Tavaly novembertől jelentős módosítások léptek életbe a pénzforgalmi rendszerben. A legfontosabb talán az, hogy ettől az időponttól nem csak a hitelintézetek nyújthatnak teljes körű pénzforgalmi szolgáltatást Magyarországon, hanem a Magyar Posta, de új pénzforgalmi intézmények is. A lehetőségek iránt eddig igen csekély volt az érdeklődés. Az IFUA Horváth & Partners tanácsadó cég úgy véli, ezen a téren alapvető változást hozhat a következő év.
Egy pénzforgalmi szolgáltató (payment service provider, PSP) megalapításának két célja lehet: a banki költségek csökkentése vagy önálló, piaci szereplőként való fellépés - magyarázza Huba Eörs ügyvezető partner. Úgy véli, jellemzően nagyvállalatok alapítanak ilyent a saját tranzakciós költségeik csökkentésére, hiszen nem kell bankot igénybe venniük belső és külső pénzforgalmukhoz. Huba szerint azoknak a cégeknek éri meg a PSP indítása, amelyek kiterjedt lakossági ügyfélkörrel rendelkeznek. Ilyenek a távközlési, a közüzemi, a kiskereskedelmi vagy a médiavállalatok. Valószínűleg az új szereplők új szolgáltatásokkal jelennek meg, vagy agresszívan árazzák termékeiket, hogy a bankokkal szemben megkülönböztessék magukat.
Az IFUA előrejelzése szerint idehaza elsősorban áruházláncok, telekommunikációs cégek, kiskereskedelmi vállalkozások léphetnek be erre a területre. A fizetési forgalom alapján a piac mérete 80-100 milliárd forintra tehető, amely jelenleg a bankok bevételeként jelenik meg. A jövőben a PSP-szolgáltatók megjelenése a bankoknak okoz fejtörést és az erősödő verseny biztosan tovább csökkenti a pénzforgalmi szolgáltatások költségét. Pénzforgalmi szolgáltató indításához elegendő 37,5 millió forint jegyzett tőke (az alapfunkciókhoz már 15 millió is elég lehet), míg bank esetében 2 milliárd forint az elvárás. Ez jelentős különbség, ami ugyanakkor azt is tükrözi, hogy mi várható el a szolgáltatótól: elsősorban számlavezetési funkciót látnak el, főként fizetési tranzakciók (átutalások, beszedések, bankkártyás tranzakciók) menedzselésére szolgálhatnak. Gyakorlatilag ez nem különbözik egy banki folyószámlától, de a pluszszolgáltatások tekintetében erős versenytársai lehetnek a működő pénzintézeteknek - állítja Huba. A bankok azonban - derült ki lapunk érdeklődéséből - egyelőre nem tartanak attól, hogy megszorongatnák őket az új szolgáltatók. A számlavezetés terén az MKB tapasztalatai szerint a fogyasztók a komplex, teljes körű szolgáltatásokat preferálják, ide értendőek például a közüzemi számlákkal kapcsolatos tranzakciók. Abban hiszünk - fejtették ki a K&H-nál -, hogy megfelelő számlacsomag esetén az ügyfél ugyanahhoz a bankhoz utalja jövedelmét, aktív bankhasználóvá válik, folyószámlahitelt, hitelkártya- és egyéb fogyasztási kölcsönöket is igénybe vesz. Az AXA-nál korábban éppen fordított keresztértékesítési irányt tudtak elképzelni: a hipermarketek már hitelkártyával rendelkező ügyfelei jelenthetik az elsődleges célcsoportot a folyószámla-értékesítéshez (Napi Gazdaság, 2010. március 10.).
