Ketyegő nyugdíjbomba

Az európai és a magyar társadalombiztosításnak is az inaktívak folyamatos bővülésével kell szembesülnie. Az Európai Unió tagállamaiban viszont magasabb (a legtöbb országban 65 év) az öregségi nyugdíjkorhatár, s az öngondoskodás különböző formái - magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak, egyéb megtakarítások - is elterjedtebbek. Magyarországon egy 1997-es törvényben 2009-ig szabályozták a nyugdíjba vonulás idejét, addigra a nők felzárkóznak a férfiak 62 éves korhatáráig.
Kormányzati szakértők szerint nincs lehetőség a korhatár felemelésére, miután a magyar lakosság átlagos élettartama 7-8 évvel alacsonyabb a nyugat-európainál. E téren egyébként javulást jelez a 2001-ben mért magyar mutató: a születéskor várható átlagos élettartam a férfiak esetében 68,2, a nőknél 76,5 évre nőtt. Kevésbé szívderítő ugyanakkor, hogy az elmúlt 10 évben jelentősen kitolódott a családalapítás, gyermekvállalás ideje: míg korábban 19-24 éves korban vállalkoztak erre a fiatalok, addig mostanra 26 év felett hoznak ilyen döntést. A szakemberek szerint az öngondoskodást segítő intézményrendszerben sincsenek tartalékok.
A magyar magán-nyugdíjpénztári rendszerben 10 év múlva várhatók az első kifizetések. A tavaly elfogadott adócsomag szerint az idén 7 százalékra emelkedett a magánpénztárakba fizetett járulékrész, jövőre pedig további 1 százalékponttal emelkednek a befizetések. A tb-kasszába fizetett rész ezzel párhuzamosan jövőre 0,5 százalékra csökken. Megfigyelők szerint már csak ezért sem valósulhat meg az a tegnap megfogalmazott kormánypárti koalíciós javaslat, amely a nyugdíjak kiszámítását a reálbérek növekedéséhez kötné. Jelenleg ugyanis a nyugdíjas fogyasztói árindex és a reálbérek fele-fele arányban határozzák meg a nyugdíjemelés mértékét, ám az indexet a bérek húzzák felfelé, ami nagyobb nyugdíjkiadást feltételez. Nem feltétlenül találkozik a kormányzati szakértők elképzeléseivel az az indítvány sem, amely szerint tovább kellene szélesíteni a rugalmas, vagyis az öregségi korhatár alatti nyugdíjba vonulás lehetőségét. A szakértők inkább a fokozatos nyugdíjba vonulás kultúráját hiányolják Magyarországon. Az üzleti világban például gyakori, hogy a topmenedzserek nem vonulnak azonnal nyugdíjba, hanem egy ideig tanácsadóként folytatják pályafutásukat, s ezalatt nem a teljes összegű nyugdíjat veszik fel. A szolgáltatási szektorban elterjedtebb gyakorlattal a nyugdíjalapokat lehet valamelyest tehermentesíteni.
A nyugdíjpénztári befizetések hét, illetve nyolc százalékra emelésével a pénztáraknak lesz elég biztonsági - működési és likviditási - tartalékuk a demográfiai hullámvölgy átvészelésére. Amennyiben a keresőképesek arányának csökkenése mégis tartós tendenciának bizonyulna, a kormány várhatóan lépni fog, hiszen az állami felosztó-kirovó rendszert súlyosabban érinti a befizetések visszaesése, mint a tőkefedezeti alapon működő nyugdíjpénztárakat - mondta lapunknak Tóth Szilárd, a CSFB magán-nyugdíjpénztárának ügyvezető igazgatója. A kormányzati beavatkozás kedvező hatásai természetesen a magán-nyugdíjpénztárakat is kedvezően érintik majd. Mivel a nyugdíjkorhatár emelésének egy ponton túl már nincs értelme, a romló demográfiai helyzet várhatóan a nyugdíjjárulék emelését hozná magával.