ä Andacs Botond
A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Hivatalának munkatársai március 31-én Brüsszelben átadták az EU képviselőinek az elkészült nemzeti fejlesztési tervet. A kormány hosszú távú fejlesztési koncepcióját tartalmazó nemzeti fejlesztési tervre minden uniós támogatásra pályázó EU-tagállamnak szüksége van. Egy tagállam ugyanis csak abban az esetben kaphat kiegészítő támogatást az EU strukturális és kohéziós alapjaiból, ha rendelkezik egy, a parlamenti ciklusokon átívelő, viszonylag kiszámítható fejlesztési koncepcióval. Természetesen mindez nem elegendő az uniós társfinanszírozás elnyeréséhez, hiszen a fejlesztési koncepciónak gyakorlati - az uniós norma szerint is életképes, vagyis az önrész előteremtésére képes - projektekben kell megvalósulnia. Így minden uniós tag, illetve leendő tagország a brüsszeli adminisztráció által elfogadott fejlesztési koncepcióban meghatározott projektekre kaphat támogatást.
Egy jól előkészített és az unió által is elfogadott NFT azt jelenti, hogy a tagország számára nyitva áll a lehetőség, hogy megfelelően kiépített intézményrendszer, valamint jól kidolgozott pályázatok segítségével igénybe vegye az uniós forrásokat. Tehát az uniós támogatással megvalósuló beruházások esetében az EU-források csak kiegészítik a beruházás önrészét, még akkor is, ha egyes esetekben az uniós társfinanszírozás aránya a 70 százalékot is eléri. Így az országban az unió 2006-ig tartó jelenlegi költségvetési időszaka alatt 1200-1500 milliárd forint értékű, uniós társfinanszírozással megvalósuló beruházásra kerülhet sor. Ugyanakkor a beruházások elhúzódása miatt a konkrét támogatások átutalására akár az évtized végéig is várni kell, annak ellenére, hogy a 2007-2013-ig terjedő időszak már egy új, a frissen csatakozó tagállamok részvételével és pénzügyi hozzájárulásával kialakított - a tervek szerint már egy megreformált támogatási struktúrát biztosító - költségvetés időszaka lesz. A konkrét pályázatokra mintegy fél évet kell várni.
A négy célkitűzés mentén, öt operatív programból felépülő magyar NFT kidolgozása során felmérték az ország lehetőségeit és gyengeségeit is. A tanulmány Magyarország főbb erősségei között a sikeres strukturális átalakulást, a dinamikus gazdasági központok kialakulását, a magas színvonalú k+f kultúrát, a felsőoktatási képzés és szaktudás minőségét, valamint a stabil gazdasági növekedést és a versenyelőnnyel rendelkező mezőgazdaságot említette. Ezzel szemben az ország gyengeségei között a regionális egyenlőtlenségeket és a tőkeszegény, alacsony versenyképességű kkv-szektort, a k+f-re fordított kiadások alacsony mértékét, a magyar köz- és vasúti hálózat fejletlenségét, valamint a munkaerő-piaci inaktivitás magas arányát említette. Az elemzés a lehetőségek között az ország nemzetközi megítélésének javulását, a szolgáltató, a kommunikációs és az informatikai szektor erősödését, a környezettudatosság fokozódását sorolja fel. Ugyanakkor felhívja a figyelmet a lehetséges veszélyekre is, megemlítve az agyelszívás és az ebből is következő öregedés, valamint a szegénység állandósulásának lehetőségét. Mindezek figyelembevételével a specifikus célok megvalósítását az NFT négy fejlesztési prioritáson keresztül kívánja elérni. E szerint törekedni kell a gazdasági versenyképesség növelésére, hogy a kreatív gazdaság kialakításával a csatlakozás után is versenyképes legyen a hazai kkv-szektor, az emberi erőforrás fejlesztésével a foglakoztatási szint emelését és a társadalmi esélyteremtést szeretnék elérni. További cél a környezeti feltételek javítása, a mezőgazdaság és a vidék élénkítése, valamint az ország infrastrukturális fejlesztése.
E célok gyakorlati kivitelezésére az NFT öt, vélhetően e hónap végén konkretizálódó operatív programja (OP) mentén kerül sor. Az első a humán erőforrás fejlesztése, amelynek célja a munkanélküliség csökkentése a munkaerő-piaci reintegrációval. Fokozott figyelmet fordít a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációjára, az iskolai rendszeren belüli és kívüli képzésre. A gazdasági versenyképesség fejlesztése a versenyképesség javításán, a termelő szektor innovatív modernizációján, valamint a k+f szféra versenyképes kutatásainak támogatásán keresztül valósul meg. Ez a program támogatja az elektronikus gazdaság kiépítését is. A mezőgazdasági technológia és a termékfeldolgozás fejlesztésével a vidék felzárkóztatása a célja az agrár- és vidékfejlesztési operatív programnak. Az EU fő fejlesztési területe a régió, így a magyar NFT is kiemelt prioritásként kezeli a régiók integrált fejlesztését, amit a regionális program taglal. A környezetvédelmi és infrastrukturális program a kohéziós alap felhasználásával az ország a környezetvédelmi és közlekedési infrastrukturális beruházások megvalósítását tűzte ki célul. A strukturális alapok támogatásai, amellett, hogy csak kiegészítik a hazai forrásokat, nem automatizmusokon alapulnak, hanem hosszas projekt-előkészítő munka eredményei. Az a tapasztalat, hogy még a támogatás-odaítélési mechanizmust régóta ismerő régiók sem tudják kihasználni a teljes támogatási keretet, és költségvetési ciklusonként a források 15-25 százaléka az alapok kasszájában marad, illetve később osztják ki ezeket a pénzeket. A nagy veszteségeket elkerülendő hozta létre a kormány az EU PHARE-programjával közösen a Pályázat Előkészítő Alapot (PEA). A 6 milliárd forint felett diszponáló PEA célja, hogy önkormányzatoknak és civil szervezeteknek nyújtson segítséget a pályázatírásban. Ezzel az NFT Hivatala azt szeretné elérni, hogy már a csatlakozás pillanatától kezdve benyújtható, életképes pályázatok kerüljenek az uniós adminisztráció asztalára, így minimalizálva a lehetséges veszteségeket. A PEA nem a projekt megvalósulását támogatja, hanem azok kidolgozásában nyújt szakértői segítséget. Az alap vélhetően 650-750, az ősz folyamán kiválasztani tervezett pályázat kidolgozásában nyújthat segítséget. Az előkészítést nyílt nemzetközi szakmai tenderen kiválasztott szakértői konzorcium végzi.
Andacs Botond