Elindult a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program, amelynek célja, hogy az egyre élesebb nemzetközi versenyben megőrizze Magyarország az ágazatban elért pozícióját - jelentette be Bátorfi Béla, a program alapítója, az Orvosi Turizmus Iroda Zrt. (OTI) felügyelőbizottsági elnöke a szervezet konferenciáján. Az eseményen Orbán Viktor miniszterelnök és az OTI vezetője együttműködési megállapodást írt alá.
Orbán elmondta: ma Magyarországon évente több tízezer külföldi részesül fogászati ellátásban, ami közvetlenül 60 milliárd forintos bevételt termel, így a fogászati turizmus zászlóshajó az egészségfejlesztésben. A kormányfő szerint a fogászati turizmus már bizonyított, a kiválóan képzett magyar orvosok értéket állítanak elő, a magyar állam méltó célpontokat keres fejlesztési forrásaihoz, a fogászati turizmust pedig ilyen befektetésnek nevezte Magyarország számára a miniszterelnök. Orbán példaértékűnek nevezte a hazai fogászati szektor fejlődését, amely véleménye szerint más, hasonlóan innovatív és tudásalapú szektorok számára is mintául szolgálhat.
A kormányzati lelkesedés nyilvánvalóan annak is szól, hogy a magyar fogászati turizmus fellendítéséhez a szakma az államtól szakpolitikai és szabályozási kérdésekben vár segítséget. A fejlesztési programhoz szükségesnek tartott 3,5 milliárd forintot főként kockázati tőke bevonásával teremtenék elő. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy elhangzott az is: piacvezető pozíciónkat komolyan veszélyeztetik az erőteljes állami támogatásra támaszkodó lengyel, török, bolgár és cseh versenytársak, velük szemben pedig állami szerepvállalás és a hazai fogászati szakma összefogása lehet hatásos.
Kis- és mikrovállalkozások tették Európa piacvezetőjévé a hazai fogászati turizmust, állami támogatás nélkül - hangsúlyozta Szűcs László, az OTI vezérigazgatója. Magyarország piaci része e területen a korábbi időszakban Európában megközelítette a 40 százalékot, a közel 400, külföldiek fogadásával foglalkozó rendelő eddig 20 milliárd forintot fektetett csak eszközökbe - tette hozzá. A vezérigazgató szerint a stratégiai hiányosságok vezettek oda, hogy veszélybe került a hazai fogorvosi szolgáltatók európai vezető szerepe, a program fő célja e pozíció megőrzése.
A versenytárs országok állami támogatással erősödtek meg, ami eddig hiányzott Magyarországon - tette hozzá Bátorfi. Szűcs szerint elsődleges feladat a 25-30 százalékra nőtt közvetítői jutalékok letörése, a program ennek érdekében külföldi irodákat nyit. A program három év alatt megduplázná, öt év alatt megháromszorozná a hazánkba fogászati kezelésre érkező külföldiek számát, mindez háromezer munkahelyet, két év múlva kétmillió szállodai éjszakát, négy év alatt 60, tíz év alatt 250 milliárd forintos költségvetési bevételt generálhat.
