A pénzügyi szolgáltatások közvetítőire vonatkozó jogszabály megalkotása alapjaiban változtatta meg a közvetítőkkel való együttműködést. Az ezen szabályokhoz való igazodás mind a lízingcégekkel, mind a közvetítőkkel szemben új feladatokat támasztott. Az elv jó irányba mutat, azonban még mindenképpen finomításra szorul − mondta el Vitályos Áron, a CIB Lízing vezérigazgatója. Fejes László, az MKB Euroleasing vezérigazgatója, a Magyar Lízingszövetség alelnöke lapunk érdeklődésére elmondta: az érdekképviselet többször jelezte a pénzügyi felügyeletnek (PSZÁF), hogy érdekelt egy naprakész, korszerű közvetítői szabályozás kidolgozásában. A PSZÁF műhelymunkájában elkészült tervezet − tette hozzá − alkalmas alapnak tűnik a rendkívül bonyolult gazdasági-jogi környezetben újradefiniálni a közvetítők jogállását, kötelezettségeit, a velük szemben támasztott követelményeket. A Lízingszövetség a szakma meghatározó szereplőinek bevonásával igényes anyagot készített, ami reményeik szerint tovább javíthatja a tervezetet.
A Budapest Banknál (BB) úgy gondolják, hogy a nem kellően átgondolt szabályozás (a közvetítőkre, közvetítői díjakra vonatkozó rendelet egyes részei) a drasztikusan lecsökkent finanszírozási piacon számtalan illegális eszköz bevetését indukálta, amelyen − egyelőre úgy tűnik − a jogalkalmazó nem képes úrrá lenni. Piaci jelzések szerint a 2010. január 2-án hatályba lépett, pénzügyi közvetítőkről szóló szabályozással kapcsolatban gond az is, hogy hatására jövedelmező, évek óta kiválóan működő együttműködésre alapozott kapcsolatok szűntek meg a mezőgazdaságban.
A BB-nél a legnagyobb általános szabályozási gondot egyébként már évek óta abban látják, hogy az állami támogatások esetében a pénzügyi lízing jelentős hátrányban van a beruházási hitellel szemben, pedig az alultőkésített kis- és középvállalkozások számára a lízing ideális beruházás finanszírozási forma, hiszen alacsonyabb saját erő mellett vehető igénybe. Az európai uniós támogatások és az alacsonyabb tőkeigény − hangsúlyozták − egyszerre multiplikáló hatással lehetne a beruházások élénkítésére.
A hitel és a lízing sokszor konkurál egymással. A gazdasági válság hatására a K&H szerint egyértelműen előtérbe kerültek az alternatív finanszírozási lehetőségek: hangsúlyt kaptak a lízingtermékek és látványosan megmutatkoztak a lízing finanszírozási konstrukciók előnyei. Fejes a saját gyakorlatukkal kapcsolatban elmondta: gépjármű-finanszírozás esetében egyértelműen a lízing a preferált termék, vállalkozások esetében csak nagyon ritkán kötnek hitelszerződést. Magánügyfeleik esetében is ez a preferált forma, de itt a vásárlási szokások inkább a hitelt jelölik meg igényként. Az autófinanszírozásban egyértelműen meghatározó szerephez jutott a lízing − állítják a Merkantil Banknál Ennek oka az, hogy az állami szabályozás kisebb önerő-követelmény elé állítja az ügyfeleket lízing konstrukció esetén, mint a hitelnél. A gép- és eszközbeszerzéseknél ügyfeleink folyamatosan nyújtják be a pályázatokat, amelyekre továbbra is csak a hiteltermékkel tudnak a lízingcégek reagálni − hangoztatták viszont az UniCredit Leasingnél.
Mint a válaszokból is látszik, nem mindegy, hogy a lízing mely területéről és milyen ügyfélszegmensről van szó. Persze a piaci szereplők között is jócskán akadnak különbségek. Míg ugyanis például a CIB-nél ingatlanlízing-kihelyezés az idei első negyedévben nem volt, a lakossági jelzáloghitelek új kihelyezései az előző év hasonló időszakának szintjén maradtak. Az OTP-nél viszont arról tájékoztattak, hogy új és használt lakásoknál egyaránt egyre népszerűbb termék a lakáslízing. Az ingatlan teljes értékére vetítve a maximálisan adható finanszírozott összeg ugyanis mindig öt százalékkal magasabb, mint a lakáshitelek esetében.
B. Judit Varga