttal esett. Ezt követte hétfőn szintén egy hasonló mértékű esés – 10 kontraktus üzlet 44,4 millió forint értékben –, majd kedden és pénteken limittel, csütörtökön 300 forinttal emelkedett a kurzus. Így összességében az olajnapraforgó októberi határidőre az elmúlt két hétben 51,2 ezer forintos elszámolóáráról 45,5 ezer forintra csúszott vissza. A volumenhordozó takarmánykukoricára a múlt héten 55 kontraktus üzletet kötöttek a brókerek, összesen 135,7 millió forint értékben, főként májusi, júliusi és decemberi lejáratra. A gabona a héten májusi lejáratra végül 400 forintos erősödéssel 25 400, míg decemberi határidőre hasonló mértékű drágulással 24 400 forinton zárt. A legkiemelkedőbb forgalmat kedden bonyolították le az üzletkötők: 26 kontraktus cserélt gazdát 64,4 millió forint értékben. A búza piacán májusi határidőre nem történt üzletkötés, míg augusztusra és szeptemberre összességében emelkedett a termény ára a héten: mindkét esetben 600 forinttal.

Hol a minőség mostanában?

Interestate Rt. Pfandler Katalin elnök-igazgató A komolyabb fejlesztő cégek vagy saját generálkivitelezővel dolgoztatnak, azaz megfelelő számú és szakértelemmel rendelkező embert foglalkoztatnak, vagy ha külsős cég végzi a munkát, akkor általában a vállalkozói díj 3–5 százalékának visszatartásával biztosítják a garanciális javításokat. Az ingatlanok garanciális biztosítékaira egyébként a projektcégek megjelenése, majd elterjedése igen kártékony hatással volt. Az alapszituáció ugyanis az, hogy – szerződéstől függően – vagy a kivitelező, vagy maga a fejlesztő állja a garanciát, a garanciális javításokat, ha probléma lenne az átadott ingatlannal. Csakhogy ha a garanciát vállaló cég mondjuk jogutód nélkül megszűnik, úgy a szerződésnek, s ezzel együtt a garanciának is búcsút mondhat a lakó. A projektcégek „ügyeskedései” mellett azonban ma már a leendő lakók is jobban odafigyelnek a részletekre: egyre többen veszik ugyanis igénybe a tanácsadással foglalkozó cégek szolgáltatásait, ahol a szakemberek nem restek éppen a garanciális kérdéseket az előtérbe tolni. Ilyen esetben pedig hamar kibukhatnak az esetleges gondok. Pfandler szerint azonban egyelőre még mindig nagyobb az emberek árérzékenysége, mint a saját fogyasztóvédelmi szempontjaik, így néha maradhat az olcsóbb, ám meglehetősen bizonytalan garanciával bíró ingatlan.

Befektetési alapok kereslete hajtja fel az urániumpiaci árakat?

Az atomenergia reneszánszáról az elmúlt időszakban nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is igen sokat regélt a média. A nyersanyagpiac jelzései szerint nem alaptalanul, az atomenergia előretörése biztosnak látszik, hiszen tavaly az uránium áremelkedése vezette a fémpiaci ármozgásokat, és elemzők szerint idén is folytatódik ez a tendencia. Az uránium ára tavaly 76 százalékkal nőtt, a Reuters/Jeffries CRB Indexbe foglalt 19 nyersanyag közül csupán a cukor drágult ennél nagyobb mértékben. Az urániummal még a horgany sem tud lépést tartani, pedig a Bloomberg News által januárban megkérdezett nyersanyagpiaci szakértők favoritjának ez a fém bizonyult. Ezek az elemzők úgy vélték, 21 százalékos erősödéssel a horgany hozhatja a legnagyobb nyereséget a londoni fémtőzsde (LME) hat elsődleges piacán szorgoskodó kereskedőknek. Egyes elemzők szerint a következő fél évben némi hiány is kialakulhat az urániumpiacon, így nem elképzelhetetlen a fontonkénti 50 dolláros árfolyam elérése sem, ami 27 százalékos áremelkedést jelentene. A zürichi UBS AG pénzintézet elemzői szerint a következő öt évben újonnan rendszerbe állított atomerőművi blokkok évi 2,5 százalékkal élénkíthetik az urániumfogyasztást, aminek nyomán a mostanában jellemző átlag 28 dolláros árak 2007-re negyven dollár fölé kúszhatnak. A londoni Goldman Sachs elemzője még hozzátette ehhez, hogy az atomipar jelenlegi fejlődési tendenciája miatt technikai okokból legalább három évig szűk keresztmetszetekre kell számítani az urániumpiacon, aminek szintén árfelhajtó hatása lehet. Valamivel visszafogottabb prognózist adtak a New York-i BMO Nesbitt Burns Inc. elemzői, akik szerint a fontonkénti nagykereskedelmi ár jövőre 38 dolláros csúcsra ívelhet, ám 2008-ban 32 dollárra eshet vissza, mivel új bányák kapcsolódhatnak be a termelésbe, valamint a reaktorok hatékonysága is javulhat. A bika eljövetelét több befektetési alap is igen jó érzékkel megsejtette, s még 2004 végén, 20 dollár körüli áron kezdett bele felvásárlásokba. Ezt a keresletet egészítették ki az energiacégek raktárfeltöltései – mindezek nyomán összességében komoly hasznot söpörhetnek be a spekulánsok mostanában. A múlt héten ugyanis az uránium már 39,25 dolláros fontonkénti áron zárt. A német RWE Nukem Inc. energiacég szakértői azért panaszkodnak a spekulánsokra, mert azok spejzolása a szolgáltatók elől halássza el a nyersanyagot. A bányatársaságok szintén ráéreztek lehetőségeik javulása – persze a kínálat oldaláról –, s sorra jelezték, hogy növelnék termelési kapacitásaikat. A világ harmadik legnagyobb érintett bányacége, a Rio Tinto törölte az észak-namíbiai rossingi bánya bezárását korábban előirányzó terveit, és jóváhagyta a működést hét esztendővel meghosszabbító, 112 millió dolláros programot. Ez a bánya jelenleg a világpiaci kínálat mintegy nyolc százalékát adja, és vélhetően azért döntött nyitva tartása mellett a társaság, mert két veszteséges év után 2005-ben ismét nyereségesen tudott termelni rossingi telephelyén. Hasonló lépés mellett döntött a torontói SXR Uranium One Inc., amely több mint kétszeresére, 147 millió dollárra emelte az 1982-ben bezárt legnagyobb dél-afrikai uránium-lelőhely újranyitását finanszírozó részvénykibocsátás értékét. A világ legnagyobb bányatársasága, a BHP Billiton pedig azt fontolgatja, hogy megháromszorozza kitermelését Olympic Dam-i telephelyén.

Március végén indul a nyílászárócsere-derbi

Becslések szerint 3300 lakás energetikai korszerűsítésére futja és a megújuló energiaforrások használatában ötszáz pályázót támogatnak majd.

Több alumínium, kevesebb timföld a FÁK-országokból

Oroszország alumíniumkibocsátása januárban és februárban 2,3 százalékkal, 600,89 ezer tonnára nőtt év/év alapon – hozta tegnap nyilvánosságra az Aluminii orosz tanácsadó cég. Ukrajna és Tadzsikisztán az oroszoknál valamivel jobban teljesített az év első hónapjaiban: 2,8 és 8,9 százalékos emelkedéssel 18,46 ezer és 64,18 ezer tonnára tornázták fel termelésüket. A FÁK-államok összességében így 2,9 százalékkal több, 683,53 ezer tonna alumíniumot állítottak elő az említett hónapokban, mint egy évvel korábban. Az Aluminii jelentése szerint Oroszország legnagyobb, s a világ harmadik alumíniumcége, a Rusal 2,5 százalékos termelésélénkítésével 448,27 ezer tonnát bocsátott ki, míg a kisebb SUAL-csoport 1,6 százalékkal többet, 152,62 ezer tonna alumíniumot állított elő. Ugyanezen időszak alatt valamelyest zuhant mind az oroszok, mind pedig a FÁK-államok timföldkibocsátása. Oroszország összesen 512,76 ezer tonna, Ukrajna 266,6 ezer tonna nyersanyagot termelt, ami 3,2, illetve 1,6 százalékos visszaesés, míg Kazahsztán 252 ezer tonnás előállításával 3,9 százalékkal növelte teljesítményét két hónap alatt. A FÁK-országok összességében 1,2 százalékkal kevesebb, 1,03 millió tonna nyersanyagot termeltek.

Március végén indulhat az ajtó-ablakcsere

Március 31-től lehet benyújtani a jelentkezéseket a Nemzeti Energiatakarékossági Program két, Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter által meghirdetett pályázatára.

Lassuló növekedés az olajpiacon

Az utóbbi időszakban tapasztalt szárnyaló olajárak – főként abban a délkelet-ázsiai régióban, amely a felfutást eddig vezette – némileg visszavethetik a keresletet – derült ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legújabb jelentéséből. A szakértők azonban óvatos következtetésre intenek, ugyanis a négy éve tartó árnövekedés tendenciája még nem érte el a csúcsot, sőt a két legnagyobb felhasználó, az Egyesült Államok és Kína fogyasztása folyamatosan emelkedik. Mindent összevetve az IEA-jelentés szerint a világ kőolajfogyasztásának növekedése elérheti a napi 1,49 millió hordót, szemben a korábbi prognózisban jelzett 1,78 millió hordóval. A kínálat világszinten februárra napi 84,6 millió hordóra, 490 ezer hordóval bővült januárhoz képest, annak ellenére, hogy az OPEC-tagország Nigériában kirobbant felkelések miatt akadozik az ottani kitermelés. Az OPEC-tagországok februárban 29,6 millió hordónyi olajat hoztak a felszínre, 220 ezer hordóval nagyobb mennyiséget, mint januárban. Az OPEC-en kívüli kínálat növekedése 2006-ban 155 ezer hordóval, 51,3 millió hordóra csökkenhet. Az amerikai könnyűolaj februári átlagára 61,93 dollár volt, ami 3,61 dolláros csökkenés januárhoz képest – áll az IEA-jelentésben. A már említett kínai fogyasztásnövekedést támasztja alá az a Reuters-jelentés is, amely szerint februárban 11,17 millió tonna nyersolajat importált az ázsiai ország, 7,9 százalékkal többet, mint az előző év hasonló időszakában. A világ második legnagyobb olajfogyasztójaként számon tartott Kína az év első két hónapjában 24,4 millió tonna nyersolajat használt fel, ami 34,3 százalékos növekedés év/év alapon. A Reuters elemzői szerint pedig idén januárban rekordmennyiségű, 13,23 millió tonna nyersolajat importált az ország. Ezzel szemben finomított olajtermékekből az év első két hónapjában 8,1 százalékkal kevesebb, mindösszesen 5,12 millió tonna érkezett Kínába, s ezen belül februárban 2,5 millió tonna.

Akár nyolcvan százalékkal kisebb energiafelhasználás

A közelmúltban fejeződtek be a dunaújvárosi Solanova kutatási projektépület felújítási munkálatai, jelenleg a kutatási eredményekre várnak a szakértők. A kutatás célja, hogy egy demonstrációs panelépületen bebizonyítsák a részt vevő egyetemek és cégek, hogyan lehet olyan szuperhatékony energetikai felújítást végezni az ingatlanokon, amely amellett, hogy jelentősen megnöveli a lakások fizikai, erkölcsi értékét, a benne lakók komfortérzetét és elégedettségét, egyben töredékére csökkenti a fenntartási költségeket is. A Budapesti Műszaki Egyetem szakemberei szerint egy ilyen ingatlan éves energiafelhasználása négyzetméterenként 180–280 kilowattóra, amelyet a projekt végére 80 százalékkal (!), 15–50 kilowattóra közé szorítanának le. Ezen értékeket rendkívül vastag hőszigeteléssel, speciális hőszigetelő, légtömör ablakok beépítésével, hővisszanyerős, kiegyenlített szellőzés kialakításával és hatékony szabályozással kívánják elérni. A használati melegvízellátást, valamint a fűtési energia egy részét a tetőre és a homlokzatra szerelt napkollektorokkal oldják meg. Maga a kutatási program persze nem csupán a felújításról szól. Célja főként az, hogy energetikailag, ökológiailag és gazdaságilag optimális műszaki megoldásokat keressenek a szakértők, valamint olyan ajánlásokat dolgozzanak ki a jövőbeli támogatási rendszerekre, amelyek orvosolhatják a speciális magyar tulajdonviszonyokból eredő finanszírozási problémákat. Ilyen energiahatékonysági szintű épületre ugyan már számos példa létezik, de ezek a családi házak és kis társasházak kategóriájába esnek. A németországi partnerek építették fel Kasselben az első új építésű, többlakásos passzív épületet, viszont a felújítás kategóriában a Solanova-épület lenne az első többlakásos épületet érintő projekt. A kutatási és demonstrációs fázis költségeit teljes egészében az Európai Unió állja. A felújításba 56,3 millió forintot az EU, 59,5 millió forintot a környezetvédelmi tárca, 30 millió forintot a helyi önkormányzat, 40 millió forintot a Dunaújvárosi Víz-, Csatorna és Hőszolgáltató Kft., 12,5 millió forintot a lakók adtak. Így a teljes felújítás valamivel kevesebb, mint 200 millió forintba kerül. Az iparosított technológiával készült épületek felújítása összességében komplex, műszaki, gazdasági és szociális feladat, amelyet megfelelő körültekintéssel kell megtervezni és végrehajtani – közölték lapunkkal a BME-n. A szakmailag megalapozatlan, részleges felújítások komoly károkat okozhatnak: ilyen például a hibásan felújított épületekben a penészképződés. Mivel a panelprobléma számos európai országot érint, az Európai Unió kiemelten kezeli azt.