A hazai pénzügyi közvetítő rendszer stabil, sokktűrő képessége jó − hangsúlyozta a pénzügyi stabilitás területének vezetője, Nagy Márton. Mint hozzátette, a pénzügyi intézményrendszer hitelezési képessége akkor erősödhet, ha hatékonyabbá válik a nem teljesítő portfóliók kezelése és mérséklődik vagy megszűnik a magas adóteher. A portfólió romlásának csúcsa azonban még nem érkezett el.
A hitelhajlandóság egyik legerőteljesebb csökkentő tényezője a tőkehelyzet lett. Ez nem azt jelenti, hogy tőkehiányosak lennének a magyar bankok, csak az aktivitás fokozását gondolják többször is meg. Az MNB nagyon kemény stressztesztet végzett, amiből úgy tűnik, egészen szélsőséges forgatókönyv mellett is csak 83 milliárd forint pótlólagos tőke kell a bankszektornak (ez viszont csak a jelenlegi nyolcszázalékos tőkemegfelelési mutatónál igaz, a továbbiakban elvárt magasabb szintnél nem).
Az MNB több téren is szükségesnek látja a beavatkozást. A bankok a portfólió romlását azzal is mérsékelni akarják, hogy a hiteleket bebukás előtt átstrukturálják − esetleg újra és újra. Mint nyomatékosították: a többkörös átstrukturálás veszélyes. Az MNB ezért tárgyalásokat kezdett a szaktárcával arról, hogy bevezessenek egy úgynevezett portfóliótisztítási kvótát.
Intézkedést igényel az eszközök és források közötti egyre nagyobb − Nagy szavai szerint importált − lejárati eltérés is. A jelenséget magyarázza, hogy az eurózónában a szuverén adósságprobléma jelentős mértékben emeli a lejárati prémiumokat. Egy AAA-s banknál is 150 bázispont az egy- és a tízéves lejárat közötti felárkülönbség. Ha a probléma nem is egyedi, jókora gondot okozhat, hogy sokk esetén megújítási kockázattal szembesülhet a bankrendszer − különösen a devizáknál. (A lakossági és vállalati hitelezésről részletek a napi.hu oldalon olvasható.)
| 2008 | 2010 | |
| Éven belül | 45,2 | 55,6 |
| Öt év felett | 13 | 11 |
| Forrás: MNB |
