A londoni Petrologistics energiaügyi tanácsadó cég tanulmánya szerint májusban az OPEC-tagországok termelése napi 700 ezer hordóval, 24,6 millió hordóra emelkedett. Ezen belül a kvótamegállapodásban részt vevő tíz tagállam napi teljesítménye 300 ezer hordóval, 23 millióra nőtt, így jócskán meghaladta a megállapított 21,7 milliós határt. Az ENSZ-szankciókból adódóan kvótával nem rendelkező Irak 400 ezer hordóval, 1,6 millió hordóra javította a napi teljesítményét azt követően, hogy áprilisban fölfüggesztette az exportot.
A tagországok közül Venezuela került a figyelem középpontjába. A dél-amerikai ország ugyanis egymaga mintegy 200 ezer hordóval, 2,68 millió hordóra növelte napi olajkitermelését. Márciusban még „csak” napi 2,52 millió hordónyi energiahordozót hozott a felszínre, míg áprilisban az állami olajtársaságnál, a Petroleos de Venezuelánál (PDVSA) történt munkabeszüntetések miatt napi 2,48 millió hordóra esett a kitermelés. A dél-amerikai országra kiszabott OPEC-kvóta viszont napi 2,497 millió hordó. Ily módon Caracas még az áprilisi csökkenéskor is csaknem túllépte a limitet. Feltételezések szerint a világ ötödik legnagyobb olajexportőre azért követi el sorozatban a kihágásokat, mert a GDP az első negyedévben 4,2 százalékkal csökkent, s ezt az olajeladások növelésével próbálja ellensúlyozni.
A múlt év elején a latin-amerikai ország napi 3,1 millió hordónyi olajat hozott a felszínre. Ezért az ismertetett új adatok máris olyan aggályoknak adtak alapot, hogy Venezuela hosszabb távon sem alkalmazkodik az OPEC politikájához. Hírek szerint egyébként Caracas új személyt jelöl a kartell főtitkári posztjára az azt elfoglaló venezuelai Ali Rodriguez helyére. A jelenlegi főtitkárt ugyanis a PDVSA élére szeretnék kinevezni. Így vélhetően nőne Venezuela OPEC-kel szembeni elkötelezettsége.
(NAPI)
Arató János