B. Judit Varga

A drága virsli az igazán kelendő

A juhbeles, a bécsi, a debreceni és a koktélvirsli a sláger - mondta Ponekker László, a Priváthús ügyvezetője a Somogy Tv-nek. Szerinte ahogy csökken az olcsó, műbeles virslik iránti kereslet, úgy nő a hazai, minőségi termékek forgalma a kereskedőknél. Náluk ebben az időszakban 2-3-szor annyi virslit gyártanak, mint máskor, s a malachúsra is megnő a kereslet. Egy másik nagy húsfeldolgozó ezzel szemben azt állította, hogy még mindig érezhető a gazdasági válság hatása a forgalmon, de ezzel együtt is bizakodóan várják az év végi rohamokat. A cég bécsi virslijét és téliszalámiját keresik ilyenkor a legtöbben, ez utóbbi limitált kiadású csomagolásban jelent meg idén a polcokon - állította Bódi Krisztina marketingigazgató.

Újra pezseghet a piac?

Hazánk egyik legnépszerűbb pincészetében Badacsonyörsön évente 11 millió palack bort és 700 ezer palack pezsgőt állítanak elő. A pincészet tapasztalatai szerint míg a borfogyasztás évről évre emelkedik, addig a szilveszter elengedhetetlen kelléke, a pezsgő egyre kisebb népszerűségnek örvend. Általános trend, hogy a globális gazdasági válság kezdete óta a pezsgőfogyasztás világszerte csökkent. Ezen a téren azonban a december akár fordulót is hozhat. Stephen Charters, a Reims pezsgőmenedzsment-szakértője szerint ugyanis a pezsgő népszerűsége az idén lassan visszatér, és innentől akár ismét növekedhet. A pezsgő népszerűségével egyidejűleg a szakember szerint a minőségi alkoholfogyasztás iránti igény is emelkedhet. Nem biztos azonban, hogy ez a változás gyorsan begyűrűzik hozzánk is.

Kétszer támogatjuk a patikusokat

A gyógyszerészek kötelező tulajdonba kerüléséről szóló, az eredeti javaslathoz képest csak néhány ponton enyhített (Napi Gazdaság, 2010. december 27.) törvény ellen az Alkotmánybírósághoz fordul a Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) - tudtuk meg a szervezet elnökétől, Korodi Karolinától. Mint elmondta: a határidő meghosszabbítása egyáltalán nem változtat azon a tényen, hogy a kormány visszamenőleges hatállyal nyúl hozzá a magántulajdonhoz (a szabály szerint a gyógyszerészeknek először 25 százalékos tulajdoni hányadot kell elérniük a patikákban, többségbe kerülésük pedig 2017-től lesz kötelező). A láncok nem a liberalizáció hatására jelentek meg Magyarországon, már 19 éve tevékenykednek ezen a piacon. A rendszerváltást követően a patikákat privatizálták, akkor kedvező áron és állami támogatással (a start-, illetve különböző önkormányzati hitelek révén) vehették azokat meg a patikusok. Közülük azután sokan értékesítették tulajdonukat. Most - fogalmazott Korodi - még egyszer az adófizetők pénzén szerezhetnek részesedést, bár most nem lesz kinek értékesíteni azt (a láncok a továbbiakban nem vásárolhatnak). Állami támogatás nélkül egyértelműen kivitelezhetetlennek tűnik a törvény által kikényszerített változás. Már fel is merült, hogy legalább négymilliárd forintot kellene kapnia a szektornak. Ez pedig annak tükrében különösen abszurd, hogy a patikák többségétől eddig szép bevétele származott a költségvetésnek. A HGYSZ tagvállalatai pedig - mondta el Korodi - több tíz millió forintot fizettek be az idén válságadó formájában mint kiskereskedelmi láncok.

Jönnek a nyugdíjlevelek - Ezekre a határidőkre figyeljen!

Az ONYF leveléhez csatolt tájékoztató szerint az öröklés miatt nem érdemes a magánpénztárnál maradni, hiszen „kedvezőbb kilátásokat nyújt a társadalombiztosítási rendszerbe történő visszalépés”. Az új törvény szerint viszont ez egyáltalán nincs így. A tb-rendszerbe nem visszalépők 2011. november végéig szerzett állami nyugdíjjogosultsága viszont megmarad.

Sulykolja az ONYF az állam előnyét

Megkezdte a magán-nyugdíjpénztári tagok tájékoztatását az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF). A személyre szóló levelek kézbesítésével akadhatnak gondok, mert úgy tűnik, a rendelkezésre álló adatbázis nem tökéletes. Lapunkhoz érkezett jelzések szerint több levél is rossz címre ment, sőt kaptak nem magánpénztári tagok is. Meghökkentő módon a névre szóló levélben deklarálják, aki visszalép, annak ellátását nem csökkentik amiatt, mert korábban magánpénztári tag volt. A levélhez csatolt tájékoztatás tartalma is elég meglepő, ebből ugyanis úgy tűnik, mintha maga a kormányzat sem bízna abban, hogy a most megalkotott szabályok alapján is elég vonzó az állami nyugdíj. Egyértelműen azt jelzik ugyanis, hogy az öröklés miatt nem érdemes a magánpénztárnál maradni, hiszen "az öröklés, illetve a hozzátartozói ellátások szempontjából is kedvezőbb kilátásokat nyújt a társadalombiztosítási rendszerbe történő visszalépés". Az új törvény szerint viszont ez egyáltalán nincs így, hiszen csupán - a későbbiekben kidolgozandó - özvegyi nyugdíjra lehet (esetleg) jogosult majd az elhalt házastársa. Gyermekekről tehát szó sincs. Mint sulykolják: "a pénztártagság fenntartása minden életkorban és bármely jövedelmi szint mellett kockázatos". Itt az ellátási korlátról feledkeznek meg, vagyis hogy bizonyos jövedelmi szint felett már nem keletkezik plusznyugdíj.

Felügyeleti biztosok a Jógazdánál

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) tőkehiány miatt hat hónapra felügyeleti biztosokat rendelt ki a gönci központú, de budapesti székhelyű Jógazda Szövetkezeti Takarékpénztárhoz. A kirendelés időtartama alatt az erről szóló határozat szerint az igazgatóság feladatait a felügyeleti biztosok közösen gyakorolják. A felügyelet egyúttal (legfeljebb egy évre) megtiltotta, hogy a takarék hitel- és pénzkölcsönt nyújtson vagy az azokkal kapcsolatos határidőket meghosszabbítsa (prolongáció), pénzügyi szolgáltatást közvetítsen, részjegyek összegét fizesse vissza, illetve a kirendelt biztosok írásos engedélye nélkül bármilyen kötelezettséget vállaljon. A hitelintézetet így gyakorlatilag teljesen leállították.

A hitelközvetítők optimisták, bár sok még a kockázat

Az Otthon Centrum és az OC hitelközvetítési üzletágának közös elemzése szerint a kormányzati lakásprogram elinduló elemei, illetve a forinthitelek terjedésével kiszámíthatóbbá vált hitelterhek következtében jó esély van arra, hogy 2011-ben a lakáspiac a többéves válság után fellendüljön és a vevők mellett az egyéb piaci szereplők is visszanyerjék 2008 végén elvesztett bizalmukat. Mint azonban hozzátették: ehhez a gazdaság stabilizációjára is szükség van. Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója visszaidézte év eleji piaci jóslatukat, ami arra vonatkozott, hogy az ágazat a válság mélyét már 2009-ben elérte, az idei év pedig a lassú kilábalás megindulását hozza majd. Visszatekintve elmondható, hogy valóban jobb hangulatban telt ez az év, mint az azt megelőző, ám - ismerte el - a tényleges, számokban, forgalomban mérhető pozitív irányú elmozdulás csak 2011-ben várható.

A Széchenyi válthatja az üdülési csekket

Elindult az összefogás a turizmus szereplői között, ami a versenyképesség javulásának alapja, egyben ez alapozhatja meg a foglalkoztatás bővülését is az ágazatban - állította az MTI-nek nyilatkozva Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára. Mint elmondta: eddig összesen 34 turisztikai desztináció menedzsment (TDM) szervezet jött létre és csupán 2 térségi TDM. Január 15-étől összesen 4,7 milliárd forint áll rendelkezésre TDM-szervezet fejlesztésére. A regisztráció december 15-én indult el.

Százmilliárdtól eshetnek el a bankok

Tavaly novembertől jelentős módosítások léptek életbe a pénzforgalmi rendszerben. A legfontosabb talán az, hogy ettől az időponttól nem csak a hitelintézetek nyújthatnak teljes körű pénzforgalmi szolgáltatást Magyarországon, hanem a Magyar Posta, de új pénzforgalmi intézmények is. A lehetőségek iránt eddig igen csekély volt az érdeklődés. Az IFUA Horváth & Partners tanácsadó cég úgy véli, ezen a téren alapvető változást hozhat a következő év.