Arató János

Jövőre megindul a Kazahsztán-Törökország kőolajvezeték építése

A BP Plc, Európa legnagyobb olajcége és partnerei megépíthetik a Ceyhan földközi-tengeri olajkikötőt a Kaspi-tengeri kazah olajmezőkkel - Törökországon át - összekötő szárazföldi vezetéket, miután Bakuban nyolcévi huzavona után megkötötték a megállapodást a tervben részt vevő olajtársaságok - írja a Handelsblatt. A vezeték a tervek szerint 1750 kilométeres lesz és építése kereken 3 milliárd dollárt emészt fel. Elkészülte után napi 1 millió hordós szállítási kapacitással rendelkezik majd. A Kaspi-tengeri mezők a WoodMackenzie tanácsadó cég becslése szerint 40 milliárd hordónyi olajat rejtenek, ebből 17 százalék Azerbajdzsánra, 75 százalék pedig Kazahsztánra esik. A BP partnerei között szerepel többek között az olasz Eni SpA, a norvég Statoil ASA és az amerikai Unocal Corp. Az építési munkálatokat várhatóan a jövő év első negyedévében kezdik meg, s a terv szerint már a következő évben megindulhat a szállítás is. (NAPI)

Tovább élesedik az USA–EU acélvita?

Az Egyesült Államok néhány európai cég termékeit mentesítené a megemelt vámok alól, így kívánja nyugodtabb mederbe terelni a már jó ideje húzódó acélvitát az Európai Unióval. Brüsszel azonban kevesli a lépést, s változatlanul kompenzációt követel, ellenkező esetben június 17-én válaszlépéseket hoz, méghozzá az amerikai elnök számára politikailag fontos államok termékei ellen.

Élénkül a kereslet a gyémánt iránt

Úgy tűnik, az aranypiaccal párhuzamosan a gyémánt piaca is megélénkül az idén: előrejelzések szerint a termelés és értékesítés terén is első helyen álló De Beers júniusban 600–650 millió dollár értékű követ értékesít kiválasztott kereskedőknek és csiszolóműhelyeknek. Ezzel a féléves forgalma 3 milliárd dollárra emelkedik a tavalyi év azonos időszakában elért 2,6 milliárd dollárról. Az elmúlt év második félévével összevetve még nagyobb a növekedés, hiszen akkor a társaság bevétele 1,8 milliárd dollár volt. A De Beers a világ gyémánttermelésének több mint felét adja, ám a hozzávásárol további tételekkel a globális forgalomból csaknem 70 százalékkal részesedik – írja a Handelsblatt. Elemzők véleménye szerint a kereslet növekedését a rendkívül bizonytalanná vált közel-keleti helyzet és a kasmíri háborús veszély indukálja, de szinte minden megkérdezett megemlíti, hogy a vásárlások felfutásában a dollár gyengesége is szerepet játszik. (NAPI)

Két és fél hónapos mélyponton az olaj ára

Az amerikai kőolajintézetnek (API) a múlt heti tartalékokról közzétett szokásos jelentése nyomán a nyersolaj ára szerdán két és fél hónapos mélypontra hanyatlott. A szervezet szerint az egyesült államokbeli kőolajkészletek 2 százalékkal növekedtek, holott a közelgő autózási szezon miatt többen már csökkenésre számítottak. Igaz ugyan, hogy a benzinkészletek kismértékben, 0,4 százalékkal apadtak, ám a 217,7 millió hordós tartalék 8,3 százalékkal nagyobb mint a tavaly ilyenkor regisztrált szint. A hír hatására az Európában irányadónak tekintett északi-tengeri Brent nyersolaj júliusra szóló jegyzése 45 centtel, 24 dollárra esett a londoni kőolajtőzsdén (IPE). Ilyen alacsonyan legutóbb március 13-án volt az ár. A New York-i kereskedelmi tőzsde (NYMEX) elektronikus kereskedési rendszerében ugyancsak süllyedt a jegyzés, az említett terminre itt 61 centtel, 24,72 dollárra esett vissza a nyersolaj kurzusa. (NAPI)

Elemzők szerint az év folyamán tovább csökken az olaj ára

A kínálat és a kereslet alakulását meghatározó fő tényezők arra engednek következtetni, hogy az év hátralevő részében előreláthatóan tovább folytatódik a kőolaj árának esése. A Bloomberg által megkérdezett elemzők prognózisa szerint a kőolaj idei átlagára 23 dollár körül alakul. Ugyanakkor a szakértők megjegyzik, hogy a csökkenés mértékének üteme a következő hónapokban mérséklődik.

Három vezető OPEC-ország fenntartja a korlátozást

Múlt pénteken az olaj egy százalékkal drágult a fő olajpiacokon. Ezt elsősorban Ali Rodrigueznek, a kartell leköszönőben lévő főtitkárának bejelentése váltotta ki, amely szerint az OPEC három legnagyobb termelője, Szaúd-Arábia, Irán és Venezuela a harmadik negyedévre is meghosszabbította a teljesítményt korlátozó megállapodást. Az Európában irányadónak tekintett északi-tengeri Brent nyersolaj jegyzése a júliusi terminre 35 centtel, 24,40 dollárra emelkedett a londoni kőolajtőzsdén (IPE). New Yorkban a WTI - ugyancsak a júliusi terminre - 26 centtel, 24,93 dollárra drágult a tőzsde elektronikus forgalmában. A fejlemények azért is érdemelnek figyelmet, mert a Brent ára májusban 8 százalékkal esett, ami október óta a legnagyobb hónapon belüli áresés. Az olajárakat más irányba tolhatja, hogy Oroszország és Norvégia, az OPEC-en kívüli két legnagyobb termelő ugyanis június után nem fogja viszsza kőolaj-értékesítését. (NAPI)

Borúsan látják az elemzők a színesfémpiacot

Az elemzők általában szkeptikusan nyilatkoznak a fő színesfémek árainak alakulásáról. Mint a Financial Times felméréséből kitűnik, attól tartanak, hogy az árakat eddig részben spekulációs vásárlások hajtották föl. Egyhangúlag derűlátóan vélekednek viszont a nikkel kilátásairól.

Májusban jelentősen túllépte a kitermelési kvótát az OPEC

Májusban számottevően növelték teljesítményüket az OPEC országok, ezek közül a leggyorsabban Venezuela bővítette a kitermelést. Júniusban a dél-amerikai ország várhatóan még tovább emeli a teljesítményt - írja a Petrologistics energia-tanácsadó cég felmérése alapján a Reuters. A latin-amerikai ország feltételezések szerint gazdaságának visszaesését kívánja leküzdeni az olajkivitel bővítéséből adódó nagyobb bevételekkel.

Jól sikerült a Lufthansa első negyedéve

A Lufthansa AG az első negyedévben 12 millió euró üzemi nyereséget ért el a stabilizálódó hozamok és a kereslet hanyatlása nyomán végrehajtott kapacitáscsökkentés eredményeként. A Reuters által 17 elemző körében végzett fölmérés szerint az átlagos előrejelzés 52 millió euró veszteség volt, bár a prognózisok 250 millió euró veszteségtől 150 millió profitig terjednek.