A közelmúltban fejeződtek be a dunaújvárosi Solanova kutatási projektépület felújítási munkálatai, jelenleg a kutatási eredményekre várnak a szakértők. A kutatás célja, hogy egy demonstrációs panelépületen bebizonyítsák a részt vevő egyetemek és cégek, hogyan lehet olyan szuperhatékony energetikai felújítást végezni az ingatlanokon, amely amellett, hogy jelentősen megnöveli a lakások fizikai, erkölcsi értékét, a benne lakók komfortérzetét és elégedettségét, egyben töredékére csökkenti a fenntartási költségeket is. A Budapesti Műszaki Egyetem szakemberei szerint egy ilyen ingatlan éves energiafelhasználása négyzetméterenként 180–280 kilowattóra, amelyet a projekt végére 80 százalékkal (!), 15–50 kilowattóra közé szorítanának le. Ezen értékeket rendkívül vastag hőszigeteléssel, speciális hőszigetelő, légtömör ablakok beépítésével, hővisszanyerős, kiegyenlített szellőzés kialakításával és hatékony szabályozással kívánják elérni. A használati melegvízellátást, valamint a fűtési energia egy részét a tetőre és a homlokzatra szerelt napkollektorokkal oldják meg.
Maga a kutatási program persze nem csupán a felújításról szól. Célja főként az, hogy energetikailag, ökológiailag és gazdaságilag optimális műszaki megoldásokat keressenek a szakértők, valamint olyan ajánlásokat dolgozzanak ki a jövőbeli támogatási rendszerekre, amelyek orvosolhatják a speciális magyar tulajdonviszonyokból eredő finanszírozási problémákat.
Ilyen energiahatékonysági szintű épületre ugyan már számos példa létezik, de ezek a családi házak és kis társasházak kategóriájába esnek. A németországi partnerek építették fel Kasselben az első új építésű, többlakásos passzív épületet, viszont a felújítás kategóriában a Solanova-épület lenne az első többlakásos épületet érintő projekt. A kutatási és demonstrációs fázis költségeit teljes egészében az Európai Unió állja. A felújításba 56,3 millió forintot az EU, 59,5 millió forintot a környezetvédelmi tárca, 30 millió forintot a helyi önkormányzat, 40 millió forintot a Dunaújvárosi Víz-, Csatorna és Hőszolgáltató Kft., 12,5 millió forintot a lakók adtak. Így a teljes felújítás valamivel kevesebb, mint 200 millió forintba kerül.
Az iparosított technológiával készült épületek felújítása összességében komplex, műszaki, gazdasági és szociális feladat, amelyet megfelelő körültekintéssel kell megtervezni és végrehajtani – közölték lapunkkal a BME-n. A szakmailag megalapozatlan, részleges felújítások komoly károkat okozhatnak: ilyen például a hibásan felújított épületekben a penészképződés. Mivel a panelprobléma számos európai országot érint, az Európai Unió kiemelten kezeli azt.
Bakonyi Attila