B. Judit Varga

Egységes európai segélyhívás

Az Egységes Segélyhívó Rendszer szolgáltatásainak fejlesztését a kormányprogram kiemelten kezeli, a kedvező döntés a közeljövőben megszülethet, így Magyarország is maradéktalanul kiépítheti a 112-es teljes rendszerét − mondta el Nyitrai Zsolt infokommunikációért felelős államtitkár az Európai Segélyhívószám Egyesület (European Emergency Number Association, EENA) Budapesten tartott nemzetközi konferenciáján. Az államtitkár köszöntője végén kifejezte reményét, hogy a konferencia eredményei mérföldkövet jelenthetnek a 112-es rendszer teljes európai kiépítésében. Az egységes európai segélyhívó szám az unió összes tagállamában működik, tárcsázásával díjmentesen hívható a központi diszpécserszolgálat. Az ide beérkező hívások kezdeményezőinek földrajzi helyzetét a telefonszolgáltatók segítségével azonosítják, és térinformatikai szoftverek segítségével megjeleníthetik egy monitor képernyőjén, ezzel is megkönnyítve, felgyorsítva a vészhelyzet elhárítását.

Online konzultáció

A tatabányai Szent Borbála Kórház patológusai − hangzott el az intézmény sajtótájékoztatóval egybekötött nyilvános bemutatóján − már nem zsebben viszik vagy postán továbbítják a konzultációra szánt szövettani metszetet. A telepatológiai rendszer kiépítését 2010-ben kezdte meg a kórház, amelyhez több intézmény is csatlakozott. Az interneten keresztül bonyolított metszetkonzultáció azonnali megbeszélést tesz lehetővé a szakemberek számára. Ezzel az interaktív konzultációs lehetőséggel a daganatos és nem daganatos betegségek terápiájára nagyon gyors, hatékony és biztos talajon álló kezelési javaslatot lehet tenni. Mint hangsúlyozták: segítségével gördülékenyebbé, magasabb színvonalúvá válik a betegellátás.

Kevés nálunk a beültetés

Hazánkban a különböző szakmai szervezetek munkájának ellenére továbbra is alacsonynak mondható a hagyományos pacemakerek és a defibrillátor (ICD) készülékek beültetéseinek száma − hangsúlyozta az ICD-Pacemakerrel Élni Alapítvány legutóbbi rendezvényén. Egymillió főre vetítve évente megközelítőleg 550 pacemakerbeültetés történik hazánkban, míg az elvégzett beültetések számát tekintve Európát vezető Németországban közel 1200. Az ICD-implantációk száma nálunk 75, míg Olaszországban 260. Geller László, a Magyar Kardiológusok Társasága speciális munkacsoportjának vezetője elmondta viszont: ma Magyarországon minden beteg kap pacemakert, akinek arra szüksége van, gyakorlatilag várólista sem létezik. A szervezet egyébként a beültetett készülékekkel élő emberek folyamatos tájékoztatását, felvilágosítását tűzte ki célul, de igyekeznek felhívni a figyelmet arra is, hogy évente 26 ezer ember veszíti életét azonnali szívmegállás következtében Magyarországon. A szív váratlan megállása ráadásul nagy százalékban a látszólag egészséges embereknél is bekövetkezhet. A halál oka az esetek 80 százalékában a szív elektromos katasztrófája, az orvosi mikroelektronika fejlődésének köszönhetően pedig az áldozatok nagy része megmenthető lenne.

Túl sok a kövér gyerek

Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) konferenciát tartott, amelynek központi témája a gyermekkori elhízás volt. Mint elhangzott, az Európai Unióban a hetvenes évek óta a tízszeresére nőtt a kövér gyerekek száma. A statisztikák szerint jelenleg több mint 14 millió a túlsúlyos és körülbelül 3 millió az elhízott fiatalkorú. A helyzet nálunk a dinamika alapján még rosszabb. Az OÉTI a 2010−2013 időszakra a nemzeti táplálkozási politikához cselekvési tervet dolgozott ki. Egy egynapos továbbképzésen bemutattak néhány modellprogramot (ilyen volt az első vízfogyasztást népszerűsítő kampány, illetve az iskolareggeli-kezdeményezés), a gyermekkori elhízás leküzdését célzó uniós projektet, valamint a gyermekkori táplálkozás pszichológiai aspektusait és összefoglalót hallhattak a résztvevők a gyermekkori elhízás terápiájáról.

Visszavágnak a magyar fogászok - besegít a kormány

Elindult a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési program, amelynek célja, a hazai ágazat európai piacvezető szerepének erősítése. A szektorban háromezer munkahely jöhet létre.

Portfóliótisztítási kvótát javasol az MNB

A bankok nem igazán akarnak (részben nem is tudnak) megfelelő nagyságban hitelezni, az ügyfelek pedig félnek eladósodni - summázható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) stabilitási jelentésének egyik fő üzenete. A kihelyezések visszafogása pedig (mint azt a nemzetközi példák is mutatják) gátolja, és igen törékennyé teszi a növekedést.

MNB: ez már nem tolerálható tovább!

Már kritikussá vált a helyzet a jelzálog kölcsönöknél - hangzott el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi stabilitásról készített jelentésének ismertetőjén.

Egészségügy: azonnali lépéseket tesz a kormány

Lezárult a gyógyszerkassza intézkedéseivel kapcsolatos egyeztetés. Néhány intézkedés hosszabb távú, máshol azonnal lépne a kormány. Utóbbi körbe tartozik az eredményalapú támogatás, amelyet az onkológiai szereknél vezetnének be. Az állam csak akkor adna támogatást, ha használ a kezelés.

Lakáshitel? Köszönjük, nem!

Lakáshitel? Köszönjük, nem!Rövid távon, azaz a következő egy-két éven belül a lakosság 22 százaléka tervez lakáscélú beruházásokat − derül ki a Fundamenta és a Trend-Budapest piackutató vizsgálatából. Meglepő módon a megkérdezettek között ennél nagyobb arányban voltak, akik már megkezdték a spórolást a lakásra. A lakáscélú megtakarítások harmados aránya a tervekkel összevetve önmagában is jelzi, hogy nem múlt el a magánszemélyek óvatossága.A beruházást tervezők közül is csak 31 százalék ugyanis azoknak az aránya, akik kisebb-nagyobb részben hitelfelvételből akarják azt megoldani (mint a Fundamenta megjegyzi, ez a teljes lakosságnak csupán 6,7 százaléka). A válaszadók 57 százaléka kifejezetten elutasítja a hitelfelvételt. Azoknak a többsége, akik mégis vennének fel kölcsönt, lakáscélú kiadásait csak 50 százalék alatti arányban finanszírozná kölcsönből (amivel tulajdonképpen alkalmazkodnak a tavaly bevezetett új szabályokhoz és az óvatosabb banki magatartáshoz is). A lakosság finanszírozási tervei így reálisabbakká váltak és azokban ismét jelentősebb szerepet kapott az önerő.Érezhető, hogy a lakosság most leginkább meglévő ingatlanjai feljavításában, korszerűsítésében, bővítésében gondolkodik, semmint másikra cserélésén − állapítja meg a lakás-takarékpénztár elemzése. A megkérdezettek 14 százaléka − ez képviselte a legnagyobb arányt − energiatakarékos beruházást tervez, 5 százalékuk meglévő ingatlanát bővítené, míg 7 százalékuk vásárolna házat vagy lakást, s csupán 2 százalék fogna építkezésbe. A lakáscélú beruházást tervezők közül a többség − 72 százalék − kisebb, legfeljebb 3 millió forint összegű beruházásban gondolkodik.