B. Judit Varga

Irányt keresnek a magyar bankok

Előző évi adatait eddig a szektor több mint háromnegyedét képviselő bankok ismertették. Az első ránézésre is látszik, hogy a 2010-es akadályokat a piaci szereplők eltérő mértékben tudták venni. A piaci súlyok nyilvánvalóan eltolódtak, hiszen a nem tőzsdei bankok közül (a tőkepiaci szereplőkről már több elemzés is megjelent) nagyot zuhant az UniCredit és a CIB mérlegfőösszege, elég jelentősen esett az MKB, a Budapest Bank (BB) pedig gyakorlatilag stagnált. Egyetlen győztes látszik a mezőnyben. Az Erste három százalék alatti növekedése persze \"békeidőben\" aligha hozna bárkit is lázba, most azonban ez elegendő volt arra, hogy a bankcsoportok konszolidált mérlegfőösszege alapján sikerüljön megelőznie az MKB-t. Egyelőre persze ez az előny kisebb, mint amennyivel az MKB tavalyelőtt vezetett, így sok múlhat a további lépéseken.

A Raiffeisen lett a legjobb bank Kelet-Közép-Európában

Sorozatban ötödik alkalommal választotta meg a Global Finance a Raiffeisen Bank Internationalt (RBI) a \"Világ legjobb feltörekvő bankja 2011\" kategória kelet-közép-európai régiós győztesének − tudatta a hitelintézet. Mint hangsúlyozták: a pénzügyi szektor neves kiadványa további elismeréseket is megítélt az RBI-nek: második alkalommal kapta meg a Raiffeisen a \"Legjobb bank Ausztriában\" kitüntetést a \"Világ legjobb fejlett piaci bankja\" kategóriában, ezenfelül az RBI leányvállalatai Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban a \"Helyi piacok legjobb bankja\" díjat is kiérdemelték. Az RBI 15 millió ügyfelet szolgál ki világszerte, több mint 59 ezer munkatársát pedig döntő részben Kelet-Közép-Európában foglalkoztatja.

Tartalékok: ahány ház, annyi stratégia?

Az eddig jelentő bankok mindegyike kitért arra, hogy eredményességét jelentősen befolyásolta kihelyezéseinek várható megtérülése. A CIB-csoport az előző évi 73,1 milliárd forinttal szemben 2010-ben 83,1 milliárd forintnyi céltartalékot és értékvesztést képzett. Az értékvesztés számottevő része az ingatlanfinanszírozáshoz kapcsolódott. Az előzetes várakozásokat meghaladó mértékben (43 százalékkal) emelkedett a nem teljesítő hitelek aránya és az arra elszámolt értékvesztés az Ersténél. A Budapest Bank arról számolt be, hogy céltartalékait részben a szabályozási követelményeknek való megfelelés miatt növelte 21 százalékkal. Az UniCredit csak annyit közölt, hogy a bank vállalati ügyfélkörének stabilitása, a pénzügyi szolgáltatások által is támogatott válságálló képessége révén e területen a piac átlaga alatt volt a nem teljesítő hitelek aránya, ami a bank eredményességét is megalapozta.Az MKB nemcsak rekord nagyságú vesztesége, hanem tartalékolása miatt is az előző év különlegességének számít (ez a kettő persze szorosan összefügg). Értékvesztésre és céltartalékra az előző évi több mint háromszorosát számolták el. A teljes tartalék nagysága így mintegy 240 milliárd forintra rúg. Nehéz nem arra gondolni, hogy itt valamiféle konszolidáció, illetve speciális ügylet előkészítése zajlik. Az állammal kötendő \"házasságot\", illetve a bank eladásánák szándékát azonban egyelőre határozottan cáfolják.

A hosszú élet ára

A jövőben az éves gazdasági teljesítmény csaknem 30 százalékát nyugdíjra, egészségügyre és ellátásra fogjuk költeni, Magyarországon 2050-ben a lakosság 33 százaléka 60 év feletti lesz −  állítja Alexander Börsch, az Allianz nemzetközi nyugdíjelemző vezető közgazdásza. Az Allianz nyugdíj-fenntarthatósági indexe szerint a leginkább fenntartható rendszer Ausztráliában és Svédországban működik. Utóbbi Börsch szerint a nyugdíjaskori jövedelem különféle pillérek közötti diverzifikálásának elsőrendű példája. A társaság tanulmánya világossá teszi, hogy a korosodó társadalmak világszerte hatalmas terhet rónak az államháztartásokra. Mint megjegyzik, kulcskérdés, hogy miként lehet a közkiadásokat ellenőrzés alatt tartani. Fenntartható és pénzügyileg életképes rendszerek felállítása pedig létfontosságú a nyugdíjak, ellátás és egészségügy területén. Következtetéseik szerint a fenntartható rendszerek és az öngondoskodás alapkövetelmény a pénzügyileg szilárd nyugdíjaskorhoz a mostani és későbbi generációk számára.

Nyugdíjügyben csapott le a felügyelet

A pénzügyi felügyelet sorra ellenőrzi, a magánnyugdíjpénztárak nem terheltek-e tagjaikra indokolatlan költséget – most rátalált az első esetre.

Nagyot változott a BAR-lista

A múlt péntektől a bankok csak azokat látják a KHR-rendszerben (korábbi nevén BAR-listán), akik hátralékukat nem rendezték 12 hónapon belül, vagyis a fizetési késedelembe esett adósokat nem öt, hanem csak egyetlen évig tartják nyilván.

Devizahitelek: pár nap, és minden kiderül

Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség távozó elnöke hangsúlyozta, már három éve visszavonult. Válságkezelésre hívták vissza, a viharok azonban egész mostani regnálása alatt tartottak. Utódjának már békeidőket idéző együttműködése alakulhat ki a kormánnyal – mondta el lapunknak.

Tőkét kap a CIB

A CIB Bank is a zsugorodó mérlegfőösszegű, veszteséges hitelintézetek sorát gyarapította az előző évben. A pénzintézet működési nyeresége ugyan nem sokkal marad el a 2009-ben elérttől, de profitja még a bankadót is több mint tízmilliárd forintot meghaladóan lett negatív - derül ki gyorsjelentésükből. Az összesen 23,5 milliárd forintos veszteséghez ugyanis 13 milliárddal járult hozzá az extra teher. A csoport mérlegfőösszege jelentősen, 9,5 százalékot meghaladó mértékben zsugorodott. Az ügyfélbetéteknél kilenc százalék feletti, míg az ügyfélhiteleknél "csak" 4,4 százalékos volt a visszaesés. A bank hangsúlyozza viszont, hogy a példátlanul kedvezőtlen külső körülmények ellenére 15,1 százalékos részesedésével továbbra is erős piaci pozíciókkal rendelkezik a vállalati hitelek és a lízingszolgáltatások területén. Ők úgy látják, hogy 2010-ben a kiélezett verseny ellenére megőrizték erős betétgyűjtő képességüket, főleg a lakossági üzletágban. A csoport tőkemegfelelési mutatója egyébként a veszteség mellett is elérte a 9,8 százalékot, ami a jogszabályok által megköveteltnél jóval magasabb. Nyilvánvalóan azonban már a szigorodó tőkeszabályokra készülve, valamint azért is, hogy ez az esetleges expanziónak se legyen akadálya, a CIB tulajdonosa, az Intesa Sanpaolo még ebben a hónapban 40 milliárd forint értékű tőkeemelést hajt végre. A CIB emellett folytatja már 2010-ben megkezdett takarékoskodását. Ennek köszönhetően a bankcsoport teljes működési költsége 2010-ben öt százalékkal, 59,2 milliárd forintra csökkent. Az általános hatékonyság növelését célzó átfogó költségkezelési program teljes hatása a hitelintézet szerint 2011-ben és 2012-ben mutatkozik majd meg.

Serényen törlesztett a lakosság

Idén februárban a lakosság igen óvatos maradt: devizahiteleit igyekezett serényen törleszteni, forintból pedig csekélyebb összegű hitelt vett fel - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adataiból. A háztartások hitelállománya tranzakciókból eredően (az átértékelődésektől és az egyéb volumenváltozásoktól megtisztítva) így összességben 29,7 milliárd forinttal mérséklődött. A vállalatok azonos stratégiát követtek, de még visszafogottabbak voltak: hitelállományuk 40,5 milliárd forinttal csökkent. Mindkét szektor figyelt a spórolásra is, a magánszemélyek 36,1 milliárd, a cégek pedig 24,3 milliárd forinttal több betétet helyeztek el, mint amennyit kivontak. Nemzetgazdasági szempontból a háztartási vagyon növekedése jó hír, a vállalatoknál ugyanez (a fejlesztések, beruházások nyilvánvaló elmaradása miatt) korlátot jelez. Változatlan feltételek mellett a bankok így aligha tudják majd megfelelően támogatni a tervezett növekedést. Az önkormányzatok épp ellentétesen viselkedtek. Hitelállományuk 25,8 milliárdra nőtt, miközben nettó módon 17,4 milliárd forint betétet szabadítottak fel, így pozíciójuk a tranzakciók alapján több mint negyvenmilliárd forinttal romlott. Az év második hónapjában növekedett viszont az új szerződések értéke a lakossági forint-jelzáloghiteleknél. Ez arra utalhat, hogy a tavasz beköszöntével - a kilakoltatási moratórium kedvezőtlen hatásaival együtt, vagy ellenére - mégis megindulhat ez a piac. A növekedésnek persze gátat szabhat, ha a februárihoz hasonlóan tovább drágulnak ezek a kölcsönök. A személyi hitelek új szerződéseinek összértéke erőteljesebben nőtt. A cégeknél az új szerződések alapján trendváltás nem látható, bár némi módosulás azért bekövetkezhet majd állományi szinten is. A vállalatok egymillió euró érték alatti forint-, valamint euróhiteleinek értéke januárhoz képest kisebb mértékben tovább csökkent. Az egymillió euró feletti kategóriában azonban a forinthitelek apadása mellett az euróhiteleknél jelentős a növekedés. A lakosság a közös európai pénzt az új szerződések alapján kifejezetten preferálta a betéteknél.