B. Judit Varga

Megint dolga van az OBA-nak

Hosszú idő után most ismét fizetnie kell az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA). A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) visszavonta ugyanis a Jógazda Szövetkezeti Takarékpénztár engedélyeit, egyidejűleg kezdeményezte az intézmény felszámolását. Tavaly tőkehiány miatt hat hónapra felügyeleti biztosokat rendeltek ki takarékhoz (Napi Gazdaság, 2010. december 29.). Ez a lépés azonban annyira megrengette a tagok és ügyfelek bizalmát, hogy erőteljes betétkivonás indult meg. A PSZÁF most tájékoztatójában hangsúlyozza: a takarék (még megmaradt) 6,5 ezer betétesének érdeke, hogy az OBA közreműködésével mielőbb megkezdődhessen a kártalanítás - ezt a szervezet az előírások szerint az engedély-visszavonó határozatát követő 20 munkanapon belül köteles megtenni. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) az intézkedésre reagálva hangsúlyozta: az érintett piaci szereplő 2005. január elseje óta nem tagja az integráció központi szerveinek, így az OTSZ-nek és az OTIVA-nak (Országos Intézményvédelmi Alap) sem. A Jógazda Takarékpénztárt éppen azért zárta ki tagjai közül az integráció, mert nem teljesítette kötelezettségeit az OTSZ és az OTIVA felé. A jövőbeli hasonló események elkerülése érdekében az integráció tagszervezetei javasolják és minden szükséges lépést megtesznek annak érdekében, hogy ismét kötelező legyen az integrációs (ezzel együtt az intézményvédelmi) tagság - mondta Varga Antal, az OTSZ ügyvezető igazgatója. Azoknál a takarékoknál ugyanis - tette hozzá -, amelyek OTSZ-, így OTIVA-tagok, gyakorlatilag értelmezhetetlen a felszámolás fogalma, hiszen az alap komoly intézményvédelmi pénzeszközökkel rendelkezik, és még abban a fázisban beavatkozik, amikor a bármilyen kis mértékű tőkeprobléma esete először felmerül.

Újra szabad a devizahitelezés?

Tavaly augusztusban lépett hatályba a devizakölcsönre való jelzálogjog bejegyzésének tilalma. A lapunknak akkoriban nyilatkozó bankok szerint már korábban szinte jelentéktelenné vált a devizahitelezés, részben a jogszabályi korlátok, részben a forint kamatszintjének süllyedése miatt (Napi Gazdaság, 2010. augusztus 2.). Az azóta eltelt idő alatt azonban kiderült: a forint képes elszakadni a világtól, a jegybanki alapkamat pedig újra emelkedhet. Ilyen körülmények között fontos lehet, hogy a devizahitel-korlátozásokkal kapcsolatos jogszabályokat 2011. január 1-jei hatályba lépéssel módosították.

Átalakult a belső finanszírozás

Romlott a háztartások és a cégek finanszírozási helyzete tavaly a harmadik negyedévben 2009 hasonló időszakához képest - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen közzétett adataiból. Míg a háztartások nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint a 2010 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 4,9 százalékát érte el, a harmadik negyedévben ez az arány már "csak" 3,4 százalék volt (a válság kitörése előtt nullához is közelített ez az érték). A cégeknél a finanszírozási képesség átfordult finanszírozási igénnyé. Persze ez nem értékelhető negatív jelenségként, hiszen a gazdaság szempontjából az tekinthető normálisnak, ha a lakosság nettó módon megtakarít, a vállalatok pedig eladósodnak. Az MNB által már közzétett további adatokból egyébként úgy tűnik, hogy a negyedik negyedévben ezen a téren akár visszarendeződés is bekövetkezhetett.

Itt a bizonyíték: menekül Magyarországról a tőke

Szaporodnak azok a híradások, amelyek szerint a magyarok külföldre menekítik megtakarításaikat, és a jegybank legfrissebb adatai is elgondolkodtatóak. A hazai bankokból december 1-jéig tavaly összesen mintegy 440 milliárd forint betétet vontak ki a magánszemélyek. Az ezt megelőző évben ugyanekkor 340 milliárd forint feletti volt az elhelyezés. A BAMOSZ statisztikái szerint pedig októberben és novemberben is kevesebb pénz érkezett az alapokhoz, mint amennyi befektetést likvidáltak.

A kisebbeknek kevesebb hitel juthat

Jövőre a gazdasági növekedés pozitív hatásai már egyértelműen szétterjednek a vállalati szférában is, ami a bankok vállalati üzletágának javuló eredményében is érezhető lesz, a lakossági üzletág azonban lassabban tér magához - mondta el lapunknak Kozma András, a Commerzbank elnök-vezérigazgatója. Kozma összességében a külső működési környezet szerény, de egyértelmű javulására számít, bár - mint hozzátette - ennek ellenére a hitelkínálat a vállalati oldalon szűkös lesz, mert a bankadó és a versenytársakhoz képest gyenge magyarországi mutatók miatt a bankok tulajdonosai a bankcsoporton belüli tőkeallokáció során nem preferálják majd Magyarországot. Így a hagyományosan jó hitelképességű nagyvállalati szféra javuló feltételekre és problémamentes banki kapcsolatra számíthat, viszont a kis- és középvállalati kör számára jelentősen megnehezedik a forráshoz jutás.

Akár százmilliárdok is távozhattak az országból?

Szaporodnak azok a híradások, amelyek szerint a magyarok külföldre menekítik megtakarításaikat. Már a szlovákiai bankok is jelentős pénzbeáramlásról számolnak be (Napi Gazdaság, 2010. december 30.). A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai is elég elgondolkodtatóak ebből a szempontból. A hazai bankokból ugyanis a tranzakciók alapján december elsejéig tavaly összesen mintegy 440 milliárd forint betétet vontak ki a magánszemélyek. Az ezt megelőző évben ugyanekkor 340 milliárd forint feletti volt az elhelyezés. Persze közben zajlik a megtakarításoknál egy struktúraváltás is, hiszen a csökkenő kamatszint miatt sokan fordulnak alternatív megoldások (elsősorban befektetési jegyek) felé.

Mindent tarol a Fidesz-KDNP

Az áprilisi választásokat elsöprő fölénnyel, kétharmados parlamenti többséget szerezve a Fidesz-KDNP nyerte meg. A párt októberben besöpörte az önkormányzati helyeket is, csak néhány pozíció maradt az ellenzéki pártoknak, jobboldali színekben pompázik Budapest, a főpolgármester Tarlós István lett. Köztársasági elnökké Schmitt Pál egykori párbajtőrözőt választották, aki 2003-ban belépett a Fideszbe és a párt alelnökévé is megválasztották. Megválasztása után Schmitt azt ígérte, hogy idővel pártsemlegessége is kialakul majd, mindenesetre feladatául tűzte ki, hogy a nemzeti együttműködés, összefogás jegyében tevékenykedik. A nemzeti együttműködés nyilatkozatának (amit egy kormányrendelet szerint július elejétől minden kormányzati épületben ki kell rakni bekeretezve, legalább 50-szer 70 cm-es méretben) parlamenti "méltó elhelyezéséről" Schmitt még az Országgyűlés elnökeként gondoskodott.

A bankok nem aggódnak

A svájci frank forinthoz képesti újabb és újabb történelmi csúcsa úgy tűnik, nem igazán rázza meg a portfóliójukban még mindig jelentős frankban denominált hitelállományt tartó pénzintézeteket. A svájci frank jelenlegi kiemelkedően magas szintje akkor jelenthet egy érdemleges ügyfélkör számára problémát a jövőben, ha tartósan fennmarad - állították lapunk érdeklődésére az OTP-nél. A legnagyobb magyar banknál úgy látják, az ügyfelek nagy része a devizaárfolyamok változékonyságával előre számol, így kisebb kilengések nem okoznak érzékelhető romlást a portfólió minőségében. Az árfolyam alakulása csak egy a portfólió minőségére hatást gyakorló tényezők közül. A hatás kétségtelenül nem elhanyagolható, és az árfolyam erősödése természetesen nem a portfólióminőség javulása irányába mutat - ismerték el a Budapest Banknál. Hozzátették azonban, hogy tapasztalatuk szerint a bajba került ügyfelek többsége nem az árfolyam-emelkedés miatt nem tud fizetni, hanem azért, mert elvesztette az állását, rajtuk pedig hosszú távon csak a munkaerőpiac beindulása tud segíteni. A vállalati bankként ismert Commerz hitelportfóliójában - tudtuk meg - a svájcifrank-hitelek aránya jóval alacsonyabb a hazai piacon működő, univerzális bankok portfóliójához képest, éppen ezért itt a frank erősödése által okozott esetleges fizetési nehézségek is sokkal visszafogottabban jelentkeznek. Az elmúlt időszakban egyetlen hitelintézetnél sem tapasztalták, hogy ügyfeleik frankalapú kölcsöneiket forintra vagy euróra váltanák. Szinte mindenki úgy látja, hogy inkább a kivárás jellemzi az ügyfelek viselkedését ezen a téren.

Kisemmizték a magánkasszákat

A magánnyugdíjpénztárak még az idén is zsíros jutalékokat tudtak fizetni a tagszerző ügynököknek, mára azonban az is kérdéses, hogy kettőnél több piaci szereplő életben tud-e maradni. Orbán Viktor miniszterelnök októberben bejelentette: a magánkasszákba folyó tagdíjakat 14 hónapon keresztül az állami nyugdíjalapba irányítják át. Rövidesen nyilvánvalóvá vált, hogy a kormányzat a második pillér teljes felszámolására törekszik. Ezt azonban (legalábbis eleinte) legfeljebb politikusi elszólásokban jelezték. Nem csoda, hiszen a magánkasszáknál gyűlt pénzhez a tagoknak az állami rendszerhez képest egyértelműen pluszjogosultságok társulnak. Ilyen az egyéni számla, az örökölhetőség, de a pluszbefizetés lehetősége is. Mindezt pedig legalábbis kockázatos parancsszóval elvenni. Sajátos győzködés indult tehát be, Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott az emberek pénzének eltőzsdézéséről, a kasszák rossz gazdálkodásáról, sőt egyenesen eltűnt pénzről (ennek összege először 500, majd 100 milliárd, később már "csak" százmilliók volt) beszélt. A végül elfogadott jogszabály azután már leplezetlenül a szektor eltüntetését célozta. Azoknak kell külön procedúrával nyilatkozniuk, akik maradni akarnak magánpénztáruknál, utánuk ráadásul a jövőben úgy fizet 24 százalékos nyugdíjjárulékot munkáltatójuk, hogy azután nem keletkezik állami nyugdíjjogosultságuk. Az utóbbival kapcsolatos ellentmondást a jogalkotók azzal oldották fel, hogy adóvá keresztelték át ezt a terhet. Most a pénztárak legfeljebb tízszázalékos arányú maradást valószínűsítenek.