A bankok − ahogy a Magyar Bankszövetség előző elnöke, Erdei Tamás lapunknak fogalmazott (Napi Gazdaság, 2011. április 1.) − viharos ellenszélben tevékenykedtek az Orbán-kormány eddigi regnálása alatt. A számtalan szabályozási szigorítással is sújtott szektor legnagyobb érvágása az évi 200 milliárd forintban megszabott pénzügyi különadó volt. A jogszabály kialakulása körül akadtak viharok, a mértékek és vetítési alap megszabása miatt sokakban merült fel a kivételezés vádja. A legemlékezetesebb alighanem az a végül elbukott, lex Járaiként elhíresült javaslat, amely a 2007 közepe óta működő biztosítóknak adómentességet adott volna. Ezt Rogán Antal benyújtotta, visszavonta, majd a kormánytöbbség mégis felkarolta − mivel azonban az Európai Bizottság és az IMF nehezményezte a megoldást, végül kivették. A szabályokat az utolsó pillanatban még több ponton is átírták: sávossá tették az adókulcsot a hitelintézetek számára, mentesítették a pénzügyi közvetítőket az adófizetés alól, a biztosítók adókulcsát pedig felsrófolták.
A nemzetközi mércével mérve szinte példátlanul magas elvonás ellen természetesen tiltakozott a szektor − de ennek nem lett foganatja. Még ma is a bankadó sorsa az egyik legvitatottabb kérdés az adósmentés sok mindent megélt, egyre halasztgatott csomagjában. A legutóbbi ígéret szerint Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője tegnap jelentette volna be, miben is sikerült megállapodnia a bankokkal a kormánynak - erre azonban még várni kell.
A bankok, majd Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter legutolsó javaslatai között még óriási eltérések akadtak. A kormányzat tárgyalási stílusát jól mutatja, hogy a bankszövetség már egy alaposan egyeztetett változatot küldött el aláírásra, és erre érkezett az ezt szinte minden ponton felülíró miniszteri \"diktátum\" (Napi Gazdaság, 2011. május 20.). Ebből jelenleg annyi tűnik biztosnak, hogy a napokban ismét sokat szenvedő svájcifrank-hitelesek 180 forintos árfolyamra válthatnak − ha akarnak, és ha merik vállalni az emiatt külön számlán, forintban gyűlő további, 2015-től esedékes adósságot. A csomag eleme még a nemzeti eszközkezelő megalakítása. Az állam − mint azt már tavaly nyáron komolyan megígérték − ezen keresztül megvásárolná a nem fizető adósok ingatlanjainak egy részét és bérlakást is biztosítana. Emellett látszólag a devizahitelezés is újraindulhatna: a Matolcsy-féle javaslat szerint akkor válna lehetővé ismét euróalapú lakáskölcsön felvétele, ha a leendő adós havi jövedelme meghaladja a minimálbér tizenötszörösét, ennek ráadásul euróban kell keletkeznie. Ebből nyilvánvalónak tűnik, hogy az a kabinet, amely tavaly megtiltotta a devizahitelezést, tulajdonképpen ma sem akarja azt feléleszteni.
