Előző évi adatait eddig a szektor több mint háromnegyedét képviselő bankok ismertették. Az első ránézésre is látszik, hogy a 2010-es akadályokat a piaci szereplők eltérő mértékben tudták venni. A piaci súlyok nyilvánvalóan eltolódtak, hiszen a nem tőzsdei bankok közül (a tőkepiaci szereplőkről már több elemzés is megjelent) nagyot zuhant az UniCredit és a CIB mérlegfőösszege, elég jelentősen esett az MKB, a Budapest Bank (BB) pedig gyakorlatilag stagnált. Egyetlen győztes látszik a mezőnyben. Az Erste három százalék alatti növekedése persze \"békeidőben\" aligha hozna bárkit is lázba, most azonban ez elegendő volt arra, hogy a bankcsoportok konszolidált mérlegfőösszege alapján sikerüljön megelőznie az MKB-t. Egyelőre persze ez az előny kisebb, mint amennyivel az MKB tavalyelőtt vezetett, így sok múlhat a további lépéseken.
Sok biztató azonban az MKB vonatkozásában az eddig megismert tervek alapján sem látszik. A bank ugyanis − derült ki az eredményeket bemutató tájékoztatón Erdei Tamás elnök-vezérigazgató szavaiból − lehetőségeit tőkéjéhez szabja. Ez pedig a 2010-es csaknem 118 milliárd forintos veszteség (Napi Gazdaság, 2011. március 31.) tükrében nem ígéri éppen az expanziót. A bank az ingatlan- és strukturált finanszírozás terén folytatja a leépítést, külföldi aktivitását (ami korábban elég jelentős volt) szintén csökkenti, az építőipar szinte tiltólistára kerül. A vállalati szektorban a termelés területén a forinthitelezésre koncentrálnak. Nyitnak viszont a kis- és középvállalati szektor irányába, valamint belépnek a kereskedői kártyaleolvasó terminálok (pos) elfogadói piacára. A lakosságnál komoly terveik vannak, ügyfeleik − akik tájékoztatásuk szerint az átlagnál aktívabbak, igényesebbek és jövedelmi helyzetük is jobb − elsődleges bankkapcsolatává akarnak válni. Ezen a téren állítólag már tavaly is sikerült szép sikereket elérniük.
Nagyratörő tervek akadnak másutt is. A BB az idei egy-, illetve kétszázalékos betét- és hitelállomány-lemorzsolódás után két számjegyű növekedést tervez (Napi Gazdaság, 2011. március 30.). Az Ersténél eddig arról hallhattunk, hogy sikeresnek tartják, hogy az üzleti tevékenység középpontjába tavaly az alaptevékenységet, azaz a lakosságnak, valamint a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásokat állították, Papp Edit elnök-vezérigazgató azt is jelezte: a kedvezőtlen szabályozási környezet ellenére nem vonulnak vissza. Ő azonban azóta már a múltnak számít, a tulajdonosnak az új ember kinevezésével bőven van tehát lehetősége az irányváltásra. Az Erste tervei így jelenleg még nem igazán ismertek, bár nemzetközi szinten még mindig a térségbeli nagyobb térnyerés célját emlegetik. Némi bizonytalanságra utalhat, hogy miközben több hitelintézet is igyekszik ügyelni arra, hogy addig nyújtózkodjék, ameddig a takaró ér, az Ersténél a hitelek betétekkel fedezettsége határozottan romlott a 2009-es, akkor is elég kirívó szinthez képest is. Ezen a téren sokat javított viszont az MKB és a BB.
A CIB elképzeléseivel kapcsolatban eddig csak arról beszélt, hogy továbbra is nagy figyelmet szentel a működési hatékonyság javításának. Az üzleti tevékenység esetleges élénkítésének azonban, úgy tűnik, tőkekorlátja itt nem lesz. A CIB-csoport tulajdonosa, az Intesa Sanpaolo ugyanis 40 milliárd forintos tőkeemelést hajt végre (Napi Gazdaság, 2011. március 31.). Tőkeerősítésre másutt is sor kerül. A K&H Bank ugyan még nem tette közzé 2010-es számait, de az sokatmondó lehet, hogy a KBC Bank március 24-én a magyar hitelintézet tőkéjének közel 67,3 milliárd forintos emelését határozta el. A K&H alaptőkéje így mintegy 141 milliárd forintra emelkedik.
