BUX 134545.20 -0,44 %
OTP 42180 -0,61 %
header

B. Judit Varga

04.
29.
00:00

Cégszámlák: önmegtartóztattak a bankok

A lakossági üzletágban a magatartási kódex előírásai miatt csak minimális (az inflációval arányos) mértékben emelhetik díjaikat a bankok. A vállalati ügyfélkörben nincs érvényben ilyen korlátozás, ezért logikusnak tűnt, hogy a magánszemélyeknél felépített gátak miatti jövedelemcsökkenést ebben az üzletágban akarnák behozni. Az egészen kicsi cégeknél azonban ez nem érvényesült. A válság elején alkalmazotthoz képest most meglepő módon alig találtunk áremelést.

Szerző(k):
B. Judit Varga
04.
29.
00:00

A legjobb termék a piacon a lakástakarékosság

A második félévben ismét háromszereplőssé válik a lakás-takarékpénztári piac az Erste belépésével (Napi Gazdaság, 2011. április 7.). A nagy lakossági bank (amely még az ezredforduló környékén a Fundamentának értékesítette ilyen érdekeltségét) azzal indokolta lépését, hogy a megváltozott hitelpiaci körülmények felértékelték a lakás-takarékpénztári megtakarításokat, a pénztárak a jövőben a korábbiakhoz képest minden bizonnyal nagyobb szerepet töltenek be a hitelezési piacon. Jelenleg − nyomatékosította Gergely Károly, a Fundamenta elnök-vezérigazgatója lapunknak − egyértelműen ez a termék a legjobb. Sokak vélekedésével ellenétben úgy gondolja azonban, hogy ez elsősorban nem az állami támogatásnak, hanem az előtakarékosság felértékelődésének köszönhető. Nyílt titok, hogy az Erste mellett más szereplő is megjelenhet ezen a piacon. A CIG Pannónia ezt ugyan nyilvánosan még nem ismerte el, de vezetőinek nyilatkozataiból egyértelműen látszik a szándék. Gergely azt gondolja, hogy három-négy szereplőt ma már elbír ez a piac (2003-ban éppen a gazdaságos üzletméret indokolta a háromból kétszereplőssé válást). Nem tart viszont attól, hogy ez veszélyeztetné vezető szerepüket. A bank − fejtette ki − nyilvánvalóan csak saját kínálatát kívánja bővíteni a lakástakarékossági termékkel.

Szerző(k):
B. Judit Varga
04.
29.
00:00

Lassuló ütemben, de tovább csökken a lízingfinanszírozás

A piac egészeA K&H szakemberei szerint az elmúlt időszakban a lízingfinanszírozás mértéke és aránya ugyan lassuló ütemben, de minden szegmensben csökkent. Véleményük szerint a vállalatok finanszírozása akkor tud új lendületet kapni, ha a forrásigény alapvetően új üzleti lehetőségekhez kapcsolódik és a gazdasági környezet pozitív változásának eredményeként megnő a vállalatok gazdasági aktivitása, folytatódnak az elhalasztott, illetve elkezdődnek az új beruházások, bővül a termelés és az értékesítés volumene. Bizonyos területeken már látnak pozitív jeleket, de a gazdasági válság előtti finanszírozási volumen és aktivitás eléréséhez egy hosszabb és lassabb folyamatra lehet számítani.

Szerző(k):
B. Judit Varga
04.
29.
00:00

A magánadósok helyzete romlik

A központi hitelinformációs rendszerben (KHR, régebbi nevén BAR-lista) az első negyedév végén 27 százalékkal több hátralékos adósságot tartottak nyilván az egy évvel korábbinál. A lezárt mulasztások száma viszont drasztikusan esett. Ez annak a következménye, hogy a nyilvántartási időt jogszabályban rövidítették, így a bankok csak azokat látják a KHR-rendszerben, akik hátralékukat nem rendezték 12 hónapon belül. A fizetési késedelembe esett adósokat tehát nem öt, hanem csak egyetlen évig tartják nyilván (márciusban 64 ezer adós 143 ezer szerződése tartozott ide).Az új szabályozásnak megfelelően a KHR lakossági nyilvántartásából összesen 98,55 ezer személy 232,5 ezer hitelmulasztását már március közepe előtt törölték (Napi Gazdaság, 2011. április 4.). Úgy tűnik azonban, a lista \"aktív\" része (ide azok kerülhetnek, akik a minimálbért meghaladó összegű, 90 napon túli hátralékkal rendelkeznek) gyorsan bővül. Csak márciusban 18 ezren kerültek újonnan be ide. A hátralékos adósok száma egyébként a hitelszerződésekhez képest csekélyebb, mintegy húszszázalékos mértékben bővült egy év alatt. Egy bajba került adóshoz így átlagosan március végén már több mint 1,8 hátralékos szerződés tartozott. (A tartozásukat egy éven belül kifizetőknél viszont ez az arány 2,2.)A vállalkozói alrendszerben ugyanakkor mind a fennálló mulasztások, mind pedig az ezeket okozók száma mérséklődött.

Szerző(k):
B. Judit Varga
04.
29.
00:00

Mellőzné a papírt az Astra

Tavaly ősszel szinte a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) felpörgésének pillanatában lépett a hazai piacra Románia első számú biztosítója, az Astra. A társaság a rendelkezésre álló szűk idő ellenére rögtön első kampányával a második legtöbb új szerződést kötötte, 114 ezer gépjármű-tulajdonos választotta terméküket az év végi kgfb-hajrában. Nyilvánvaló, hogy gyors sikerüket leginkább olcsó tarifáikkal alapozhatták meg. A további tartalékok feltárása érdekében − derült ki a cég közleményéből − az Astra most azt vizsgálja, Magyarországon milyen jogi lehetőségei vannak a nem papíralapú ügyfélaláírásnak, szerződéskötésnek. A román Astra életében ugyanis a költséghatékonyság terén átütő sikert jelentett a mobil iroda bevezetése.A két ország piaca között azonban lényeges az eltérés. Romániában ugyanis eleve határozott időre szólnak a gépjármű-felelősségbiztosítások, tehát minden évben újra kell kötni azokat. Ráadásul − természetesen a bejelentési kötelezettségek betartásával − havonta lehet változtatni a díjszabáson is. Ez az anyacégnél elképesztő adminisztrációs és informatikai rendszert igényel (ami amúgy a társaság szerint a magyar piac számára is biztos alapot ad). Török Béla, az Astra magyarországi fióktelepének vezetője hangsúlyozta: díjszabásukat többek között azért tudták versenyképesen kialakítani, mert az anyacég infrastruktúrája különösebb bővítés nélkül el tudja látni a magyar fióktelepet is.

Szerző(k):
B. Judit Varga
04.
29.
00:00

Ügynöktörvény: kell a finomhangolás

A pénzügyi szolgáltatások közvetítőire vonatkozó jogszabály megalkotása alapjaiban változtatta meg a közvetítőkkel való együttműködést. Az ezen szabályokhoz való igazodás mind a lízingcégekkel, mind a közvetítőkkel szemben új feladatokat támasztott. Az elv jó irányba mutat, azonban még mindenképpen finomításra szorul − mondta el Vitályos Áron, a CIB Lízing vezérigazgatója. Fejes László, az MKB Euroleasing vezérigazgatója, a Magyar Lízingszövetség alelnöke lapunk érdeklődésére elmondta: az érdekképviselet többször jelezte a pénzügyi felügyeletnek (PSZÁF), hogy érdekelt egy naprakész, korszerű közvetítői szabályozás kidolgozásában. A PSZÁF műhelymunkájában elkészült tervezet − tette hozzá − alkalmas alapnak tűnik a rendkívül bonyolult gazdasági-jogi környezetben újradefiniálni a közvetítők jogállását, kötelezettségeit, a velük szemben támasztott követelményeket. A Lízingszövetség a szakma meghatározó szereplőinek bevonásával igényes anyagot készített, ami reményeik szerint tovább javíthatja a tervezetet.A Budapest Banknál (BB) úgy gondolják, hogy a nem kellően átgondolt szabályozás (a közvetítőkre, közvetítői díjakra vonatkozó rendelet egyes részei) a drasztikusan lecsökkent finanszírozási piacon számtalan illegális eszköz bevetését indukálta, amelyen − egyelőre úgy tűnik − a jogalkalmazó nem képes úrrá lenni. Piaci jelzések szerint a 2010. január 2-án hatályba lépett, pénzügyi közvetítőkről szóló szabályozással kapcsolatban gond az is, hogy hatására jövedelmező, évek óta kiválóan működő együttműködésre alapozott kapcsolatok szűntek meg a mezőgazdaságban. A BB-nél a legnagyobb általános szabályozási gondot egyébként már évek óta abban látják, hogy az állami támogatások esetében a pénzügyi lízing jelentős hátrányban van a beruházási hitellel szemben, pedig az alultőkésített kis- és középvállalkozások számára a lízing ideális beruházás finanszírozási forma, hiszen alacsonyabb saját erő mellett vehető igénybe. Az európai uniós támogatások és az alacsonyabb tőkeigény − hangsúlyozták − egyszerre multiplikáló hatással lehetne a beruházások élénkítésére.A hitel és a lízing sokszor konkurál egymással. A gazdasági válság hatására a K&H szerint egyértelműen előtérbe kerültek az alternatív finanszírozási lehetőségek: hangsúlyt kaptak a lízingtermékek és látványosan megmutatkoztak a lízing finanszírozási konstrukciók előnyei. Fejes a saját gyakorlatukkal kapcsolatban elmondta: gépjármű-finanszírozás esetében egyértelműen a lízing a preferált termék, vállalkozások esetében csak nagyon ritkán kötnek hitelszerződést. Magánügyfeleik esetében is ez a preferált forma, de itt a vásárlási szokások inkább a hitelt jelölik meg igényként. Az autófinanszírozásban egyértelműen meghatározó szerephez jutott a lízing − állítják a Merkantil Banknál Ennek oka az, hogy az állami szabályozás kisebb önerő-követelmény elé állítja az ügyfeleket lízing konstrukció esetén, mint a hitelnél. A gép- és eszközbeszerzéseknél ügyfeleink folyamatosan nyújtják be a pályázatokat, amelyekre továbbra is csak a hiteltermékkel tudnak a lízingcégek reagálni − hangoztatták viszont az UniCredit Leasingnél.Mint a válaszokból is látszik, nem mindegy, hogy a lízing mely területéről és milyen ügyfélszegmensről van szó. Persze a piaci szereplők között is jócskán akadnak különbségek. Míg ugyanis például a CIB-nél ingatlanlízing-kihelyezés az idei első negyedévben nem volt, a lakossági jelzáloghitelek új kihelyezései az előző év hasonló időszakának szintjén maradtak. Az OTP-nél viszont arról tájékoztattak, hogy új és használt lakásoknál egyaránt egyre népszerűbb termék a lakáslízing. Az ingatlan teljes értékére vetítve a maximálisan adható finanszírozott összeg ugyanis mindig öt százalékkal magasabb, mint a lakáshitelek esetében.

Szerző(k):
B. Judit Varga