Arató János

Privatizálták a mongol olajcéget

A mongol állam 7,32 millió dolláros ügylet keretében eladja a Neft Import Concern (NIC) olajimportőrben lévő részesedése 80 százalékát az orosz Irkutsk Oil Co. Ltd. és Anais Ltd., a mongol–kirgiz Petroleum Production Llc és a ciprusi WK Investments Ltd. alkotta East Oil International Consortiumnak. A részvények maradék 20 százalékát bevezetik a mongol értéktőzsdére. A nemzetközi konzorcium – amely két mongol pályázó előtt nyerte el a részesedést – további 21 millió dollárt szándékozik befektetni az NIC-be. A mongol cég évente több mint 100 ezer tonna olajterméket importál, túlnyomórészt az orosz Jukosztól. Az NIC korábban monopol helyzetben volt az olajimportban, de a kilencvenes években 25 százalékra zsugorodott részesedése, mivel a gazdasági reformok nyomán sok kis vetélytársa lépett piacra. Ugyanakkor az NIC még mindig az egyetlen olyan mongóliai olajvállalkozás, amely országos terminálhálózattal, valamint nagy- és kiskereskedelmi hálózattal is rendelkezik. Mongólia az olaj szempontból ígéretes piacnak számít. Piaci elemzők szerint az ország a kőolajtermékek iránti kereslete a jelenlegi évi 450 ezer tonnáról 2010-ig 670 ezer tonnára bővülhet. Az East Oil képviselője szerint egyelőre nem döntötték el, hogy megtartják-e az NIC mind 19 nagy teminálját és 400 üzletet.

Líbia és Kuvait nem emelné a kvótákat

Londonban a Brent szeptemberi határidőre hétfőn 7 centtel, 29,00 dollárra drágult. Az OPEC kosarának átlagára 28,11 dollár volt az első félévben, meghaladva a 22-28 dollár/hordós célsávot, így eddig átlagosan 27 százalékkal volt magasabb a 2002 azonos időszaki 22,17 dolláros átlagnál. A világ napi olajigénye 2003-ban a júniusban várt 890 ezer hordós ütem helyett 1,01 millió hordóval növekszik, átlagosan 77,79 millió hordó körül lesz. A fogyasztás folyamatosan bővül, miután Kínában és Japánban a korábbinál többet használnak fel, és nő a felhasználás az Egyesült Államokban is - véli a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) legújabb jelentése. A szervezet napi termelése Irak nélkül a májusi szintről 781 ezer hordóval, 25,65 millió hordóra esett vissza júniusban. Az OPEC június elsejével 25,4 millió hordóra szállította le napi kitermelését. Szaúd-Arábia és más tagállamok túllépték kvótáikat, hogy pótolják a venezuelai és nigériai zavargások miatti kiesést. A jelentés szerint annak ellenére, hogy a piacon mintegy 2,88 millió hordó/nap túlkínálat mutatkozik, az árakat magasan tartja a gyenge dollár, valamint az amerikai és európai készletek feltöltése. A kartellen kívüli országok napi olajtermelésére vonatkozó becslését 180 ezer hordóval, 48,75 millió hordóra csökkentette az OPEC, miután Nagy-Britanniában és Norvégiában karbantartási munkák folynak az olajmezőkön. Az OPEC július 31-én, az ágazati miniszterek találkozóján dönt arról, hogy módosítsa-e a termelési kvótákat. Két tagállam, Líbia és Kuvait már jelezte, hogy nem változtatnának a limiteken, mivel zsugorodtak a raktárkészletek, emellett időt szeretnének hagyni Iraknak a háború utáni talpra állásra.

Magatartási kódexet sürgetnek a kávéágazat szereplői

Úgynevezett magatartási kódexet szándékoznak kidolgozni túltermelési válsággal küszködő ágazatuk számára a kávétermelők, -feldolgozók és -forgalmazók. A cégek képviselői elmondták, hogy komoly gondot okoz a drasztikus - immár évek óta tartó - árcsökkenés, emellett pedig a kiszámíthatatlan piac, ugyanis egy idő után kaotikus állapotok alakulhatnak ki. A kezdeményezés Németországból indult, amely a világ második legnagyobb kávéimportőre. A kávékivitelből származó bevételek a nemzetközi kávészervezet (ICO) adatai szerint az 1988/1989-es termésévi 9,2 milliárd dolláros szintről a 2001/2002-es szezonra 4,9 milliárd dollárra zuhantak. Ezért a nemzetközi szervezetek a kiszerelést és a forgalmazást végző vállalatokat hibáztatják - például a Kraft Foodsot, a Nestlét, a Procter & Gamble-t, a Sara Leet és a Tchibót -, amelyek évente több mint felét veszik meg a kávétermésnek, és üzletpolitikájuk miatt a végső eladási árnak mindössze 5 százaléka jut a termelőknek. A Handelsblatt megfogalmazása szerint a merőben szokatlan, ágazaton belüli magatartáskódexet elsősorban arra alapozzák, hogy a jelenlegi piaci helyzet előbb-utóbb a minőség romlásához vezetne, és ezért hosszabb távon az említett vállalatok szempontjából is kedvezőtlen helyzet alakulna ki. Hiba lenne azonban mindent a forgalmazók nyakába varrni. Az árzuhanásban ugyanis nem kis súllyal közrejátszik az is, hogy Vietnam - amely Brazília és Kolumbia után immár a világ harmadik legnagyobb termelője - az utóbbi időben hatalmas mértékben növelte kávéültetvényeinek területét.

Az idén tartósan emelkedhetnek a rézárak

A nemzetközi réztanulmányi csoport (ICSG) adatai szerint a világ réztermelése az év első négy hónapjában az elmúlt év ugyanezen időszakában elért 5,11 millió tonnás szintről 5,02 millió tonnára esett vissza. Ezzel szemben a kereslet 4,91 millió tonnáról 5,18 millió tonnára bővült, így a tavalyi 196 ezer tonnányi fölösleg után immár 151 ezer tonnányi hiány alakult ki a nemzetközi piacon. A változás a lisszaboni székhelyű csoport Bloomberg által ismertetett felmérése szerint törvényszerűen az árak emelkedéséhez vezetett - idén mintegy 10 százalékos drágulást regisztráltak -, s jelenleg a réz legközelebbi terminre szóló ára 1700 dollár körül mozog. A felhasználás leginkább Ázsiában élénkült, Európában tartotta a viszonylag lanyhának mondható szintet, míg Észak- és Dél-Amerikában visszaesett a kereslet - teszi hozzá az ICSG. A londoni fémtőzsde (LME) által felügyelt raktárakban a készletek az idén 24 százalékkal apadtak, mivel olyan termelők, mint a BHP Billiton, a világ meghatározó bányatársasága visszafogta teljesítményét. Róna Gábor, a MetALService Rt. vezérigazgatója a piaci fejleményekről lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a termelés visszaesése és a hiány már a múlt év végén prognosztizálható volt, így ez nem okozott meglepetést. (A réz drágulása egyébként az alumíniumjegyzéseket is magával húzta, annak ellenére, hogy ott jelenleg nincs keresleti piac.) A vezérigazgató szerint a mostani állapot tartós lesz, s vélhetően az év végéig marad, így a tőzsdei jegyzések 1800 dollárig erősödhetnek. Ebben az esetben viszont új kapacitások léphetnek be, amelynek révén kiegyenlítődhet a kereslet és a kínálat.

Drágul a gyapot

Júliusban a gyapot tonnánkénti ára csaknem 12,2 ezer dollárra emelkedett a New York-i tőzsdén, miután az amerikai mezőgazdasági minisztérium az egy hónappal korábban előre jelzett 34,5 millió báláról (1 bála=219 kilogramm) váratlanul 33,1 millió bálára csökkentette a 2004-es világfölöslegre vonatkozó prognózisát. A jövő évi globális termésre adott becslését 1 millió bálával, 95,5 millió bálára szállította le egy hónap alatt, a világfogyasztást továbbra is 99 millió bálára téve. A magyarországi fonodák - a gyapotimportban érdekelt vállalkozások - folyamatosan követik a tőzsdei mozgásokat, illetve a forint/dollár árfolyamot, ám termelésük nagy részét hosszú távú üzleti kapcsolatok alapján éves szerződésekben kötik le - mondta lapunknak Bodósi Tamás, a Kaposvill Kft. ügyvezető igazgatója. A gyenge forint, illetve az emelkedő árak jelentősen drágítják a termelést, ezt azonban alig képesek érvényesíteni az értékesítésben a termelők. A magyar textilipar egyre nehezebben birkózik meg a külföldi versenytársakkal. Az iparág hagyományosan alapanyagot - fonalakat, szöveteket - gyárt vagy bérmunkára termel, ám az utóbbi években a növekvő bérköltségek és az ehhez kapcsolódó járulékterhek, valamint az erős forint igencsak nehéz helyzetet eredményezett - tudtuk meg Cseh Józseftől, a Magyar Könnyűipari Szövetség főtitkárától. A szakágazat termelése értékben 2001-ben 143 milliárd forintra csökkent az előző évi 161 milliárdról s a szövetség 2002-re még rosszabb eredményekkel - körülbelül 136 milliárd forinttal - számol. A magyar bérmunkázó textilipar fő vetélytársai a román, a bolgár és a szlovák üzemek, a feldolgozott textil- és pamuttermékeknél pedig a legnagyobb termelők: India, Pakisztán, Szíria és Törökország cégei. Véleménye szerint hamarosan mindenképpen végre kellene hajtani műszaki-technológiai berendezések megújítását, továbbá a textilipari bérmunkáról át kellene térni a saját márkák gyártására, a fogyasztóközpontú, egyéni imázs kialakítására. Elegendő forrás azonban egyik lépéshez sincs az iparágban, mert bár pályázati keretek, banki hitelek rendelkezésre állnak, a saját erő hiányzik. A textilipari vállalatok nyereségessége a termelési érték csökkenésével párhuzamosan csökkent az utóbbi években.

Emelkedő árak a chippiacon

A Handelsblatt értesülései szerint az elmúlt napokban ismét emelkedtek a legfontosabb memóriamodulok, az úgynevezett DRAM-ok árai, amivel javulhatnak az esélyei annak, hogy a fölös kapacitás miatti alacsony árak és deficitek után a nagy gyártók – mint a müncheni Infineon Technologies AG – ismét nyereségesek legyenek. Elemzők a következő hónapokra növekvő forgalomban bíznak, és a chipek árai közelednek a termelési költségekhez. Az Infineonnál a HypoVereinsbank elemzői szerint már a most zárult negyedév is jobbnak bizonyul majd, mint az első negyedév, amikor 328 millió euró deficit nyomasztotta a céget. Májusban a Semiconductor Industry Association (SIA) amerikai ágazati szövetség adatai alapján a DRAM-eladások világviszonylatban 2,5 százalékkal kúsztak feljebb. Az SIA szerint az év során a félvezetők forgalma a gyenge 2002-es évhez mérten körülbelül 10 százalékkal emelkedik a memóriamodulok forgalma. A szövetség jövőre még erőteljesebb növekedést vár, majd az azt követő évekre újbóli csökkenést jósolnak. Az ilyen jellegű kilengések jellemzőek az erősen ciklikus ágazatra – véli a Handelsblatt elemzése. Arató János

Hódít a digitális fényképezés

A digitális fényképezőgépek néhány éve kezdődött támadása után a kamerával ellátott mobiltelefonok is rohamra indultak a fotópiac megszerzéséért.

Jelentősen nőttek a gabonaárak

A múlt hét a kukoricáé volt a Budapesti Árutőzsde határidős gabonapiacán. A termény júliusi jegyzése kifutott, erre a határidőre 27 550 forint volt a záróár, a november azonban már akkor 29 300 forinton állt. Az elmúlt napokban a takarmánykukorica és a búza ára is a lélektani 30 000 forint fölé emelkedett a legközelebbi határidőre. A hét utolsó tőzsdenapján 113 kontraktus cserélt gazdát, összesen 372 millió forint értékben, ezzel együtt a héten 530 határidős és 10 opciós kontraktus kelt el, ami 1,72 milliárdos forgalmat jelent. A takarmánykukorica ára a legközelebbi határidőre - a júliusi kifutással is számolva - 2810 forinttal, csak novemberre pedig 1810 forinttal, 30 310 forintra emelkedett egy hét alatt. A búzáé pedig a legközelebbi augusztusra az előző pénteki záróárhoz képest 1120 forinttal, 30 720 forintra növekedett. Az olajnapraforgó októberre 300 forinttal, 56 500 forintra drágult. A gabonaárak emelkedéséhez a hiánypszichózison és a forintgyengülésen túl hozzájárult az is, hogy a térségben mindenütt tombol az aszály - a Nemzetközi Gabonatanács emiatt csökkentette is a világ idei gabonatermésére vonatkozó prognózisát -, s javulnak az exportlehetőségek. A legnagyobb hiánnyal Európában éppen Bulgária, Románia és Szerbia néz szembe, ezek az államok az idén importra is szorulhatnak. Magyarország a rossz esetben is megtermő 3,2 millió tonna búzából 400 ezer tonnát exportálhat.

Kínai bauxitkutatás Vietnamban

Kína első alkalommal végez bauxitkutatást hamarosan külföldön, mégpedig Vietnamban. A külföldi kutatás - mint azt egy kínai ágazati folyóirat cikkére hivatkozva a Bloomberg hírül adta - a China Nonferrous Metal Mining & Construction Group Co. kínai színesfém-bányászati cégcsoport és a hanoi kormány megállapodása alapján történik. Kínának a finomított üzemanyagok és fémek iránti belső kereslet kielégítéséhez külföldi nyersanyagra is szüksége van. Peking egyébként már márciusban felhívta erre a figyelmet.