Lakáshitel? Köszönjük, nem!
Rövid távon, azaz a következő egy-két éven belül a lakosság 22 százaléka tervez lakáscélú beruházásokat − derül ki a Fundamenta és a Trend-Budapest piackutató vizsgálatából. Meglepő módon a megkérdezettek között ennél nagyobb arányban voltak, akik már megkezdték a spórolást a lakásra. A lakáscélú megtakarítások harmados aránya a tervekkel összevetve önmagában is jelzi, hogy nem múlt el a magánszemélyek óvatossága.
A beruházást tervezők közül is csak 31 százalék ugyanis azoknak az aránya, akik kisebb-nagyobb részben hitelfelvételből akarják azt megoldani (mint a Fundamenta megjegyzi, ez a teljes lakosságnak csupán 6,7 százaléka). A válaszadók 57 százaléka kifejezetten elutasítja a hitelfelvételt. Azoknak a többsége, akik mégis vennének fel kölcsönt, lakáscélú kiadásait csak 50 százalék alatti arányban finanszírozná kölcsönből (amivel tulajdonképpen alkalmazkodnak a tavaly bevezetett új szabályokhoz és az óvatosabb banki magatartáshoz is). A lakosság finanszírozási tervei így reálisabbakká váltak és azokban ismét jelentősebb szerepet kapott az önerő.
Érezhető, hogy a lakosság most leginkább meglévő ingatlanjai feljavításában, korszerűsítésében, bővítésében gondolkodik, semmint másikra cserélésén − állapítja meg a lakás-takarékpénztár elemzése. A megkérdezettek 14 százaléka − ez képviselte a legnagyobb arányt − energiatakarékos beruházást tervez, 5 százalékuk meglévő ingatlanát bővítené, míg 7 százalékuk vásárolna házat vagy lakást, s csupán 2 százalék fogna építkezésbe. A lakáscélú beruházást tervezők közül a többség − 72 százalék − kisebb, legfeljebb 3 millió forint összegű beruházásban gondolkodik.
B. Judit Varga