A magánnyugdíjpénztárakat (mnyp.) többször vádolták azzal, hogy nem kímélték a költségeket, tagjaikra indokolatlan terheket is raktak. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) − derült ki a napokban közzétett több határozatból is − célvizsgálatot is végzett az ügyben. Az Évgyűrűk Mnyp.-nél a 2010. március 31-től június 30-ig tartó időszakban tekintették át, hogy a pénztár által alkalmazott közvetett befektetési instrumentumok kapcsán a pénztártagokat milyen befektetési költségek terhelik. A határozat szerint a vizsgálat − a kassza által tett észrevételeket is figyelembe véve − intézkedést igénylő jogszabálysértést nem állapított meg, így az eljárást a PSZÁF már le is zárta. Hasonló kutakodást általában szeptemberi időpontokra vonatkozóan végeztek több alapkezelőnél és egyéb magánnyugdíjpénztáraknál is.
Tegnap azonban közzétették az első elmarasztalást. Az Aegon Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár egyik alapjánál állapítottak meg jogszabálysértést. A pénztár a befektetési jegyek 80, illetve e feletti arányát birtokolta, az alap túlnyomórészt 23-26 orosz részvényt tartalmaz. A vagyonkezelő − olvasható a határozatban − lényegileg azonos költséggel megvehette volna a pénztár részére közvetlenül is az eszközöket, így az alappal kapcsolatban felmerült valamennyi többletköltség indokolatlan.
A vagyonkezelő az alap eszközeinek kezeléséért éves alapkezelési díjat számít fel, amelynek nagysága befektetési jegyek esetében a tárgynapi eszközérték éves 2,5 százaléka. Ezen túlmenően az alapot letétkezelési, forgalmazói és könyvvizsgálói díj terheli, valamint ide hárítják az ügyletek során felmerült egyéb közvetlen költségeket, így különösen a befektetési szolgáltatói díjakat, a banki költségeket, a közzététellel és a befektetők tájékoztatásával kapcsolatos kiadásokat.
A pénztár többek között azzal védekezett, hogy az orosz értékpapírpiacokon folytatott értékpapír-kereskedelem, adminisztrációs, letétkezelői és elszámolási költségek jelentősen magasabbak, mint nyugat-európai társaiké, tagjaik pedig az alap révén jelentős többlethozamra tettek szert. Hivatkoztak arra is, hogy jelentős kockázatot hordoz még az elszámolási módszer is, hogy a letétkezelő által igénybe vett alletétkezelő nyolc-kilenc napos teljesítési határidők közt tud csak teljesítést vállalni, tehát magas szintű elszámolási és nem teljesítési kockázat áll fenn a közvetlen befektetések esetén. Ezzel szemben az alap elszámolása minden esetben az ügyletet követő három nap. A PSZÁF nem hatódott meg, úgy döntött, hogy az indokolatlan közvetett befektetés által okozott többletköltséget a pénztártagok részére május 25-ig meg kell téríteni.
Csak
10
százalék van likvid eszközökben
KERET
Az múlt héten közzétett határozatok alapján az ellenőrzések során a felügyelet többnyire azt állapította meg, hogy a portfólióban szereplő egyik befektetési alap nagysága sem érte el azt a 2 milliárd forintos nagyságrendet, ami előzetesen a kontroll feltételét képezte, így érdemi lépésekre nem is került sor.
