A legjobb termék a piacon a lakástakarékosság

A második félévben ismét háromszereplőssé válik a lakás-takarékpénztári piac az Erste belépésével (Napi Gazdaság, 2011. április 7.). A nagy lakossági bank (amely még az ezredforduló környékén a Fundamentának értékesítette ilyen érdekeltségét) azzal indokolta lépését, hogy a megváltozott hitelpiaci körülmények felértékelték a lakás-takarékpénztári megtakarításokat, a pénztárak a jövőben a korábbiakhoz képest minden bizonnyal nagyobb szerepet töltenek be a hitelezési piacon. Jelenleg − nyomatékosította Gergely Károly, a Fundamenta elnök-vezérigazgatója lapunknak − egyértelműen ez a termék a legjobb. Sokak vélekedésével ellenétben úgy gondolja azonban, hogy ez elsősorban nem az állami támogatásnak, hanem az előtakarékosság felértékelődésének köszönhető.
Nyílt titok, hogy az Erste mellett más szereplő is megjelenhet ezen a piacon. A CIG Pannónia ezt ugyan nyilvánosan még nem ismerte el, de vezetőinek nyilatkozataiból egyértelműen látszik a szándék. Gergely azt gondolja, hogy három-négy szereplőt ma már elbír ez a piac (2003-ban éppen a gazdaságos üzletméret indokolta a háromból kétszereplőssé válást). Nem tart viszont attól, hogy ez veszélyeztetné vezető szerepüket. A bank − fejtette ki − nyilvánvalóan csak saját kínálatát kívánja bővíteni a lakástakarékossági termékkel.

A személyi bankároknak (szeb) nevezett hálózatára mindinkább támaszkodó Fundamentának viszont nyilvánvalóan keményebb versenytársat jelenthet majd a CIG. Gergely ezzel kapcsolatban elmondta: a Brokernet ügynökeire erősen támaszkodó biztosító terveit indokolhatja, hogy az életbiztosítási piac érzékelhetően nem tud magához térni a válság után. Kérdés viszont − hangsúlyozta −, hogy a magas életbiztosítási díjakat vállalni tudóknak mennyire lehet vonzó a lakás-előtakarékosság. Emellett az sem elhanyagolható szempont szerinte, hogy bár igen éles a verseny, az életbiztosításoknál még mindig az éves díj 140-160 százalékát is kifizetik a biztosítók jutalékként. A lakástakarékosságnál pedig a szerződéskötési díj mindössze egyszázalékos, így legfeljebb 30-40 ezer forint a jutalék.
Szakértők talán éppen az előbbi miatt a banki kapcsolatok fontosságát emelik ki. A Fundamenta is jelentősen támaszkodik hitelintézeti partnerekre (korábban ide tartozott az Erste, de elég erős a kapcsolata az FHB-vel is, amely a CIG esetleges indulása után aligha marad majd meg). Ezt támaszthatja alá az is, hogy a piacon most működő két lakástakarék közül bár a piacvezető egyértelműen a Fundamenta, az olló érzékelhetően szűkül. Míg ugyanis tavaly a Fundamenta az új szerződések számánál nyolcszázalékos visszaesést volt kénytelen elszenvedni, az OTP jelentős növekedést ért el (2009-ben még 80 ezer alatti volt a kötések száma). Az a néhány összehasonlítható szám is, amelyet lapunknak sikerült összegyűjtenie, jól mutatja, hogy a két szereplő között jelentősek az eltérések. A legmarkánsabb különbség (a jövedelmezőségen túl) az átlagos szerződéses értéknél látszik.
Tavaly az OTP ezen a téren is alaposan belehúzott, de így is csaknem harmadával alacsonyabb összegre szerződtek ügyfelei, mint tették azt a Fundamentánál. Utóbbi társaságnál 2010-ben az elmúlt tíz év legjobb eredményét produkálva, a szerződők 42 százaléka 15-20 ezer forintos havi megtakarítási összeget választott. A friss tendenciákat az is jelzi, hogy a társaság saját hiteleiből tavaly 32 százalékkal igényeltek az ügyfelet többet, mint korábban, 2011-re pedig több mint százszázalékos növekedést terveznek, ami a hitelpiacon 13 százalékos részesedést tehet lehetővé.